TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 75.346,44 Ft (tonna)

Napraforgómag: 203.197,31 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 88.188,98 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 66.948,31 Ft (tonna)

Repcemag: 197.575,94 Ft (tonna)

Full-fat szója: 212.979,84 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 709 Ft

Benzin ára: 645 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 363,13000

USD: 323,82000

CHF: 392,75000

GBP: 431,59000

Hirdetés

Fogyasszunk kevesebb húst? Ez a bolygót aligha mentené meg

Hírek - 2020.11.22

Drámai következményekkel járna, ha az emberiség gyorsuló ütemben csökkentené a húsfogyasztást. Egy friss német tanulmány szerint az állattenyésztési ágazat összes szereplője komoly kárát látná ennek, miközben alig csökkenne az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Mi történne, ha mindenki kevesebb húst fogyasztana a jövőben? Erre a kérdésre kereste a választ tanulmányában a braunschweigi Thünen Intézet. Manapság „divat” az állattenyésztés környezetszennyező hatását felemlegetni, amiben jócskán van igazság, ám az ágazat visszafejlesztése, kapacitásainak hirtelen csökkentése drámai következményekkel járna a benne dolgozók számára. A Thünen Intézet elsősorban annak lehetséges hatásait vizsgálta, mi történne, ha az Európai Unióban 20 százalékkal csökkenne a húsfogyasztás 2030-ra.

Ez a mérték Németországra vetítve nagyjából 14 százalékos visszaesést jelentene, és valamennyi húsfajtát érintené – áll az agrarheute.com szakoldal összefoglalójában. A termelői árak 9 százalékkal csökkennének, ami igencsak beszűkítené az állattenyésztő gazdák mozgásterét. Sokan fel is hagynának a termeléssel, a tanulmány mintegy 10 százalékos visszaesést prognosztizál ebben az esetben a húselőállítás terén. A legrosszabban a sertéstenyésztő gazdák járnának, a hasznuk átlagosan 37 százalékkal csökkenne. Mindez persze a takarmányozást is érintené, a szója és más olajnövények importja szintén érezhetően zuhanna.

A húst valamivel ki is kellene váltani, ezért a zöldségek és más növényi eredetű élelmiszerek termelői ára bő 3 százalékkal emelkedne az előttünk álló évtizedben, nemcsak Németországban, de egész EU-szerte. A németeknél az északnyugati termelők éreznék legjobban a bőrükön a húsfogyasztás csökkenését, náluk a profit mintegy 22 százalékkal lenne kevesebb. Mindez a feldolgozóipart sem hagyná érintetlenül, komoly strukturális átalakításokra volna szükség a túlélésükhöz. A járulékos haszon ehhez képest elenyészőnek tűnik: az egy évtizeden belüli 20 százalékos húsfogyasztás-csökkenés csupán 2 százalékkal csökkentené Németország kibocsátását az üvegházhatást okozó gázok terén.

Címkék: Európai Unió, zöldség, állattenyésztés, takarmány, Németország, húsfogyasztás, tanulmány, feldolgozóipar

Népszerű hírek