
Tiétek a jövő – Eltérő generációk az agráriumban
Agrárgazdaság - 2025.01.25
2024. november 21-én, a Budapest Music Centerben tartotta meg egész napos, agrárdigitalizációval foglalkozó rendezvényét, az Agtech Summit 2024-et a NAK. A dörzsölt konferencialátogatók ámultak, mert hosszú sort kellett kivárniuk a bejutáshoz. Bent kiderült mivégre a tömeg: a közeli Corvinus Egyetemről jött át sok hallgató. Az egyetemi padokat most koptató Z generációt különösen érdekli a techworld, így a generációkutatás eredményeit érdemes a gazdálkodóknak is figyelembe venniük, amikor fiatalokkal szeretnének együttműködni.
Az Agtech külön szekcióban foglalkozott annak vizsgálatával, hogy mit hozhatnak a fiatalok az agráriumba. Valószínűleg ahány generáció, annyi válasz lehet erre a témára, ezért a konferencia szervezői egy generációkutató előadásával indították a programot. Dr. Guld Ádám a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense, évek óta foglalkozik a generációk sajátosságainak vizsgálatával, különös tekintettel arra, hogy milyen előnyök, tanulságok, konfliktusok jönnek elő a munkahelyen, a családban az eltérő nemzedékek együttélésével. Mondhatja az olvasó, hogy de hát mindig fiatalok és idősek éltek együtt/egymás mellett amióta világ a világ, mit lehet ebben vizsgálni? Napjainkban világszerte tapasztalható elsősorban a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban, hogy a gazdatársadalmuk elöregedik, a fiatalabb nemzedékek tagjai pedig vonakodva lépnek be az agráriumba. Mik lehetnek a generációváltás gátjai? Ezzel sok kutatás foglalkozik, számtalan okot tártak fel, de mindegyik alapjában ott találjuk a generációs eltéréseket. Ezek a sajátosságok pedig a kutatások alapján meghatározhatják a különféle gazdasági szektorok (így a mezőgazdaság) jövőjét. Dr. Guld Váltás vagy veszteség? A mezőgazdaság újjászületése a generációk küzdelmeiben címet adott a NAK rendezvényén tartott előadásának. Ebben tisztázta, hogy milyen generációk élnek együtt/egymás mellett jelenleg, mik a sajátosságaik, és ezek hogyan csapódnak le például a mezőgazdaságban tapasztalható generációváltásban.
Hirdetés
Négy generáció a munkahelyeken
A generációs elmélet az 1990-es években jelent meg, elsősorban a gazdaság, azon belül is a marketing területén. Az elmélet alapja az, hogy azok a nemzedékek, akik nagyjából azonos történelmi, gazdasági környezetben szocializálódnak, nagyjából azonos értékrendekkel bírnak, hasonlóan kommunikálnak, és a munkához való viszonyuk is hasonló. Jelenleg 6, sőt a most január elseje után születettekkel (ők a Béták) összesen 7 generáció él együtt/egymás mellett, ami a témával foglalkozók szerint valószínűleg egyedülálló az emberiség történetében. A Bétán kívüli generációk: az Építők (79+ évesek), a Boomerek (59−78 év), az X generáció (44−58), az Y generáció (29−43), a Z generáció (14−28) és az Alfa (1−13). Szintén érdekesség, hogy jelenleg egyszerre 4 generáció − a Boomerek, az X, az Y, és a Z − aktív a munkaerőpiacon. Mivel ezek a generációk nagyon másképpen szocializálódtak, más viszonyítási pontjaik vannak a fogyasztásban, ezért a munka világában abszolút eltérő attitűdökkel érkeznek meg. Ez az eltérő értékrend, viselkedésmód teheti nehézzé, de hozhat új lehetőségeket, új tudásokat például egy agrárgazdaságban. Ennek a 4 generációnak az értékrendjeit, kommunikációs sajátosságait összegezve világossá válnak a generációs különbségekkel jelentkező lehetőségek és problémák.
Jelenleg egyszerre 4 generáció: a Boomerek, az X, az Y, és a Z aktív a munkaerőpiacon
Az analóg, a fáradt és a digitalizált
„Azért él, hogy dolgozzon”. Ezzel a jelmondattal illusztrálta a munkához való viszonyát a Boomereknek az előadó. Ők azok, akik keményen dolgozták végig az életüket, és még ma is sokan, például vállalkozóként aktívak. Kommunikációs szempontból az analóg eszközök (print sajtó, könyvek, tévé, rádió; személyes kapcsolattartás) világában szocializálódtak. A digitális világ gyakran nagy kihívást jelent számukra. A kommunikációs jellemzőik alapján a strukturált, hierarchikus rendszerekben magabiztosabbak (egy vállalkozásban szeretik látni, hogy ki a vezető, kinek milyen konkrét feladata, hatalma van, és ez meghatározza, hogy kivel hogyan beszélnek, leveleznek). A video chat-elés, a rövid szöveges üzenetek idegenek számukra. Az X generáció jelmondata lehetne, hogy „azért dolgozik, hogy éljen”. Sokat dolgoznak, de már nagyobb távolságot próbálnak tartani a munka és a privát életük között. Hidat vertek az analóg és a digitális nemzedékek között, ezért ők a „fáradtak”, mert az életük során nagyon sok technológiai ugrást kellett megtapasztalniuk. Kommunikációs jellemzőjük, hogy már inkább közvetlenebb stílusban beszélnek, leveleznek a munkahelyükön is, gyakrabban váltanak szöveges üzeneteket, rugalmasak. De nekik is van kommunikációs „no go” zónájuk: nem szeretnek sokat ülni a képernyők előtt, és ha tehetik, inkább megtorpannak a legújabb technológiák előtt. „Változatosság, függetlenség, kreativitás”: ezzel jellemezné az előadó az Y-okat. Ők az individualisták, akik gyerekkoruk óta a használják a digitális eszközöket, elvárják a folyamatos innovációt és alakítják a digitális kultúrát. Nem szereik a szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyokat (baráti hangnem az erősségük), sokat használják a munkafolyamatokban is a közösségi médiát, szeretik a gyors üzeneteket (chat). Az ő „nem-szeretem” formáik az ún. cold-call hívások (amikor valakivel nem egyeztetik előre, hogy hívni fogják telefonon) és a távolságtartó, hivatalos stílus a beszélgetésekben, üzenetváltásokban. Végül, a Z generáció az, amelyik gyorsan, hatékonyan és ha lehetséges, inkább otthon/otthonról dolgozik. Ők a digitális bennszülöttek, akik cseppet sem idegenkednek a digitális újdonságoktól. Sőt, az okostelefonok, a közösségi média az életterük. Digitális szempontból gyorsan alkalmazkodnak, az azonnaliságot és az informális stílust igénylik. A hosszú, írott szövegek idegenek számukra (valószínűleg ez a cikk is nehezen fogyasztható nekik) és az Y-okhoz hasonlóan a merev, távolságtartó egyeztetéseket sem kedvelik.
Beltéri növénytermesztésre egy hazai startup a bedrock.farm
A „Z Gen” és az agrárium
A fentiek alapján felmerül a kérdés, hogy a legfiatalabbakat hogyan lehet bekapcsolni a mezőgazdaság világába, mert ha összehasonlítjuk pld. az X és a Z generációk sajátosságait, látható, hogy már ők sincsenek könnyű helyzetben egymással. Dr. Guld nemzetközi kutatások alapján összegezte, hogy a Z generáció hogyan viszonyul a mezőgazdasághoz. Alapvető probléma a távolságtartás ezzel a világgal, ami abból fakad, hogy a legtöbb Z generációs városokban él, ismeretlen számára a vidék, a természet. Ugyanakkor nagyon érdekli őket a fenntarthatóság, tapasztalják a környezeti válságot, van véleményük, ítéletük az ipari mezőgazdaságról. Bíznak abban, hogy a technológia segíteni fog egy természetbarátibb mezőgazdaság megvalósításában. Az egészségtudatosságuk miatt ökotudatosabbak a korábbi generációkhoz képest, keresik, igénylik az ökológiai szemlélettel előállított termékeket, élelmiszereket. Ezek alapján mi lehet vonzó egy Z Gen számára a mezőgazdaságban? A kutató válasza, hogy a helyi közösségek létrehozása, megtartó ereje (ez a generáció szenved a magánytól, ebből keresi a kiutakat) és az önellátás lehetősége. Az viszont már a mezőgazdaságban résztvevők – köztük a kamarák, agrármarketingesek, gazdálkodók – ügye is, hogy a fizikai munka előnyeit, szépségét megvilágítva és a szakma elismertségét (presztízs) növelve vonzóvá tegyék az agráriumot a fiatalok számára. Mert a digitális tudást, az innovációt, amire szüksége van az agráriumnak a változó éghajlati viszonyok között, éppen a fiatal generáció fogja szállítani. Hogyan lehet motiválni ezek alapján a Z generációt az agráriumban való részvétele? Ha vannak konkrétan megfogalmazott célok, ha a személyes jelentőségüket (pld. a behozott új ismereteik által) megerősítjük, ha látják a fejlődési lehetőségüket − ezek mindenképpen számítanak. És persze, ha a számukra fontos szempontok, így a rugalmas munkaidő és a munkavégzési lehetőségek, valamint a társadalmi felelősségvállalás és a fenntarthatósági szempontok szerepet kapnak a munkájukban.
A gazdaságátadás generációs nehézségei is szóba kerültek dr. Cseh Tibor (MAGOSZ, főtitkár) Csizmadi Imre (Csizmadi Farm) és dr. Balogh Brigitta Ivett (NKA, stratégiai és vidékfejlesztési igazgató) beszélgetésében
Szerző: Molnár Szilvia − AgrárUnió, Fotó: Lévai Zsolt, NAK
Címkék: agrárium, generációk
Pöttinger Plano VT 6060 – A teljes keresztmetszetű ...

Hatályba lépett az agrárgazdaságok generációs átadását ...

Búza helyett szója, marha helyett baromfi – Ilyen lesz 2035-ig az ...

Junkkari direktvetőgépek – Bővítés a precizitás, pontosság és a ...

Weidemann T6025 teleszkópos rakodó – Ember, gép és szerszám ...

Ragadós száj- és körömfájás jelent meg Németországban

Mi történik télen a repcetáblákon?

Rekordszámú új traktorregisztráció volt a Fendt-nél 2024-ben

Korai Pioneer® kukorica hibridek nagy termésátlaggal

Terméshozam és ellenállóképesség – Jönnek a szezon legjobb ...