„Friss, modern KWS-t építünk” - Vetőmagjaik mellé cégérdektől független technológiákat ajánlanak

Hogyan látja ezt a szerepet, milyen célokat tűzött maga elé, mire fókuszálnak a cégcsoport magyarországi nemesítő állomásain? – egyebek között ezekről kérdeztük Szanyi Istvánt, a KWS Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját.

• Amikor 2020. október végén a KWS Magyarország Kft. ügyvezető igazgatójaként munkához látott, úgy fogalmazott, hogy célja a KWS vállalati alapelveire és tradíciójára építve a magyarországi üzleti tevékenység sikeres folytatása és új célok meghatározása. Nos, milyen a folytatás, és melyek az új célok?

– Természetesen folytatni szeretnénk azt a tevékenységet, ami sikeressé tette a céget, mindenképpen szándékozunk tovább vinni az alapértékeket. Ezek sorába tartozik, hogy a KWS épít a tradíciókra, különösen jó kapcsolatokat ápol a termelőkkel, közel áll hozzájuk, és a termékek mellé szaktanácsadással is szolgál. Ezt a személyes, közeli kapcsolatot kívánjuk továbbra is fenntartani és folytatni. Mivel a KWS egy független vetőmagos vállalat, ezért megvan az a helyzeti előnye, hogy szaktanácsadásban is független tud maradni, hiszen a magyarországi területi képviselőink meghatározó többsége növényvédelmi diplomával, illetve növényorvosi képesítéssel és gyakorlattal is rendelkezik. Ezért mi megtehetjük azt, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek közül a legjobb, cégérdektől független technológiákat és termékeket ajánljuk a termelőknek. Tradicionális értékeinket, jelesül a közép-magántermelői rétegben meglévő erős üzleti kapcsolatainkat – a KWS eddigi erősségeit – megőrizve mindezeket szeretnénk megtartani, ezt az üzleti tevékenységet folytatni. Ugyanakkor az új hibridekkel és új szolgáltatásainkkal kívánunk nyitni és erősíteni a kapcsolatot a nagyobb termelő cégekkel, cégcsoportokkal is.

– És az új célok?

– Az új irány, a cél, amit kitűztük magunk elé, hogy a KWS az innovációban, a termékfejlesztésben, és a termékekhez kapcsolódó egyéb szolgáltatásokban, technológiákban is élenjárjon, és mindezt a termelőkhöz hatékonyan el is juttassa, számukra elérhetővé tegye. Mindezekből fakadóan nemcsak tevékenységünkben, hanem – a kor követelményeinek megfelelően – a modern kor adta lehetőségekkel élve kommunikációnkban, termelői kapcsolatainkban, megjelenésben, belső folyamatainkban egy friss, modern KWS-t építünk. Néhány példát is hadd említsek: azoknál a partnereinknél, akik az új kukorica-hibridjeinket termelik és kipróbálják, elindítottuk a Digital4Cast programunkat, amellyel a termelők üzemi területén drónos felvételek segítségével szaktanácsot adunk a tőszámmal, gyomirtással és a növények stresszállapot-felmérésével kapcsolatban. Egy másik újfajta szolgáltatásunk a minden partnerünk számára biztosított ingyenes myKWS, amellyel a termelő regisztrálhatja a termelt növényeit, a konkrét táblákat, és hetente műholdas felvételek alapján NDVI képek segítségével követheti a táblák állapotát.

– Ezzel a lehetőséggel élnek is a gazdák?

– Már most, az idei tavaszon 91 termelőnknél, akik új bevezetésű KWS kukorica hibrideket termelnek, élnek a szolgáltatás lehetőségével. Ami a fajtákat illeti, ők a KWS KASHMIR, KWS INTELIGENS, KWS DURANGO, vagy KWS SMARAGD kukorica hibridek valamelyikét vetették.

 – A KWS elkötelezett az innovációra, a kutatás-fejlesztésre 15-20 százalékot fordítanak. Hogyan, mivel kapcsolódik ehhez, miben vesz részt a magyar leányvállalat?

– Két nemesítő állomásunk is található Magyarországon, az egyik a muronyi (Békés megye) kukoricanemesítő, a másik pedig a kozármislenyi (Baranya megye) napraforgó nemesítő állomás. Mindkettő a KWS kelet-európai, európai, de természetesen globális nemesítő hálózatának és kutatási programjának része. A 2014-ben átadott kozármislenyi bázis az európai napraforgó nemesítő állomások központja a KWS-nél. Hadd tegyem nyomban hozzá, hogy ez az európai nemesítési központ, ám a nemesítési cél az nemcsak Közép-Kelet-Európa vagy Magyarország, hanem alapvetően Ukrajna és Oroszország, ahol nagyon nagy területen termelik a napraforgót. Így ott is megsokszoroztuk a tesztelési kísérletek és a tesztelt hibridjeink számát.

2021-ben, idén Magyarországon már nyolc, egyenként 10 hektáros helyszínen is teszteljük az új hibridjeinket és hibrid jelöltjeinket.  Ugyanígy Romániában is már az idén hat helyszínen tesztelünk helyenként több mint háromezer hibridet és hibridjelöltet. A nemesítési cél természetesen a magas termés, magas olajtartalom és jó alkalmazkodó képesség. A legújabb és legmodernebb génekkel, tulajdonságokkal foglalkozunk ezek közül a  legfontosabbterületek: a herbicid-, a szádor rezisztencia és a napraforgó peronoszpóra tolerancia.

– Ehhez a tudományos munkához milyen felszereltséggel, eszközökkel rendelkeznek?  

– Egy nemesítési programot fel kell szerelni korszerű technológiával, így a legmodernebb vetőgépekkel vetünk, kamerával vezérelt kultivátorral tartjuk gyommentesen az állományt. Minden parcella saját GPS-koordinátával rendelkezik. Ennek köszönhetően a felvételezések egy részét az idén már drónnal végezzük. Természetesen a napraforgónál betakarítás közben mintákat veszünk, és minden beltartalmi értéket, úgymint olajtartalom, olajösszetétel, fehérje-, rosttartalom, saját laborban elemzünk, értékelünk. Egy speciális kísérletben a jelentősebb hibridjeink és vonalaink méhlátogatottságát, illetve nektártermelését és nektár-cukortartalmát is mérjük. Újdonság, ami a fenntarthatóság felé mutat, hogy idén napraforgóban két helyszínen van saját KWS-FIT4NEXTzöldítéses keverékeinkkel beállított talaj-takarónövényes kísérletünk. A cél a kijuttatott vegyszer csökkentése és a fenntartható gazdálkodás.

– Mindez tudatos zöld szemléletre mutat.

–A KWS-nél, így a nemesítő állomásainkon is igen fontosak a zöld szempontok. Kozármislenyi nemesítő állomásunkon például a telephelyi épületek működtetése is zöld szemléletet követ, elektromos áramból száz százalékban önellátóak vagyunk, mindent napelemek biztosítanak. A kísérleteinkben, ahol tudunk, a ragadozó madaraknak ülőfákat helyezünk ki, a telephely területén kétezer négyzetméteren fákat ültettünk. Természetesen szelektív a hulladékgyűjtés, a veszélyes hulladék szakszerűen kezelt. A permetezéshez felfogjuk az esővizet. A kísérletekhez használatos gépeink beszerzésénél az egyik legfontosabb szempont, hogy a fogyasztás és a károsanyag-kibocsájtás mértéke a legjobb legyen.

– Mire fókuszál napjainkban a Békés megyei muronyi kukoricanemesítő állomás? Hol tart az a szárazság- és aszálytűrő hibridek előállítására kidolgozott kukorica-nemesítési program, amit a cég 2010-ben elindított?

– A muronyi állomás is a KWS nemzetközi nemesítő hálózatának része, a másik két délkelet-európai nemesítő állomással, a román és a szerb állomással nagyon szoros együttműködésben. A muronyi fő profilja a kontinentális klímára, a magyarországi és környékbeli országok klímájára adaptált FAO 300-as éréscsoportú kukoricák nemesítése. A kontinentális klíma igen változékony és kitett, és alapvetően erre nemesítünk. Anyacégünk más nemesítési programjaiból ugyanakkor FAO 200-as és 400-as hibrideket is tesztelünk kísérleti hálózatunkban. A muronyi nemesítő állomáson szülői vonal- és hibridnemesítés és tesztelés is folyik; a Kárpát-medence teljes területét reprezentáló 12 kísérleti helyszínünkön mintegy 75 ezer parcellán vizsgáljuk és teszteljük a hibrideket és jelölteket. A hagyományos nemesítési célok, a termőképesség, a vízleadás, szárszilárdság, betegség-ellenálló képesség mellett kiemelt jelentőségű az aszálytűrő képesség és a klimatikus rezisztencia. Az említett kontinentális klíma miatt két szélsőség lehet, súlyos aszály és nagyon sok csapadék, a nemesítőink tehát minden hibridet párhuzamosan tesztelnek öntözött és öntözetlen körülmények között is. Az a cél, hogy az állomásról kikerülő hibridek a kiemelkedő szárazság és hőstressztűrő képességük mellett intenzív termesztési körülmények között is kiemelkedő hozamokra legyenek képesek. A KWS kukoricanemesítési a programjaiból nagyon nagy sikereket értünk el az új, már bevezetett hibridek közül a KWS Kashmir és KWS Inteligens hibridekkel, és a következő szezonban is a programjainkból kikerülő három új hibridet ajánlunk a termelőknek. Ezek: a KWS HYPOLITO, KWS GUILLERMO és KWS ADVISIO.

– Végezetül hadd kérdezzem meg, Ön mit gondol a jövő növényeiről? Részt vesz-e a Crops of the Future („Jövő növényei’’) néven alakult nemzetközi konzorciumban a KWS?

– Igen. A konzorciumról tudni kell, hogy ez publikus és magáncégek olyan összefogása, ahol a cél az élelmiszerbiztonság és új növények és növényfajok, illetve a meglévők közül további növényfajták bevonása a köztermesztésbe, és a meglévő fajták változatosságának növelése, ami a fenntartható mezőgazdaságot és a biodiverzitást is célozza. A KWS is részt vesz ezekben a programokban, ami voltaképpen egy közép- vagy hosszabb távú elkötelezettséget jelent az említett célok iránt. Kiemelt fontosságú terület a programokban a jobb beltartalmi értékek elérése és az aszálytűrés. Az együttműködés keretében a KWS például 2019-ben egy kukorica aszálytűrési programban vett részt. A program fő növényei: a kukorica, a búza, a kisebb szemestakarmányok, és természetesen új növények is. A klímaváltozásokra adott válaszok modern nemesítési és fenntartható művelési technológiákat alkalmazva – így foglalható össze a cél – fogalmazott Szanyi István ügyvezető igazgató.

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

Szerző: AgrárUnió