TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 65.972,12 Ft (tonna)
Napraforgómag: 146.274,96 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 58.281,03 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 54.759,70 Ft (tonna)
Repcemag: 163.971,57 Ft (tonna)
Full-fat szója: 216.932,13 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 647 Ft
Benzin ára: 615 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 393,75
USD: 364,04
CHF: 411,3
GBP: 459,82
Hirdetés
Tiszta vizet a talajba!

Tiszta vizet a talajba!

Hírek - 2022.10.23

Hogy jövőre ne ismétlődhessen meg az idei extrém aszálykár, feltétlenül szükséges az érintett területeken a csapadék elraktározása, a csatornák feltöltése, illetve (ahol csak lehet) feltöltve tartása – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Hirdetés

Hosszabb távon pedig hazánk élelmiszerbiztonságának megőrzéséhez fontos, hogy a kormányzat folyamatos pénzügyi keretet biztosítson a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztéséhez.

A vizet a talaba kell vezetni és ott kell tartani, ami elsősorban a meglévő vegyes tulajdonú csatornák rendeltetésszerű üzemeltetésének biztosításával valósítható meg – hangsúlyozza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).  A vízkészlet megőrzésének a medertározás a leghatékonyabb módja, a víz ezáltali tájban tartása javítja az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességet, csökkenti a klímaváltozásból fakadó kockázatokat, károkat. A hazai csatornák megfelelő üzemeltetése 1,2 millió hektár földterület mikroklímáját képes kiegyensúlyozni, és a medertározás az öntözési potenciálokat is növeli.  A vízszükségleti igényeket pedig elsősorban ott kell kielégíteni, ahol az állami csatornák által van rendelkezésre álló felszíni vízkészlet, és ezzel jelentősen csökkenthető a nagy energiaigényű átemelős csatornarendszerek fenntartási költsége is.

Az idei, Európa jelentős területét sújtó extrém aszály is megmutatta, hogy hosszabb távon – tekintettel a globális klímaváltozásra is – pozitív változás műszaki beavatkozás nélkül nem várható. Vízkínálat-fejlesztés tekintetében az elsődleges cél a hazai vízkapacitások növelése. A vízrendszerek feltöltésével a hazai termőterületek mintegy negyedén legalább 25%-kal csökkenthető az aszálykár. Ugyan a csatornák maximális feltöltésével – egy nagyobb árhullám esetén – van valamennyi esély arra, hogy növekedjenek a belvizes területek, de mindez a termőterületek túlnyomó többségén jelenleg sokkal kevesebb kárt okozhatna, mint az aszály.

A NAK az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat kapcsán 2018-ban széles körű vízigény-felmérést végzett a gazdálkodók körében. Ennek során a kamarai falugazdászok közel negyvenezer termelő adatait rögzítették, és mintegy 1,2 millió hektár terület mértek fel a felszíni vízzel ellátható hatásterületen. A felmérés szerint a jövőben öntözni kívánt területek – a már most is öntözésre berendezett 140 ezer hektárral együtt – összesen közel 400 ezer hektárt tesznek ki, kiemelten az Alföldön. Az öntözött területek növelése érdekében több lépés is történt az elmúlt időszakban, több intézkedési terv született, mind a vízkínálat, mind a vízkereslet fejlesztésére, amelynek végrehajtását a kormány határozat szerint évi 17 milliárd forintos keretösszeggel támogatja a 2020–2030-as időszakban. Ezen összeg folyamatos rendelkezésre állása, valamint a keretösszeg felülvizsgálata elengedhetetlen a csatornák rendeltetésszerű üzemeltetésének biztosításához.

A vízkereslet-fejlesztés vonatkozásában megszületett az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete, valamint létrejött az öntözési igazgatási szerv. Fontos kiemelni azt is, hogy a finanszírozási oldalról a Vidékfejlesztési Programban az öntözéses beruházás esetén az agárminiszter által elismert öntözési közösségek +20 százalékponttal emelt intenzitással indulhatnak. Az együttműködés további támogatására egy új pályázati felhívás jelent meg, amely 90%-os támogatási intenzitással támogatja az öntözési közösségeket, új területek bevonása esetén a tervezést, meglévő területen létrejött közösségek esetén pedig a fenntartási költségeket. A vízkínálat-fejlesztés kapcsán szerepel ezek közt az állami művek rekonstrukciója, amely több mint száz állami csatornafejlesztési beruházást tartalmaz, továbbá a nem állami művek, illetve az úgynevezett harmadlagos művek kataszterének létrehozása, valamint rendeltetésszerű üzemeltetésének megoldása. Erre tekintettel a NAK a hetekben csatornafelmérési projektet indított, mely által azokat a csatornákat azonosítják be a kamara megyei szervezetei, valamint a helyi Települési Agrárgazdasági Bizottságok, amelyek elhanyagolt állapotuk miatt jelenleg nem tudják betölteni vízszállítási funkciójukat. A NAK ezzel is segíteni kívánja az illetékes igazgatóságokat, hatóságokat, szerveket a jövőbeni intézkedések megtételében. 

 




Forrás: NAK, Fotó: Pixabay

Címkék: talaj, öntözés, csapadékhiány, NAK, aszály, csapadék, víz, csatorna
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Egy hihetetlenül tragikus év a mezőgazdaságban – Interjú Raskó ...

A szakember szerint a mezőgazdasági termelésnek igenis van jövője, tisztességesen meg lehet belőle élni, de nem a ...