Föld hívja gazdát!

Az ábrákon fényesen látszik, milyen verseny volt a termőföldekért az elmúlt években, évtizedekben. De jól érzékelhető a 2022 utáni lassulás, ami a mai napig tart. A megelőző évek 9-11 százalékos éves átlagos áremelkedése már 2024-ben a felére mérséklődött, ahogy a földbérleti díjak emelkedése is. Az ok egyértelmű: ezek az árak egyre nehezebben termelhetők ki. Mi több, meggyőződésem, hogy tavaly tetőztek az árak. Egyre többen adnak vissza bérelt területeket, és a vásárlásokat is jobban megfontolják. Korábban mindenki fejében ott volt az, hogy ha eladóvá válik a szomszédos terület, esetleg egy vállalkozás hosszú lejáratú bérletekkel, akkor azt meg kell venni. Ma már ez messze nem így van. Előkerül a számológép. Miből, hogyan és milyen időtávon térül meg a földvétel?

Az, hogy egyre több földet adnak el, a gyorsuló koncentrálódás kezdeti jele.

Együttműködésbe!

A másik oldal még izgalmasabb. Már ha szabad így fogalmazni az egyre nyomasztóbb kényszerek kapcsán. Ahogy egyre több az eladó terepjáró és mezőgazdasági gép, úgy egyre többen jutnak arra, hogy ideje eladni a földjeiket, telephelyeiket, vállalkozásaikat. Itt szükségszerűen szóba kerül a generációváltás. Miért nincs, aki átvegye? Ennek alapvetően két oka van. A gyerekek más érdeklődésűek. Bármilyen fájdalmas, ki kell mondanunk, nem akarnak egy rossz helyzetben lévő, jellemzően kis vállalkozást átvenni. Nagy és sikeres vállalkozásba szívesen állnának bele. Sokan egy illúziót kergettek, amikor azt gondolták, hogy a jó idő, a támogatás, meg a jó piaci árak örökké tartanak, és önállóan életképesnek lehet lenni. Egy kisvállalkozás is életképes lehet, ha egy erős integrációnak a tagja. Az együttműködés az egyetlen előre vezető út. És pont.

Hirdetés

A szántóföldi növénytermesztést leginkább sújtó, a jövedelmezőséget érintő tényezők hatása tavaly már érezhető volt a termőföldpiacon. A klímaváltozás miatti mennyiségi és minőségi problémákat, a piaci árak kedvezőtlen változását kell elsősorban kiemelni, de a támogatási rendszer jövőjével kapcsolatos bizonytalanság sem tesz jót az áraknak. Ezek a hatások ebben az évben is jelen vannak. A földpiac élénkül. 2024-ben 12 százalékkal több föld cserélt gazdát. A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 4,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 2,4 millió forint volt hektáronként. A földbérleti díjak az előző évi stagnálás után újra emelkedtek: 2024-ben egy hektár szántót az előző évinél 5,1 százalékkal magasabb áron, 86 900 forintért lehetett bérbe venni. Az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek 1,0 százaléka, összesen 73 ezer hektár cserélt gazdát. Ez az adat emelkedést jelent. Egyre többen válnak meg földjüktől.

A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 19 százalékkal magasabb forgalmi értéket eredményezett az előző évinél. Az összes értékesített terület 71 százalékát a szántó tette ki, részesedése 3,8 százalékponttal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Az erdő 15, a gyep 10, a szőlő és gyümölcsös 3,6 százalékos arányt képviselt a forgalomból. Gyümölcsösből 36, szántóból 18, szőlőből 1,5 százalékkal több, míg erdőből 3,3, gyepből 4,1 százalékkal kevesebb területet adtak el, mint 2023-ban.

Egy kisvállalkozás is életképes lehet, ha egy erős integrációnak a tagja.

Földeladások 2024-ben

2024-ben a vármegyék több mint felében nőtt az értékesített terület nagysága az előző évhez viszonyítva, leginkább Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Baranya vármegyében (60, 31 és 31 százalékkal). Ezzel szemben Veszprém és Komárom-Esztergom vármegyében a termőföldforgalom csökkenésének mértéke meghaladta a 20 százalékot.

A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun vármegyében forgalmazták, ezután Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye következett (7100, 6800, 6000 és 5900 hektár). A többi vármegyében 2024-ben 5000 hektár alatt maradt a termőföldforgalom. Az értékesítés volumenének a vármegye teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású területéhez viszonyított aránya 2024-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legmagasabb, elérve a 1,5 százalékot. Komárom-Esztergom és Baranya vármegyében a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeknek mindössze 0,5, illetve 0,7 százaléka cserélt gazdát.

Csak, hogy teljes legyen az adathalmozás: az ország mezőgazdasági területének 82 százaléka szántó, 15 gyep, 3 szőlő és gyümölcsös.

Merre tovább?

Az, hogy egyre több földet adnak el, a gyorsuló koncentrálódás kezdeti jele. Véleményem szerint idén hosszú távú trendek dőlnek meg a hazai földpiacon. Az árak emelkedése – várakozásaim szerint – tavaly tetőzött. Hogy mi emelte még mindig a földárakat: a beidegződés, a reflexek. De a józanodás már egyre inkább tetten érhető. Az vesz földet, aki szinergiában, termelési, piaci szerkezetben a nagyobb területből profitot tud kicsiholni.

Itt kell visszatérni a támogatásokra. A támogatások szerepe az agrárium működése szempontjából jelentős, sőt az utóbbi években felértékelődött. Ahogy nehezülnek a gazdálkodás feltételei, úgy erősödik a támogatások szerepe a jövedelemben, a beruházások mértékében. A földpiacon is fontos értékmérő a gazdálkodással elérhető támogatások mértéke. A földművesek emellett persze számos szempontot vesznek figyelembe cég-, illetve földvásárláskor. Ilyen például a jogosultsági sorrendben elfoglalt hely, az ár, a saját földjeihez való közelség, esetleg kapcsolódás, az együttműveléssel elérhető hatékonyság-emelkedés, a földek állapota, az öntözhetőség feltételei. Mindezek figyelembevétele egyre fontosabb a földpiacon, miközben a támogatási rendszer várható változásai növelik a bizonytalanságot.

A fenti statisztikai adatok átlagok, amelyek mögött meglehetősen nagy szélsőségek bújnak meg. Előrejelzésem szerint, a termőföldárak változása földrajzilag egyre erőteljesebb lesz. A dél-alföldi megyékben fog leghamarabb megjelenni a csökkenő trend, miközben észak és nyugat felé haladva a még történhet növekedés. Ne feledjük, földpiaci szabályozásunk lehetővé teszi a túlzott mértékek megakadályozását! A hangulat fokozódása várható. Ügyeljünk a józan gondolkodásra, ne indulatból üzleteljünk, pláne a legfontosabb termelőeszköz ügyében!

Szerző: Fórián Zoltán, Vezető agrárszakértő (Erste Agrár Központ)