Ágyúval jégverésre

A tavalyi nyarat egyértelműen a szélsőségek jellemezték: heves viharokban, hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékban és jégesőben egyaránt volt részük a gazdáknak. 
A jégkárok évről évre komoly pusztítást okoznak az ültetvényekben.

A terméskiesés megakadályozására egyre több termelő próbálkozik különféle technológiák, így a jégágyú alkalmazásával is. Apáti Ferencet, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástudományi Intézet docensét az eszköz használatáról, működtetéséről, illetve hatékonyságáról kérdeztük.

– Miből áll egy jégágyú, és, ami még fontosabb, hogyan működik?

– A jelenleg Magyarországon használt, belga fejlesztésű jégvédelmi ágyút egy 6,0×2,4 méter méretű standard teherszállító konténerbe építik be, amelynek a főbb részei a lökéshullám-generátor, az acetilénpalackok, a turbómotor, az elektromos vezérlőpanel, a nyomásszabályozó, a napelem és a 24 voltos akkumulátor. A működése pedig a következőképpen történik: a lökéshullám-generátorban az acetiléngáz és levegő keveredésével hat-hét másodpercenként robbanás jön létre, a folyamat – az ágyú elindítása után – teljesen automatikus és elektronikusan vezérelt. A robbanás keltette lökéshullámok a tölcsér alakú csövön hagyják el a robbanótartályt. Az ágyú napelem és akkumulátor révén önálló áramellátással rendelkezik, amely a vihar alatt is biztosítja a működéshez szükséges energiát.

Szerző: Szöőr Bea