Hiánypótló elemzések – fő témák a napraforgó, a kacsa és a sertés

A klímaváltozás nyertese a napraforgó

A napraforgó piaci kilátásait vizsgálja, és ad rá előrejelzést őszi számában az Erste Agrár Szemle Agrárpiacok rovata. Olajos magból bőséges a piaci kínálat, egyedül repcéből van kevés. 
A kereskedők azonban a legapróbb hírt is felhasználják arra, hogy megcibálják a napraforgó árát – ami az Erste kommentárja szerint a világpiacon éves összehasonlításban még látványosan emelkedik, de havi bontásban nézve már erősen korrigál.

A napraforgó nyertese a száraz időjárásnak. Kontinensszerte évről évre nő a vetésterülete. 
A magas áraknak köszönhetően az októberben kezdődő 2021/22-es gazdasági évben is várhatóan nagyobb területen kerül majd a földbe, a termés pedig eléri a 10 millió tonnát. Az előrejelzések az idei, átlagosan 2 tonna alatti átlagtermés növekedésére is számítanak. Így a kínálat bővül, az árak pedig jövőre elmaradnak az ideiektől.

Az olajgyártás az idei csökkenés után ismét számottevően növekszik; főként a felpörgő vendéglátásnak köszönhetően a napraforgóolaj és a -dara iránt is nő a kereslet. Az EU idei rekordimportja az előrejelzések szerint jövőre nem ismétlődik meg. Ami a következő gazdasági évet illeti, a szakkommentátor arra számít, hogy hozzávetőlegesen

600 ezer hektár lesz jövőre a napraforgó vetésterülete. Az árak az ideinél alacsonyabbak lesznek, de továbbra is magasabbak, mint a korábbi években.

A hír nem kacsa, érkezik a brazil kacsa

A hazai víziszárnyas-szektor több szereplőjét igen érzékenyen érintő hír, hogy kacsatermelésének drasztikus növelésével készül a világpiacra betörni Brazília. Ahogyan az Erste kommentár fogalmaz, Magyarország a kacsahús tekintetében a világ legnagyobb exportőre, így számunkra sorsdöntő a brazil döntés, hiszen a kínálati oldal erősödése mérsékelheti az árakat. A nagy kérdés az, hogy a globális kereslet növekedését mennyiben fedi le a brazil export. Tavaly Brazília már 4120 tonna kacsahúst termelt, ebből 3900 tonna került exportra (95%!). Ez 27%-os növekedés, 10,5 millió USD bevétel. Fő vevőik jelenleg Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, a cél pedig elsősorban a Közel-Kelet és Ázsia. Globális márka kialakítását tervezik „Brazilian Duck” néven, amiben a piaci stratégiájuk a hitelességen, fenntarthatóságon, kifinomultságon és prémiumminőségen alapul. 2020–24 között a kacsahús globális piaca várhatóan 1,31 milliárd dollárral nő, az éves átlagos növekedés 2% feletti lesz, és 
a növekedés 80%-a Ázsiában és a csendes-óceániai térségben fog realizálódni.

„A hatalmas ránk leselkedő veszélyt el kell kezdenünk kezelni. Atomizált termelésünk és feldolgozóiparunk alacsony szintű konszolidációja nehezen fenntartható. Pedig a kacsa iránti kereslet az EU-ban is emelkedik. Nálunk a kacsahús szezonalitása csökken, elérhetősége állandóvá vált. Helyzete annak ellenére stabilnak mondható, hogy kemény kihívásokkal néz szembe. Ilyenek például az EU állatjóléti törekvései, az antibiotikum-szabályozás, a tartós járványveszély, a romló kártérítési lehetőség, a helyettesítő termékek, a munkaerőgondok, az elszálló működési és fejlesztési költségek.”

Sertésszektor: ez a harc nem a végső

Az Erste Agrár-elemzés szerint sertéspestisfronton legalább ötéves küzdelem vár a németekre. „A kérdést úgy kell feltennünk magunknak: kibírja-e a magyar sertésszektor, ha a németek még ennyi ideig zárlat alatt maradnak? (…) Nagy teher számunkra, hogy hozzájuk kötjük árainkat. Ideje lenni változtatni” – véli az elemző. A betegség éppen egy éve jelent meg az országban, azóta Németország három keleti tartományában már 2070 megbetegedést regisztráltak. A német hatóságok igen kemény harcot folytatnak a terjedés megállítása érdekében. Épülnek a kerítések, tart az erőteljes levadászás, az üzemek védelmét és a telepi higiéniát pedig kiemelten ellenőrzik. Az ezeket kiegészítő anyagi segítség sem elegendő azonban arra, hogy a sertésszektor leépülését megakadályozzák. A termelési kedv zuhan. Ebben az állatvédelmi támadások és szabályok, a piaci zárlat ugyanúgy szerepet játszik, mint a költségek erőteljes emelkedése. Az Erste előrejelzései szerint a német sertésszektor – a sertéstartók száma és a feldolgozóipar is – leépülése várhatóan felgyorsul.

Kína az elkövetkező években a sertésállomány stabilizálására törekszik. A jelenlegi kocaállomány szintje azt sugallja, hogy jövőre már határozottan emelkedni fog Kínában a sertésár. Az import oldalán egyértelműen túl vagyunk a csúcson. Ezután, ingadozásokkal ugyan, de mérséklődésre számíthatunk. Az idei év hátralévő hónapjaiban a termelés fent említett növekedése miatt az import csökkenésére számítunk. Ezt a jövő év első felében sertésár-emelkedés és időszakos importbővülés követheti.

A kínai áresés elriasztja az oda exportálókat is. Emiatt is az EU-ban ismét magasak a készletek, esnek az árak. Ráadásul az év első felében csaknem minden tagállamban nőtt a sertéshústermelés, kivéve persze Németországot. Elöl a spanyolok, 5 százalékos bővüléssel. A második fél évben az export gyengülésére és a költségek emelkedésére számítunk. Akár tömeges csődök is jöhetnek, ezek pedig a világpiacot is meg tudják ingatni. Az Erste agrárszakértői úgy látják, hogy gyorsul a koncentráció az európai sertésértékláncban. Harmadik országokból érkező befektetőkre számítanak, miközben az EU belső piaca mennyiségben lassan ugyan (évente 0,5-0,7%-kal), de tartósan zsugorodik, a nettó külkereskedelmi egyenleg romlik.

Az emelkedő költségek és alacsony sertésárak miatt a sertéstartók motivációi itthon is gyengék, ami további termelési és tulajdonosi koncentrálódáshoz vezet. A hatékonyságnövelési és környezetgazdálkodási feltételeknek való egyidejű megfelelés kihívásainak még a pályázati nyertesek közül sem fog tudni mindenki megfelelni. A beruházási költségek megugrása, a sertésárak csökkenése sokakban ébreszt jogos kétséget. A hazai sertésárak csökkenése az év végéhez közeledve meg fog állni, és megfordul.

A helyi termelőkre számítanak a britek

Üresek a polcok, súlyos termékhiány van kialakulóban az Egyesült Királyságban. A britek kilépése az Európai Unióból keményen odacsapott az ellátási láncnak – szögezi le az Erste kommentár –, a hatások ráadásul összeadódnak. A Brexit plusz a pandémia és a munkaerőhiány súlyos áruhiányt idézett elő. kritikus ponttá a szállítmányozás lépett elő, mintegy százezer sofőr hiányzik a szigetországból.

Mit jelent mindez? Az elemzés szerint azt, hogy „a helyi termelők piaca felértékelődik. Most azzal küzdenek leginkább, hogy nem tudják kielégíteni a keresletet, de nem biztosak abban, hogy érdemes kapacitást növelni. Az ellátási láncok rövidülése nem válhat fő élelmiszerforrássá. A kisüzemeknek kemény versenyképességi korlátaik vannak. És itt jutunk el a számunkra fontos következtetésekhez:

► 
A kisüzemek számára az elmúlt másfél-két év jó lehetőségeket hozott. Ezek kihasználása és főleg tartóssá tétele azonban nagyon komoly kihívás. A helyi piacok »megdolgozása« speciális piaci munkát, marketingaktivitást igénylő feladat. 

► 
A munkaerő kritikus életképességi tényezővé vált. Ennek kezelése a vezetés egyre nagyobb figyelmét, idejét fogja igényelni üzemi szinten is.

► 
A népszavazás súlyos, sorsfordító esemény. Mivel nálunk is hamarosan kezdődik a választási kampány, a józanság különös hangsúlyt kap.”

Szerző: AgrárUnió