Napraforgás

A napraforgó nem számít olcsó növényi olajnak. Nem árulok zsákbamacskát, a növényi olajok iránti globális és lokális kereslet tartósan emelkedik. Ez az alapja a kedvező ártrendeknek és kilátásoknak. A napraforgóolaj ára a csúcsokat verdesi, mert a kereslet arányában korlátozott a kínálat. Ebben a két legnagyobb termelő közötti háború komoly szerepet játszik, hiszen több ukrajnai gyárat ért már támadás. Ez is benne van a jelenlegi hazai magárakban, hiszen korlátos az export árualapjuk. Ráadásul, a globális növényiolaj-termelési térképen igen előkelő helyen szerepelünk (1. ábra).

1. ábra: Magyarország a világ élvonalában az egy főre jutó növényiolaj-termelésben (Forrás: oilworld.biz)

Az élelmiszereket egyre inkább politikai nyomásgyakorlási eszközként használják a kereskedelmi háborúk során.

Globális előrejelzés

Ez az év a világ agrárpiacain a geopolitikai küzdelmek által meghatározott lesz. Ezek nemcsak torzítják a keresleti-kínálati viszonyokat, hanem máris támogatási versenyt indítottak el. Ezek pedig növelik a termelési kedvet, egyben gátat szabnak az árak emelkedésének. Az élelmiszereket egyre inkább politikai nyomásgyakorlási eszközként használják a kereskedelmi háborúk során. A vámok és kereskedelmi korlátok miatt a régiók közötti árkülönbségek erősödnek, a világpiac átrendeződése folytatódik. A tájékozottság forintra váltható.

Hirdetés

A USDA (United States Department of Agriculture) szerint a 2025/26-os évben a globális olajosmag-termelés 696 millió tonnás csúcsot ér el, ami 1,6 százalékkal több, mint az előző évben. Az olajmagok globális feldolgozása 580 millió tonnára emelkedik. Ez 12 millió tonnával több, mint a 2024/25-ös szezonban. A globális zárókészletek várhatóan 146 millió tonnára nőnek, ami 3 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel szemben az olajosmagok globális kereskedelme szinte változatlan marad, 215 millió tonna.

Tavaly a növényi olajok világpiacának értéke elérte a 138 milliárd dollárt. 2035-re várhatóan 262 milliárdra nő, ami éves átlagban 6,6 százalékos bővülésnek felel meg. A növekedés stabil, és főként a fogyasztók által az egészségesebb főzés és a funkcionális élelmiszer-összetevők iránti hatalmas preferenciája hajtja. Az ehető olajok és zsírok kulcsszerepet játszanak az ételkészítés során, mivel esszenciális zsírsavakat, megfelelő állagot adnak és ízhatásuk is kedvező. Az organikus és minimálisan feldolgozott olajok trendje szintén erős növekedési mozgatórugó.

A kérdés, hogy a kínálat, ami eddig rendre lépéselőnyben volt a kereslet növekedésével, hogyan fog alakulni a klímaváltozás és az egyéb tényezők fényében. Egyrészt, a klímaváltozás korlátot tesz a hozamok bővülése elé, miközben a napraforgó-termelés iránti érdeklődés nyugat felé is húzódik. Nyilván meglátták benne a lehetőséget például a lengyelek, a németek is. Arról is érdemes tudni, hogy a pálmaolaj-termelésben is válság van kibontakozóban. Nem csak a termelők, az ültetvények is öregszenek. A helyi szakmai szervezet szerint a malajziai kistermelői ültetvények több mint felén a fák már jóval túl vannak a csúcstermelési időszakon. Bár a kormány 50 százalékkal támogatja, az újratelepítések igen lassúak. Emiatt a növényi olajok világpiacának harmadát képező pálmaolaj termelése az előttünk álló években akár jelentősen is visszaeshet. E termék csaknem teljes egészében Malajziából és Indonéziából származik. Ezek az országok hajlamosak a protekcionizmusra, és Indonézia a biodízel termelését is tovább szeretné bővíteni. Eközben a pálmaolaj iránti kereslet tovább emelkedik. Márpedig, ha a kínálat csökken, a kereslet meg nő, annak eredője középtávon magasabb ár lesz. Itt pedig képbe jönnek a helyettesítő termékek. Pláne az EU-ban, ahol ugye az EUDR (EU Deforestation Regulation / Európai Uniós Erdőirtási Rendelet) január óta tovább drágítja a pálmazsírt.

Új játékos az asztalnál

A hazai termelők ráültek a termésre. A kérdés tehát az, hogy a feldolgozók meddig vannak rendben készlettel (a mostani keresleti növekedés arra utal, hogy vásárolniuk kell), illetve, hogyan alakul Argentína termése, exportja. Európán kívül ugyanis ő a legnagyobb piaci szereplő, ráadásul elképesztő ütemben növeli napraforgó-termelését (is). A 2024/25-ös szezonban 4,7 millió tonna magot termeltek, 2,4 tonnás hektáronkénti hozamok mellett. A következőben a területük további 18 százalékkal nőtt és a hozamok is javulnak. Exportjuk dinamikája igen magas, cél elsősorban India és az EU. Itt 2-3 millió hektárokról van szó. Olajuk és féltermékeik komoly piaci potenciállal bírnak (2. ábra).

2. ábra. (Forrás: USDA)

Az argentin termés a Fekete-tenger felől kezdi zavarni a köreinket. Néhány héten belül argentin napraforgó szállítmányok érkeznek a romániai, bolgár és török vevők számára. Ez lehet az, ami gátat vet a mostani áremelkedés elé. Az argentinok exportja, vevőköre folyamatosan növekszik. Megvetették már a lábukat az Ibériai-félszigeten, és Dél-Afrikában is.

A napraforgó nagyon jó példa arra, hogy a terület lassan kétségbeesett növelése ellenére sincs rekordtermésünk.

Az Európai Unió

Az EU pálmazsír importja a 2019-es 7,1 millió tonnáról 2,5-re csökkent. Miközben a repceolajból kétszer annyit fogyaszt a közösség, mint a napraforgóolajból, ez utóbbi önellátása aktuálisan 75 százalékos, 43 százalékos import/felhasználás- és 24 százalékos export/termelésarány mellett. Az EU olajosmag-önellátása 61 százalékos.

Az EU az elmúlt évben a 32. hétig 4 százalékkal több napraforgómagot, 46 százalékkal több darát és 15 százalékkal kevesebb napraforgóolajat importált. A mag kétharmada Moldáviából, a dara több mint fele Argentínából, az olaj 92 százaléka Ukrajnából érkezett. Ami a termelés- és készletadatokat illeti: a 2025/26-os szezonban csaknem egymillió tonnával kisebb terméssel számolnak (8,3mt) változatlan készletszint (0,8mt) mellett, miközben az olaj- (3,1 mt) és dara- (4,1mt) termelése 5-6 ezer tonnával csökken.

Szemben az amerikai előrejelzéssel, az EU 8,5 millió tonnás napraforgóterméssel számol, ami 3 százalékkal több a tavalyinál. A hozamátlag 1,8 t/ha. Románia kisebb területről több termést (1,7, a tavalyi 1,5 millió tonna után) hozott le, míg nálunk 1,8 millió tonnás a termés. Franciaországban csökkent a vetésterület, így a termés is.

Az EU napraforgómag-önellátottsága persze ingadozik, importigénye a felhasználás alig 7,5-10,0 százaléka. Ehhez persze hozzátartozik, hogy nyers- és kész olaj is érkezik a piacra. Amit viszont nagyon fontos megérteni: a klímaváltozás nyomán a hozamok nem fognak újabb csúcsokat dönteni sem a közösség, sem a hazai átlag szintjén. Vannak és lesznek kiemelkedő egyéni teljesítmények, de ahogy az az EU görbéin látszik, a trend nem felfelé mutat az utóbbi 4-5 évben. Ez minden szántóföldi kultúrára igaz. Úgy kell optimalizálnunk a költségeket és ismernünk a várható piaci trendeket, hogy fenntartható jövedelmezőségét tudjunk elérni alacsonyabb hozamszinten is. Ehhez nemcsak a talaj, a vízgazdálkodás, a talajerő-utánpótlás, a növényvédelem területén kell javítanunk, hanem a tárolás és értékesítés vonalán is. Ez kétségtelenül igen összetett és nehéz kihívás. Vannak azonban, akik ezeket az akadályokat sikeresen vették. Köréjük kell csoportosulni, integrálódni. Nem fog menni másképp! Oly nagy szerelmünk, a napraforgó nagyon jó példa arra, hogy a terület lassan kétségbeesett növelése ellenére sincs rekordtermésünk – ilyennel utoljára 2017-ben találkoztunk, amikor 2 millió tonna felett voltunk valamivel. Az okszerű gazdálkodást a megszokások helyére illeszteni nehéz feladat, ami láthatóan csak keveseknek sikerül. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy minden eszköz elérhető, ami ehhez szükséges, de két dolgot nem lehet tovább halogatni: a TANULÁST és az EGYÜTTMŰKÖDÉST. Aki még mindig azt hiszi, hogy ezt is kimozogjuk valahogy, majd a támogatások segítenek, már sodródik is a pálya szélére. Több cikkemben leírtam már, hogy az agrárüzemek koncentrációjának gyorsuló szakasza vár ránk az előttünk álló évben/években. Aki nem cselekszik a fentiek szerint, a vesztes oldalra kerülhet.

Hazai helyzet

2025-ben nálunk 709 ezer hektáron takarították be a gazdálkodók a napraforgót, ami 5,2 százalékos területbővülést jelentett egy év alatt. Idén 800 ezer hektár körülire várom. Megjegyzem, 2000-ben még csak 299 ezer hektárt foglalt el ez a kultúra. Félek, nem minden termelő gondolta át azt, hogy az áremelkedés nem hazai jelenség, így mások is többet fognak vetni, mások is viszonylag jobb a szárazságtűrésére apellálnak. Ebből túlkínálat következik, amit a klíma ugyan jelentősen visszavetett, de el nem tüntetett. Az elmúlt időszakban látott oldalazás éppen ennek tudható be: nagyobb terület, de nem az elvárt termésmennyiség, a helyzeten a kereslet növekedése segített. Statisztikával még csak a 6. hétig látunk, de február harmadik hetén már 235 ezer forintos árak is repkednek. Az LO januári ára 201,5, a HO-é 216,1 ezer forint volt tonnánként, az átlag pedig 207 ezer forint volt. A termelés 40:60 százalékban HO és LO (3. ábra).

3. ábra. (Forrás: AKI)

Végül, a teljesebb kép kedvéért vessünk egy pillantást a külkereskedelem helyzetére! A napraforgómag külkereskedelmünk szűkül. 2025-ben a kivitel 268 ezer tonna volt. Nemcsak a mag, hanem az olaj exportja is lejtőn van, de legalább az olajimport sem nő.

A napraforgó összességében a szántóföldi növénytermesztésünk legstabilabb tagja. A kalászosok forradalma az alacsony árak miatt lecsendesedik, a kukorica lecsökken az általam már több mint négy éve előre jelezett 600 ezer hektár körülire, a repce és szója pedig nem tud kitörni ördögi köréből.

Szerző: Fórián Zoltán, Vezető agrárszakértő (Erste Agrár Központ)