Hollandiába már beköszöntött a tavasz
Hírek - 2023.03.19
Káprázatos látvány: a virágzó hollandiai tulipánmező biztosan jelzi: itt a tavasz.
Az Abstract Aerial Art fotóját a minap osztotta meg a Facebook-on a Discovery.
Bármennyire is vált az évszázadok alatt Hollandia szimbólumává a tulipán, sajnos, csalódást kell okoznunk, ha valaki azt gondolná, hogy ez az ország őshonos növénye. Ugyanis Ázsiából származik és először a törökök révén került Európába. A törökök a 16. század elején meghódították a Kárpát-medence jelentős részét, ekkor ismerték meg az európaiak a tulipánt. A bécsi udvar megbízásából az isztambuli nagykövet, Augerius Gislenius Busbequis hagymákat szerzett be Törökországból, amiket aztán a kor neves botanikusának, Carolus Clusiusnak ajándékozott. Elnevezése, a tulipán kifejezés azonban valószínűleg Busbequistól származik és a virág turbán alakjára utal. Hollandiában Clusius honosította meg, amikor 1593-ban a leideni egyetem professzora lett és tulipánokat ültetett a kertjében. Onnantól kezdve a tulipán egyre népszerűbb lett az országban, a 17. század közepére már olyan szintre emelkedett a „tulipánláz”, hogy egyes különleges tulipánhagymák többe kerültek, mint egy amszterdami lakás. Bár ez az árakat felhajtó kereskedési őrület hamar lecsengett, a tulipánrajongás a mai napig él, Hollandia a világ első számú tulipántermelője.
A 16. században a tengervízzel borított területekről lecsapolták a vizet, szélmalmokat emeltek. Ezeken a hatalmas területeken hamarosan színpompás tulipánok sorakoztak. A virág hagymájával való kereskedés a tulipánmánia alatt valódi spekulációs üzlet lett. Ennek alapvetően az volt az oka, hogy a tulipán hagymája csak 7-12 év után hozott először virágokat, s ez idő alatt határidős üzleteket lehetett kötni rá. Így lett a tulipán nemcsak Hollandia, hanem a gyors meggazdagodás jelképe is.
Címkék: tulipán, hollandia, hagyma
Megjelent hazánkban a pöttyös lámpahordó-kabóca
Erre oda kell figyelni: brutális, ami a magyar földdel történik, ...
Másfélszeresére emelkedett a kifizetett kárenyhítő ...
Mi jön az átvilágítás után? Jelentősen átalakulhat az ...
Vadlétszám és élőhelyfejlesztés – A fenntartható ...
Zöld túlélők: Klímaálló fák és szárazságtűrő cserjék a jövő ...
Feszültség az agráriumban: itt a vagyonadó-tervezet!
Történelmi mélyponton a hazai kukoricatermés – Szerkezeti ...
Változások következnek az antibiotikumok felírásában és az ...
Rosszul áll a szénánk: újra kell számolni a gyepek hozamát
