KAP 2023–2027 – Mit tartogat a pályázók számára a 2024?
Agrárgazdaság - 2023.12.16
Az Európai Bizottság jóváhagyta az uniós tagállamok 28 stratégiai tervét, melyek alapján 2023. január 1-jén életbe lépett az új közös agrárpolitika (KAP). A tervek értelmében az EU mezőgazdasági termelői 264 milliárd eurónyi uniós támogatásban részesülnek, hogy támogassák a fenntartható és reziliens agrárágazatra való átállást, valamint megőrizzék a vidéki területek életképességét és sokszínűségét. A 2023–2027-es időszakban a termelők és vidéki közösségek állami támogatásának teljes költségvetése 307 milliárd euró lesz a társfinanszírozással és kiegészítő nemzeti finanszírozással együtt.
A KAP-kifizetések középpontjában a gazdaságok fennmaradását biztosító jövedelem és a reziliens agrárágazat támogatása áll. A közvetlen KAP-kifizetések továbbra is biztosítanak alapszintű jövedelemtámogatást a termelőknek, de szigorúbb környezeti előírásokhoz (GAEC-előírások) való alkalmazkodást követelnek meg. A kis- és közepes méretű gazdaságok nagyobb állami támogatást kapnak, és az új KAP jelentős összeget fordít a válsághelyzetek kezelésére, valamint a fehérjenövények/hüvelyesek és más nehézségekkel küzdő alágazatok támogatására.
Környezet-, éghajlatvédelem, állatjólét és a fiatalok a fókuszban
A KAP célkitűzéseinek harmada közvetlenül kapcsolódik a környezetvédelem és az éghajlatvédelem kérdéseihez. A tervek szerint az uniós források jelentős részét az éghajlat, víz, talaj, levegő, biológiai sokféleség és állatjólét szempontjából előnyös támogató gyakorlatok ösztönzésére fordítják. Az ökológiai termelésre nyújtott támogatás területe jelentősen nő, és a KAP célja az is, hogy növelje az energiatermelési kapacitást a megújulóenergia-beruházásokkal.
A KAP szociálisabbá is válik, támogatva a fiatal mezőgazdasági termelőket, a vidéki területeken való élet és munka vonzóbbá tétele érdekében. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap segíti a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákat, és a KAP-kifizetéseknek most először lesz a feltétele a szociális és munkaügyi normák betartása. A tervek célja továbbá új munkahelyek teremtése, a digitális technológiákba való beruházás, valamint a tanácsadói, képzési és tudáscsereprogramokon való részvétel révén a szakmai fejlődés elősegítése.
Példátlan összegre lehet pályázni
A Közös Agrárpolitika (KAP) 2023–2027-es időszakára vonatkozó stratégiai terv menetrendje végre nyilvánosságra került, és Nagy István agrárminiszter bejelentése szerint 2024 elején elindulnak az új agrár- és vidékfejlesztési pályázatok. A stratégiai tervet 2022. november 7-én fogadták el Brüsszelben, és ebben az időszakban 2900 forintnyi milliárd forrás áll rendelkezésre, amelyből a magyar kormány 600 milliárd forint uniós vidékfejlesztési támogatást egészít ki további 2300 milliárddal. Ez az intézkedés a mezőgazdaság rendkívüli kihívásaira, mint például az aszály vagy a vámmentes ukrán termények okozta piaci nehézségekre reagál.
A pályázatokra szánt összeg történelmi mértékű, és az agrárium szereplői a legnagyobb támogatásokhoz jutnak. Az első kiírásokat 2024 elején várják, és összesen 69 kiírás szerepel a menetrendben. Az erdőgazdálkodási pályázatok év elején kerülnek előtérbe, míg tavasszal érkeznek a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat támogató pályázatok. A pályázatok a földhasználat váltásától kezdve az állatjóléten át az öntözésfejlesztésig számos területet érintenek.
2023–2027 között 2900 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre, amelyből a magyar kormány 600 milliárd forint uniós vidékfejlesztési támogatást egészít ki további 2300 milliárddal.
Pénzhez jutnak a fiatal termelők
A generációváltást elősegítő pályázatok és a Fiatal gazda pályázat a tavasz végén és nyár elején indulnak, és nagy érdeklődésre tartanak számot, figyelembe véve a magyar gazdaságok elöregedésének problémáját. A stratégiai terv célja a kis-, közepes- és nagygazdaságok fejlesztése, a zöld jövő feltételeinek megteremtése és a vidék megújítása. A tervezett támogatások összege 2027 végéig 1500 milliárd forint gazdaságfejlesztésre és 1000 milliárd forint a zöld jövő feltételeinek megteremtésére.
A generációs megújulás gazdaságátvevő támogatással lehetőség nyílik 40 000–100 000 euró vissza nem térítendő támogatásra, mely fiatalabb gazdálkodóknak segíti a gazdaságok átadását 10 000 euró STÉ üzemmérettel vagy árbevétellel rendelkező gazdaságok esetében. Az átvevőnek legalább 15 évvel fiatalabbnak kell lennie az átadónál, és szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie.
A Fiatal gazda pályázat célja a mezőgazdaságban tapasztalható elöregedés lassítása. Legalább 18 és legfeljebb 40 éves gazdák, akik rendelkeznek államilag elismert mezőgazdasági képesítéssel, legfeljebb 5 éve alapított mezőgazdasági üzemet vezetnek és az üzemméretük 10 000–50 000 STÉ értékű, legfeljebb 100 000 euró vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak.
A beruházási programok terén számos változás várható, például a pályázók köre esetében csökken az elvárt mezőgazdasági árbevétel aránya, ugyanakkor nő az elvárt üzemméret-minimum. Új beavatkozások is bekerülnek a tervbe, mint például a mezőgazdasági üzemek fejlesztése az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében. A támogatás mértéke alapvetően 50 százalék, de a fiatal gazdák további 15 százalékos többlettámogatást kaphatnak.
A generációs megújulás gazdaságátvevő támogatással lehetőség nyílik 40 000–100 000 euró vissza nem térítendő támogatásra.
A vidéki, nem mezőgazdasági termelés is nagyobb figyelmet kap
A vidéki térségben megvalósuló új vállalkozások támogatására szolgáló program keretében lehetőség van akár 30 000 euró vissza nem térítendő támogatás igénylésére olyan induló vállalkozások esetében, melyek nem mezőgazdasági tevékenységeket folytatnak. Az erdőgazdálkodás területén fiatal szakemberek önálló vállalkozásainak ösztönzése is lehetséges, akik legfeljebb 100 000 euró támogatásra pályázhatnak.
A szántóföldi ágazat modernizációjára 250 milliárd forint forrást különítettek el, ami a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztését, valamint a precíziós gazdálkodásra való áttérést támogatja.
A tevékenységdiverzifikáció célja vidéki térségekben működő mezőgazdasági és erdőgazdálkodók nem mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenységeinek elindítása. Az induló vagy már működő nem mezőgazdasági vagy nem erdőgazdálkodási termelők, feldolgozók és szolgáltatók támogatásban részesülhetnek, amennyiben kapcsolódnak a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenységekhez.
Megéri nagyobb értékű terméket előállítani
Az élelmiszeripari fejlesztéseket is támogatják a stratégiában, beleértve a post harvest termékfeldolgozást is. Az öntözéshez kapcsolódó felhívásoknál a vízkeretirányelvnek való megfelelés kiemelt jelentőséget kap, és a vízügyi hatósági ellenőrzés eredménye szorosan kapcsolódik a támogatáshoz. A beruházási vidékfejlesztési támogatások különböző területeket érintenek, például a digitális átállást, zöld beruházásokat és a mezőgazdasági kisüzemek fenntartható fejlesztését. A díszkertészeti ágazat kisvállalkozásai is akár 100 ezer eurós támogatásra pályázhatnak.
A kertészeti ágazat fejlesztését 180 milliárd forint forrás támogatja, melyből tervezetten új gyümölcsültetvények, gyógynövényültetvények, gombatermesztő létesítmények, hűtőházak és hajtatottzöldség-felületek létesülhetnek.
Az élelmiszer-feldolgozás fejlesztésére 400 milliárd forint áll rendelkezésre, lehetőséget biztosítva a hazai élelmiszer-feldolgozásban részt vevő több mint 2000 üzem megújítására, mind kisebb, mind nagyobb feldolgozóknak.
Az állattenyésztés fejlesztésére 280 milliárd forint forrásból új férőhelyek és istállók jöhetnek létre, beleértve sertés-, baromfi-, szarvasmarha- és juhtenyésztést.
Studium Group 2020 Kft.
Címkék: pályázat, támogatás, kap
„Az elveszett piacokat csak minőségi búzával lehet ...
Itt az új KAP menetrend, változások történtek!
Gyümölcsöző innovációk
Gombatoxinok a kukoricában
A sikeres ÁTK-pályázat alapja a körültekintő felkészülés
Kukoricazsizsik irtása házilag
Régi ellenfelünk, a gabonafutrinka
Mire figyeljünk a karbamid műtrágya használatában AÖP ...
Meghatározó lehet az élelmiszerfelesleg mentése a ...
Spórolva nyerni UPL csávázószerekkel!