Számos országnak csak álom a helyi élelmiszer-előállítás
Hírek - 2020.05.13
A globalizáció átalakította az elmúlt évtizedekben az élelmiszer-előállítást és szállítást. Ennek a folyamatnak az lett az eredménye, hogy az élelmiszerek könnyebben elérhetővé váltak a világ egymástól gyakran távoli pontjain. Ennek van azonban veszélye is.
Az importfüggő országok kitettsége is megnőtt ezáltal, amit egy olyan globális krízis, mint a Covid-19 világjárvány meg is mutatott.
Egy finn tanulmány adatai szerint a mérsékelt égövi növények – például a búza – Észak-Amerikában és Európában átlagosan 500 kilométeren belül érhetők el a lakosság számára, míg globális átlagban ez a távolság 3800 kilométerre növekszik.
Egy másik, nemzetközi egyetemi összefogással elkészült felmérésben a szakemberek összesen hatféle növénycsoportban vizsgálták meg, hogy a fogyasztókhoz mennyire közel történik a termelés. Ezek között a búza, árpa, rozs, kukorica mellett különféle – főleg forró égövben termelt – növények kaptak helyet.
A kutatásban modellezték a távolságokat az előállítás helye és a fogyasztók tényleges lakhelye között. A felmérés eredménye szerint az emberiség 27 százaléka jut hozzá 100 kilométeren belül búzához és rizshez, köles és a cirok esetében például ez az arány már alig haladja meg a 20 százalékot. Kukorica esetében pedig az emberek mindössze 11 százalékát éri el ilyen feltételek mellett a növény.
A kutatásban részt vevő Pekka Kinnunen rámutatott: „a helyi termelési viszonyok számos országban nem tudják biztosítani a keresletet, legalábbis a mostani előállítási módszerrel és fogyasztási szokásokkal biztosan nem.”
A jelenleg zajló Covid-19 világjárvány felerősítette az önellátásra és a helyi élelmiszer-előállításra való törekvés fontosságát, amely csökkentené az importból eredő kockázatokat. Ugyanakkor ez nem ilyen egyszerű kérdés, alaposan fel kell mérni a kockázatokat és lehetőségeket, mert például a nem hatékony termelési technológia, a megnövekedett vízszükséglet mind-mind olyan társadalmi folyamatokat is elindíthat, amelyek ellenkező hatást fejtenek ki.
Forrás: Syngenta blog
Címkék: élelmiszer, élelmiszer-előállítás
Terménypiaci helyzetkép 2026. májusában: változó ...
Májusi-júniusi tennivalók a napraforgóban
Fito kalauz napraforgóban
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Méhészeti növekedés: Rekordot döntött a méhkaptárak száma az ...
75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején
A Bizottság tervet terjeszt elő Európa műtrágyaellátásának és ...
Növényvédelem a HORSCH ajánlásával
Drónok a hazai mezőgazdaságban – Technológia, szabályozás, ...
A napraforgó védelme nem virágzáskor kezdődik
