TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 67.291,15 Ft (tonna)

Napraforgómag: 203.581,69 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 75.261,77 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 66.164,33 Ft (tonna)

Repcemag: 188.940,82 Ft (tonna)

Full-fat szója: 202.373,98 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 615 Ft

Benzin ára: 595 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 359,16000

USD: 309,41000

CHF: 393,55000

GBP: 415,44000

Hirdetés

A szárítási költségek is sújtják a gazdákat

Hírek - 2022.10.08

Van olyan alföldi megye, ahol a kukoricatermő terület felét kényszerből silózták a termelők, a várható hozam mellett pedig a megemelkedett költségek miatt veszteséges lehet a termelés. Közben a műtrágyával is elkezdtek spórolni a gazdálkodók – írja az Agrokép, a Világgazdaság agrárportálja.

Nyár derekán úgy látszott, hogy a búza, a repce, a kukorica és a napraforgó – kifejezetten az adott növény termelésére vonatkozó – költségei a 2021/2022-es szezonra jellemző hektáronkénti 370–450 ezer forintról 650 ezer körülire emelkednek – válaszolta a VG kérdésére Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. Azóta romlott a helyzet, arra viszont egyelőre nincsenek pontos számok, hogy ez költségágon mit takar – tette hozzá.

A nyáron betakarított kalászosokat egyelőre jellemzően tárolják a termelők, abban bízva, hogy még emelkedik az áruk. A kukoricánál és a napraforgónál pedig a hozamok sok termelőnél azt jelenthetik, hogy veszteséggel takaríthatják be a terményüket. Az eddigi, egyelőre nem nagy területen végzett betakarítási adatok ugyanis azt mutatják, hogy a napraforgó hektáronként 1,5-2 tonna körüli átlagtermést hozott, de vannak ennél rosszabb eredmények is. Csősz Tibor úgy fogalmazott, hogy általában féltermésre számítanak a gazdálkodók.

A kukorica arányaiban még rosszabb termést hoz, főleg az ország középső és keleti területein. Egyelőre arról sincsenek pontos adatok, hogy a bevetett terület hány százalékán döntöttek a kényszersilózás mellett a gazdálkodók. Ez Békés megyében körülbelül a kukoricaterület felét, nagyjából 45 ezer hektárt érintett. A megmaradó területen eddig 1–4 tonna közötti termésátlagról számoltak be a termelők. Az őszi vetésű növények vetőmagellátásával kapcsolatban többen panaszkodtak amiatt, hogy leszűkült az elérhető fajtaszortiment. Csősz Tibor szerint arra most kevés példa lehet, hogy már a tavasszal a földbe kerülő növények vetőmagjait is beszerzik a termelők, mert a lehető legnagyobb mértékben próbálják csökkenteni a kiadásaikat. Műtrágyából például a gazdálkodók jelentős hányada be szokta szerezni a teljes szezonra számolt szükségletét, most viszont ez távolról sincs így. A mesterséges tápanyagpótló ugyanis jelentősen megdrágult, az elérhetősége is rendkívül hektikus, ráadásul a péti nitrogénműtrágya-gyár is leállt egy ideje, és jelenleg készletből árusít. Sok helyről jelezték, hogy – vagy azért, mert nem elérhető a termék, vagy azért, mert nem tudnak annyi forrást rászánni – 10-30 százalékkal visszafogják a műtrágya-kijuttatást. Szerinte ugyanakkor kérdés, hogy ez mennyire lesz általános, ugyanis a nyugati megyékben – ahonnan szintén jöttek aszályhírek, de a szárazság nem volt olyan súlyos, mint az ország középső és keleti részén – a jelenlegi árak mellett még van fedezet a termelésen. A déli, délnyugati országrészből 6-7 tonnás előrejelzés érkezett, a legoptimistábbak a kisalföldi termelők voltak, onnan 6-8 tonna körüli becslések jöttek.

A gázár emelkedése miatt a szárítás is rendkívül megdrágult.

Hogy mennyire, arról egyelőre szintén nincs pontos információja az érdekképviseletnek, mivel ez az adott gazdálkodó gázárszerződésétől függ. Csősz Tibor információi szerint sok ilyen kontraktus október 1-jével újul meg, és valószínűsíthető, hogy nem is tartalmaz majd konkrét árat, hanem azt a mindenkori tőzsdei árhoz kötik. Ezért a többsége, amíg tudja, „lábon hagyja” a kukoricát, hogy kint a táblán veszítsen minél többet a víztartalmából, hogy a szárítással is spóroljanak.

Forrás: Agrokép

Címkék: műtrágya, aszály, szárítás

Népszerű hírek