
Búza helyett szója, marha helyett baromfi – Ilyen lesz 2035-ig az unió mezőgazdasága
Agrárgazdaság - 2025.02.02
A teljes hústermelés csökkenését, a gabonatermelés stabilizálódását, illetve a baromfi- és hüvelyestermelés növekedését prognosztizálja az Európai Bizottság (EB) legfrissebb, uniós mezőgazdasági kilátásokról szóló középtávú jelentése. Az ágazat ellenálló és jól tud reagálni az éghajlatváltozás, a fenntarthatósági elvárások és a változó fogyasztói kereslet hármas kihívásaira, az EU pedig továbbra is az agrár-élelmiszerek nettó exportőre, legtöbb áru tekintetében önellátó marad – olvasható a riportban.
Bár a makrogazdasági, kereskedelmi és éghajlatváltozási fejleményeket övező bizonytalanságok továbbra is fennállnak, a jelentés számos környezeti és éghajlati mutató tekintetében javulást mutat, kiemelve a környezeti szempontból fenntarthatóbb mezőgazdasági ágazatra való átállást – derül ki az EB december 12-én közzétett legfrissebb jelentéséből, amely az uniós mezőgazdaság 2035-ig tartó piaci előrejelzéseit tartalmazza. A piaci előrejelzések az OECD-FAO 2024–33-as mezőgazdasági kilátásaira épülnek, amely a főbb mezőgazdasági árucikkek valós világpiaci árának enyhe csökkenését, valamint az alacsony és közepes jövedelmű országok növekvő keresletét prognosztizálja.
A bizottsági jelentés a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI) és a Közös Kutatóközpont (JRC) közös munkája, amely a jelenlegi KAP-ot, valamint a 2024. szeptember végéig érvényben lévő vagy ratifikált szakpolitikai intézkedéseket és szabadkereskedelmi megállapodásokat tükrözik. Az előrejelzés stabil makrogazdasági környezetet feltételezve azt jósolja, hogy az EU-ban a reál-GDP növekedése középtávon stabilizálódik, az infláció pedig visszatér a 2%-os célszintre.
A húsfogyasztás várhatóan kismértékben csökkenni fog, főként a marha- és sertéshús esetében, míg a növényi fehérjefogyasztás várhatóan növekedni fog.
A jelentés az EU fogyasztási mintáinak megváltozását vetíti előre: a húsfogyasztás várhatóan kismértékben csökkenni fog, főként a marha- és sertéshús esetében, míg a növényi fehérjefogyasztás várhatóan növekedni fog. A tejtermékek fogyasztása elérte a plafont, és várhatóan stabil marad, változó szokásokkal és bővülő új felhasználásokkal.
Szántóföldi növények
Az uniós szántóterületek használata 2035-ig várhatóan részben megváltozik. Az előrejelzések szerint a gabonafélékről és a repcéről a szójára, olajos magvakra és más hüvelyesekre helyeződik át a hangsúly, ami a takarmányként és bioüzemanyagként használt gabonafélék iránti alacsonyabb keresletnek tudható be. Az állandó kultúrákkal beültetett mezőgazdasági földterületek várhatóan növekedni fognak, míg az állandó gyepterületek és ugarok területe nem változik.
A gabonafélék és olajos magvak hozama az előrejelzések szerint 2035-re kismértékben növekedni fog a precíziós gazdálkodás terén elért pozitív fejleményeknek, a digitalizációnak és a talajegészség javulásának köszönhetően, ellensúlyozva az éghajlatváltozás, a mezőgazdasági inputanyagok korlátozott elérhetősége és megfizethetősége okozta negatív hatást. A gabonatermelést várhatóan a kukorica és az árpa vezeti, míg a búzatermelés a 2024-es visszaesés után várhatóan fellendül. A cukortermelés 2035-re valószínűleg lassan csökkenni fog, ami a cukorrépa-hozam csökkenése és a lakosság alacsonyabb cukortartalmú étrendre való áttérés miatt következik be.
Tej és tejtermékek
Az EU tejágazata fordulóponthoz érkezik, ahol a tejelő tehénállomány csökkenését középtávon már nem ellensúlyozza a tejhozamok növekedése. Az EU tejtermelése várhatóan csökkenni fog. Az ágazat azonban egyre nagyobb mértékben fog hozzájárulni az élelmiszerrendszerek környezeti fenntarthatóságához, miközben több hozzáadott értéket teremt az ágazatban. Az EU sajt- és tejsavótermelése tovább fog növekedni, bár lassabb ütemben, mint korábban. A tejtermékek uniós fogyasztása várhatóan stabil marad, de az összetétele változik: az életmódbeli változások és a növekvő egészségügyi elvárások növelhetik a dúsított és funkcionális tejtermékek iránti keresletet.
Az EU tejágazata fordulóponthoz érkezik, ahol a tejelő tehénállomány csökkenését középtávon már nem ellensúlyozza a tejhozamok növekedése.
Húskészítmények
Az előrejelzés szerint az EU teljes hústermelése csökkenni fog. A marhahústermelés visszaesésének okai között a fenntarthatósági aggályokat, az alacsony jövedelmezőséget és a szigorúbb szabályozási kereteket említik, de a marhahúsfogyasztás csökkenéséhez járulnak majd hozzá a szűkös kínálat és a magas árak is.
A marha mellett a sertéshúsfogyasztás is visszaesik, emögött is a fenntarthatósági aggályok állnak. Ugyanakkor a baromfifogyasztás egyértelmű emelkedésére lehet számítani, ami a csirkehús egészségesebb imázsnak és a viszonylag olcsóbb árnak köszönhető. A juh- és kecskehúsfogyasztás várhatóan stabil marad a kulturális hagyományokhoz kapcsolódó tartós fogyasztási minták miatt.
Speciális növénykultúrák
Az EU olívaolaj-termelése a hozamnövekedésnek köszönhetően 2035-re várhatóan enyhén növekedni fog. A főbb termelő országokban azonban várhatóan folytatódik az olívaolaj-fogyasztás csökkenő tendenciája, míg más uniós országokban az előrejelzések szerint növekedni fog. Az EU bortermelése és -exportja is valószínűleg csökken, ami a fiatalabb generációk alacsonyabb alkoholfogyasztásának és az ivási szokások megváltozásának tudható be.
Kihívások elé néz az uniós gyümölcs- és zöldségtermesztés is, főként a szélsőséges időjárási események és a növekvő energiaköltségek miatt, amit a korlátozott növényvédőszer-használat vagy a kártevők szaporodása csak tovább nehezít.
A friss termékek uniós fogyasztása várhatóan bővülni fog, mivel a fogyasztók egyre inkább tudatában vannak az egészséges táplálkozás előnyeinek. Az almatermelés stabil maradhat, míg az őszibarack- és nektarintermelés várhatóan csökkenni fog.
Az állandó kultúrákkal beültetett mezőgazdasági földterületek várhatóan növekedni fognak, míg az állandó gyepterületek és ugarok területe nem változik.
Takarmányellátási lánc
A jelentés tartalmazza az uniós takarmányellátási lánc „stressztesztelésének” szimulációját is. A modellezés azt nézi, hogy a terméshozamok és a takarmányhatékonyság javítása az EU-ban hogyan enyhítheti a globális takarmánypiacon bekövetkező hozamsokk hatásait. A globális takarmánybeszállítókat 2035-ben érintő feltételezett szélsőséges időjárási esemény uniós takarmányellátási láncokra és következésképpen az uniós húságazatra gyakorolt hatását modellezi, mivel az EU a fehérjetakarmány nettó importőre. A szimuláció azt mutatja, hogy az uniós hústermelést és -fogyasztást ez csak kis mértékben érintené, míg az uniós takarmányhatékonyság és a fehérjében gazdag terméshozamok javítása korlátozott mértékben enyhíthetné az uniós húságazatra gyakorolt negatív hatásokat.
Környezetvédelmi szempontok
Az EB a 2024−2035-re vonatkozó piaci előrejelzésekből következő, az uniós mezőgazdaságra gyakorolt éghajlati és környezeti hatásokat is vizsgálja. Az eredmények javulást mutatnak az elemzésben szereplő összes környezeti és éghajlati mutató tekintetében az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, az ammóniakibocsátás és a nitrogéntöbblet előrejelzett csökkenése mellett.
Hirdetés
Szerző: Tóth Krisztina
Címkék: búza, szója, gabona, baromfi, szarvasmarha, húsfogyasztás, hústermelés, sertés, szántóföldi növények
A mezőgépek veteránjai – KÜHNE HUNGÁRIA DRILL vetőgép

Pöttinger Plano VT 6060 – A teljes keresztmetszetű ...

Változások a traktorok energiaellátásában (3. rész) – Az olasz ...

Magas olajsavas koncentráció jelentősége napraforgóban

A KWS nem csak zsákban méri a kukoricahibridjeit

Korai Pioneer® kukorica hibridek nagy termésátlaggal

Rekordszámú új traktorregisztráció volt a Fendt-nél 2024-ben

Megjelent Magyarországon a kiskérődzők pestise

Weidemann T6025 teleszkópos rakodó – Ember, gép és szerszám ...

Továbbra is magas a napraforgó ára