CETA és TTIP – Mit hozhatnak a formálódó szabadkereskedelmi egyezmények?
Agrárgazdaság - 2016.11.11
CETA és TTIP – ez a két mozaikszó komoly hatással lehet a jövőben a magyar gazdaságra, így az agrárium szereplőire is. A kvótanépszavazás körüli hisztéria miatt sajnos hazánkban nem jut kellő szakmai figyelem és vita erre a két fontos formálódó szabadkereskedelmi egyezményre, holott ha létrejönnek, hosszú távon határozzák meg életünket, környezetünket, gazdálkodásunkat.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
A kormány szerint fontos és kell
Az Európai Bizottság és Kanada 2016. október 27-én, az EU–Kanada-csúcstalálkozón tervezi aláírni az EU és Kanada között megkötendő szabadkereskedelmi egyezményt (CETA). Ennek apropójából szeptember végén Budapesten egyeztetett Cecilia Malmström, az EU kereskedelempolitikáért felelős uniós biztosa a külgazdasági és külügyminiszterrel. Szijjártó Péter szerint Kanada fontos kereskedelmi partner, a kanadai befektetések jelentős szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, és a magyar nemzetgazdaság szempontjából az szolgálja az érdekünket, ha a nemzetközi kereskedelem a lehető leginkább akadálymentesen zajlik – mondta a miniszter a találkozót követően. A magyar kormány a parlamenttől kér állásfoglalást arról, milyen álláspontot képviseljen október 18-án, amikor Brüsszelben végleges választ kell adni, támogatja-e az ország az egyezményt – tette hozzá.
Mikola István
Az egyezmény fontossága mellett érvelt Mikola István is: szerinte a CETA egy keményen, öt év alatt végigtárgyalt, jó megállapodás. A Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára úgy látja, Magyarországnak szüksége van szabadkereskedelmi megállapodásokra, hogy ne szoruljon ki a világ egy piacáról sem – jelentette ki Mikola a Budapesti Gazdasági Egyetemen Cecilia Malmströmmel tartott közös fórumon, ahol szintén az Európai Unió Kanadával már megkötött, de a tagállamok által még nem ratifikált és az Egyesült Államokkal még tárgyalás alatt álló szabadkereskedelmi egyezményről (TTIP) volt szó. Az EU-biztos a találkozón arról beszélt, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások segítenek, hogy alakíthassuk a gazdasági globalizációt, ne csak az elszenvedői legyünk. Hozzátette: a TTIP-től Brüsszel az európai kis- és középvállalati szektor fejlődését is várja, ezen keresztül pedig sok új munkahely teremtését, amire nagy szükség van Európában.
Szerző: Tóth Krisztina
Címkék:
A napraforgó védelme nem virágzáskor kezdődik
Májusi-júniusi tennivalók a napraforgóban
Terménypiaci helyzetkép 2026. májusában: változó ...
Kerti méhlegelő lépésről lépésre: Kevesebb fűnyírás, több élet
Méhészeti növekedés: Rekordot döntött a méhkaptárak száma az ...
Direktvetés Horsch gépekkel
A Nébih oldalán követhető, mikor kell az egyes vármegyékben ...
A Bizottság tervet terjeszt elő Európa műtrágyaellátásának és ...
Fito kalauz napraforgóban
Lemondott a NAK elnöki tisztségéről Papp Zsolt György