A magyar gazdálkodók szakmai közössége
Corteva Pioneer 15 éves nyeremény

Tiszta vizet a talajba!

Hírek - 2022.10.23

Hogy jövőre ne ismétlődhessen meg az idei extrém aszálykár, feltétlenül szükséges az érintett területeken a csapadék elraktározása, a csatornák feltöltése, illetve (ahol csak lehet) feltöltve tartása – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Tiszta vizet a talajba!


Hosszabb távon pedig hazánk élelmiszerbiztonságának megőrzéséhez fontos, hogy a kormányzat folyamatos pénzügyi keretet biztosítson a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztéséhez.

A vizet a talaba kell vezetni és ott kell tartani, ami elsősorban a meglévő vegyes tulajdonú csatornák rendeltetésszerű üzemeltetésének biztosításával valósítható meg – hangsúlyozza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).  A vízkészlet megőrzésének a medertározás a leghatékonyabb módja, a víz ezáltali tájban tartása javítja az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességet, csökkenti a klímaváltozásból fakadó kockázatokat, károkat. A hazai csatornák megfelelő üzemeltetése 1,2 millió hektár földterület mikroklímáját képes kiegyensúlyozni, és a medertározás az öntözési potenciálokat is növeli.  A vízszükségleti igényeket pedig elsősorban ott kell kielégíteni, ahol az állami csatornák által van rendelkezésre álló felszíni vízkészlet, és ezzel jelentősen csökkenthető a nagy energiaigényű átemelős csatornarendszerek fenntartási költsége is.

Az idei, Európa jelentős területét sújtó extrém aszály is megmutatta, hogy hosszabb távon – tekintettel a globális klímaváltozásra is – pozitív változás műszaki beavatkozás nélkül nem várható. Vízkínálat-fejlesztés tekintetében az elsődleges cél a hazai vízkapacitások növelése. A vízrendszerek feltöltésével a hazai termőterületek mintegy negyedén legalább 25%-kal csökkenthető az aszálykár. Ugyan a csatornák maximális feltöltésével – egy nagyobb árhullám esetén – van valamennyi esély arra, hogy növekedjenek a belvizes területek, de mindez a termőterületek túlnyomó többségén jelenleg sokkal kevesebb kárt okozhatna, mint az aszály.

A NAK az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat kapcsán 2018-ban széles körű vízigény-felmérést végzett a gazdálkodók körében. Ennek során a kamarai falugazdászok közel negyvenezer termelő adatait rögzítették, és mintegy 1,2 millió hektár terület mértek fel a felszíni vízzel ellátható hatásterületen. A felmérés szerint a jövőben öntözni kívánt területek – a már most is öntözésre berendezett 140 ezer hektárral együtt – összesen közel 400 ezer hektárt tesznek ki, kiemelten az Alföldön. Az öntözött területek növelése érdekében több lépés is történt az elmúlt időszakban, több intézkedési terv született, mind a vízkínálat, mind a vízkereslet fejlesztésére, amelynek végrehajtását a kormány határozat szerint évi 17 milliárd forintos keretösszeggel támogatja a 2020–2030-as időszakban. Ezen összeg folyamatos rendelkezésre állása, valamint a keretösszeg felülvizsgálata elengedhetetlen a csatornák rendeltetésszerű üzemeltetésének biztosításához.

A vízkereslet-fejlesztés vonatkozásában megszületett az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete, valamint létrejött az öntözési igazgatási szerv. Fontos kiemelni azt is, hogy a finanszírozási oldalról a Vidékfejlesztési Programban az öntözéses beruházás esetén az agárminiszter által elismert öntözési közösségek +20 százalékponttal emelt intenzitással indulhatnak. Az együttműködés további támogatására egy új pályázati felhívás jelent meg, amely 90%-os támogatási intenzitással támogatja az öntözési közösségeket, új területek bevonása esetén a tervezést, meglévő területen létrejött közösségek esetén pedig a fenntartási költségeket. A vízkínálat-fejlesztés kapcsán szerepel ezek közt az állami művek rekonstrukciója, amely több mint száz állami csatornafejlesztési beruházást tartalmaz, továbbá a nem állami művek, illetve az úgynevezett harmadlagos művek kataszterének létrehozása, valamint rendeltetésszerű üzemeltetésének megoldása. Erre tekintettel a NAK a hetekben csatornafelmérési projektet indított, mely által azokat a csatornákat azonosítják be a kamara megyei szervezetei, valamint a helyi Települési Agrárgazdasági Bizottságok, amelyek elhanyagolt állapotuk miatt jelenleg nem tudják betölteni vízszállítási funkciójukat. A NAK ezzel is segíteni kívánja az illetékes igazgatóságokat, hatóságokat, szerveket a jövőbeni intézkedések megtételében. 

 




Forrás: NAK, Fotó: Pixabay


Címkék: talaj, öntözés, csapadékhiány, NAK, aszály, csapadék, víz, csatorna

LEGOLVASOTTABB HÍREK

2023.01.28

Ukrán gabona, uniós fejfájás

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.27

Nemcsak olcsó gabona, hanem silány liszt is érkezik Ukrajnából

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.25

Videón, ahogy az autó felborít egy pótkocsis traktort

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.24

Páratlan technológiai újítás a Huntractornál

TOVÁBB OLVASOM...
TOVÁBB A HÍREK OLDALRA...