Gyomszabályozás kukoricában

Agrotechnikai, mechanikai és kémiai eljárások integrált kezelése

A kukorica termesztése során elkülönítünk áru vagy takarmány, csemege, illetve hibridvetőmag céljára előállított kukoricát. Magyarországi viszonylatban a kukorica a mezőgazdaság szempontjából kulcsnövény, mivel évente közel egymillió hektáron termesztik.

Széles felhasználását és elterjedését elősegíti, hogy jól gépesíthető, jelentős kézimunka-erőt csak a vetőmagtermesztés igényel.

Az árukukorica termesztési módjának teljes gépesítéstechnológiai rendszerét 45-50 évvel ezelőtt kiépítették a világ több országában, köztük Magyarországon is. Ez a nagyfokú gépesítési technológia párosult a nagyobb hozamú hibridek bevezetésével, melyek potenciális termőképessége 10 tonna felett van hektáronként.

Alapvető a hatékony gyomirtás

A kukorica termesztésében a legnagyobb kihívást és problémát a minden évben megjelenő gyomosodás okozza. A gyomok okozta károsodás megfelelő védekezés nélkül elérheti akár a 70-80 százalékot is. Amellett az elgyomosodott területek kedveznek a kórokozók és kártevők felszaporodásának, ami tovább fokozza a termésveszteséget.

kukgyi1 kep min

Gyomoktól sínylődő kukorica

A kukoricagyomok elleni megfelelő védekezés alapja az integrált gyomszabályozás, mely magába foglalja az agrotechnikai, mechanikai és kémiai védekezési módokat (például a megfelelő növényi sorrendet, a jó minőségű talaj-előkészítést, aprómorzsás magágyat, optimális tápanyagellátást, gyommagmentes vetőmagot stb.). A kukorica hatékony gyomszabályozásában ezeket a védekezési módokat célszerű kombinálni.

Sok nagyüzemi gazdaságban jellemző volt, hogy a kukoricát éveken keresztül monokultúrás formában termesztették. Ennek a módszernek több buktatója is van, ilyen például a gyomrezisztencia vagy a talajuntság veszélye. A kukorica egyoldalú termesztését a kilencvenes évek közepén megjelent kukoricabogár is meggátolta.

Az integrált védekezés egyik fontos eleme a mechanikai gyomszabályozás. Az eredményesség alapja, hogy megfelelő időben hajtsuk végre a védekezést. A gyomok korai fenológiai fázisában alkalmazható eszköz például a gyomfésű, de hasonló hatást érhetünk el a sorköz művelésére használt kultivátorral. Ez a módszer széles körben elterjedt a gazdálkodók körében, és a fejlettebb magról kelő és évelő gyomok ellen is hatékonyan használható, mindamellett a talaj szerkezetére és vízgazdálkodására is pozitívan hat. A mechanikai gyomszabályozást a kukorica 90 centiméteres magasságáig tudjuk károsodás nélkül alkalmazni.

A mechanikai gyomirtást jól kiegészíthetjük kémiai úton történő védekezéssel. A rendszerváltás előtti időszakra jellemző egyoldalú herbicides védekezés eredménye, hogy a területek gyomflórája leszűkült, és megjelentek a nehezen irtható, veszélyes gyomok. Ilyen, kukoricában előforduló magról kelő gyomnövények például a kakaslábfű, a muharfajok, vadköles, parlagfű, disznóparéjfélék, libatopfélék, szerbtövisfajok.

Az évelő gyomok közül kiemelendő a fenyércirok, a csillagpázsit, a tarackbúza, az aprószulák, a mezei acat, a hamvas szeder.

Az utóbbi években egyre több termesztési körzetben jelentenek problémát az újonnan megjelenő, invazív gyomfajok, például az ázsiai gyapjúfű, a parti köles, a kései köles vagy a mandulapalka.

Herbicides védekezések időzítése

A herbicides védekezések kivitelezését a következő módokon lehet végrehajtani:

• Preemergens kezelések – vetés után, kelés előtti permetezés (a szulfonil-urea hatóanyagok megjelenésével, elterjedésével – 1980-90-es évek – fokozatosan háttérbe szorultak).
• Posztemergens kezelések – a kukorica állománykezelése, melynek az egyre gyakoribb aszályos évek, illetve a nehezen irtható gyomok felszaporodása miatt mind nagyobb szerepe van. Három jellemző időzítése: a korai posztemergens (1–3 leveles kukoricában), a normál posztemergens (4–6 leveles kukoricában), a kései posztemergens (7–8 leveles kukoricában).
• Pre/poszt technológia – vetés utáni permetezés ülepedett magágyba vetett kukoricában, ha a terület kigyomosodott, de a kukorica csírája még a föld alatt van.
• Levél alá permetezés – irányított kezelés a késői gyomosodás ellen, a kukorica 40-60 centiméteres magasságánál végezhető, belógó szórófejekkel.

kukorica

Szulfonil-urea herbicidtől (nikoszulfuron) elpusztult kakaslábfű

A herbicides gyomirtás a széles körűen felhasználható technológiáknak és herbicideknek köszönhetően egyszerűnek tűnhet, de nehezíti a helyes döntést például a területeken előforduló változatos gyomflóra, az időjárási viszontagságok vagy a gyomok biológiája (elhúzódó, szakaszos kelés).

Egyszikűkontroll alapkezelésekkel

A kukorica alapgyomirtása mind a mai napig a termesztéstechnológia egy fontos eleme. A kukoricával együtt kelő gyomok elleni védekezés jelentős művelete a gyomszabályozásnak. Ezzel biztosítani tudjuk növényünk kezdeti egységes és gyors fejlődését. Azokon a területeken, ahol a magról kelő egyszikű gyomok kelése tömegével várható, mindenféleképpen indokolt ez az eljárás. A preemergens gyomirtás egyik fontos momentuma, hogy két héten belül legalább 15-20 milliméter bemosó csapadék hulljon a területen. Ennek hiányában a herbicidek hatékonysága drasztikusan csökken. Ezért minden esetben úgy kell időzíteni a vetést és a permetezést, hogy a meteorológiai előrejelzés alapján a csapadékkal érkező hidegfront előtt ezt elvégezzük. Az alapkezelések esetén fontos a talaj szervesanyag-tartalmának ismerete, mivel több esetben a kijutatott herbicid dózisát ahhoz kell igazítani.

kukgyi2 kep min

Állománykezelést túlélt egyszikűek a kukorica között

Az alapkezelés egyik előnye, hogy az állománykezelés időpontját pontosabban meg tudjuk határozni, mivel a gyomok fejlettsége sokkal egyöntetűbb lesz, nem nőnek annyira szét. További előny, hogy a kicsírázott gyomok száma csökken, így az állományban kijutatott herbicidnek kevesebb gyommal kell „megküzdeniük”.

Manapság a muharfajok felszaporodásának egyik fontos kiváltó tényezője, hogy a gazdák sok esetben elhagyják az alapkezelést, az állományban kijutatott herbicidek pedig gyakran nem irtják azokat megfelelően.

Célzott kezelések állományban

Az állománykezelések során célzottan tudunk a kicsírázott gyomok ellen védekezni. Ehhez mindig figyelembe kell venni a kultúrnövény és a gyomnövények fejlettségi állapotát.

A magról kelő egyszikűek esetében 1–3 levél, magról kelő kétszikű gyomok esetében a 2–4 valódi leveles állapot az optimális a legtöbb herbicid esetében. Az évelő gyomoknál fajtól és aspektustól függ a legérzékenyebb fenofázis.

kukorica

Eredményes kezelés (tembotrion + tienkarbazon-metil) vegyes gyomállományon

A posztemergens gyomirtás előnyei:

– az időjárási tényezők kevésbé vannak rá hatással,
– a hatástalan preemergens kezelést korrigálni tudjuk,
– a kezelést nem befolyásolja a talaj szerkezete és humusztartalma,
– a nehezen irtható, a mélyről csírázó és az évelő gyomok ellen is hatékony,
– célzott kezelés végezhető,
– az időben elvégzett kezelés a kezdeti káros gyom-kukorica kompetíciót hamar megszünteti.

A posztemergens gyomirtás hátrányai:

– a posztemergens herbicidek többségének nincs tartamhatása,
– megkésett kezelés során a gyomok egy része takarásba kerül,
– bizonyos fejlettség után a kukoricán fitotoxikus tünetek jelentkezhetnek,
– száraz, meleg időben a herbicidek nehezebben jutnak be a gyomnövényekbe,
–bizonyos melegkedvelő, valamint az elhúzódó kelésű kapás gyomok elkerülhetik a herbicides kezelést (például varjúmák, muharfajok),
– elhúzódó gyomkelés nehezíti a kezelés pontos időzítését.

kukorica

Erős mezeiaszat- és folyondárszulák-fertőzés

A kukorica speciális gyomirtási eljárása során meg kell említeni a DuoSystem technológiát, amelynek során a nehezen irtható egyszikű gyomok ellen védekezhetünk hatékonyan. Az itt felhasználható hatóanyagokat csak a megfelelő hibridekben szabad alkalmazni!

Összeségében elmondható, hogy a kukorica gyomirtása során számos hatóanyag, illetve azoknak a kombinációja áll rendelkezésünkre, de sikeresek akkor lehetünk, ha azokat szakszerűen, megfelelő eljárásban alkalmazzuk (időzítés, szerválasztás, kijuttatástechnika stb.). Az elsajátított szakmai ismeretek ellenére különböző időjárási körülmények, vagy az elhúzódó kelés eredményeként előfordulhat, hogy a tömeges elgyomosodást egyszeri herbicides védekezéssel nem tudjuk megoldani. Ilyen esetekben szükséges az alap- és állománykezelés együttes alkalmazása vagy osztott/megismételt posztemergens kijuttatás.

kukorica

Egy elkésett gyomirtással sok termést veszíthetünk

Számos hatóanyag, illetve kombináció áll rendelkezésünkre, de sikeresek akkor lehetünk, ha azokat szakszerűen, megfelelő eljárásban alkalmazzuk.

Néhány példa a kukoricában alkalmazható hatóanyagok/hatóanyag-kombinációk felhasználási lehetőségeiből (Kádár Aurél: Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás alapján)ide ide kattintva megtekinthető

 

Szilágyi Arnold
DE MÉK
Növényvédelmi Intézet

Fotók: Dávid István

Tags: gyomirtás, kukorica

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom