Tényleg mérgező anyagokkal vannak átitatva a GMO-kukoricák?
Hírek - 2018.08.23
Néhány amerikai gazdálkodónak elege lett a mezőgazdasággal kapcsolatos féligazságokból. Szélesebb közönség előtt cáfolnák, hogy a génmódosított növények mérgezőek, és szerintük a glifozát és más vitatott hatóanyagok nélkül a világ megtermelt élelmiszerének 80 százaléka odaveszne.
Véget kellene vetni az élelmiszerekkel kapcsolatos rémhírterjesztésnek – javasolják amerikai farmerek, akik a közösségi médiában harcolnának a munkájukat is megnehezítő féligazságok ellen. Elsősorban a vegyszerhasználattal és a génmódosítással kapcsolatos tévhiteket szeretnék megcáfolni. A mozgalom szószólója Michelle Miller, aki a Gucci divatcégnek dolgozó városi lányból lett a mezőgazdaság elkötelezett híve.
Nehéz célt tűztek ki maguk elé, hiszen szeretnék helyreállítani a bizalmat a GMO-növények és a belőlük készített élelmiszerek iránt, s megértetni azt az emberekkel, hogy a biotechnológia legújabb vívmányaira igenis szükség van a Föld lakosságának gyarapodásához, jólétéhez. „Félni könnyű, míg a tudomány munkáját megérteni sokkal nehezebb, ebben tehát segítenünk kell a szakembereket” – mondja Michelle Miller, akinek több tízezer követője van a különféle közösségi médiafelületeken, miközben teheneket és birkákat tart Iowa államban, és kukoricát, szóját, zabot, lucernát termeszt családi farmján.
A mostani komolyabb fellépésre a színésznő Laura Prepon „dilettánsnak” tartott Twitter-bejegyzései késztették, az egyik szerint például a génmódosított kukoricák mérgező anyagokkal vannak átitatva, ezért tilos a gyermekeinket azzal etetni. Michelle Miller ezzel szemben tényként közli, hogy a mai gazdálkodók sokkal kevesebb kemikáliával dolgoznak, mint a korábbi időkben. A magukat biogazdálkodóknak nevező termesztők pedig ugyanúgy vegyszerezik növényeiket, mint a hagyományos művelést folytatók, csupán az „önmarketingjük” jobb.
Az újfajta gazdálkodási módok (például a forgatás nélküli technológia) lehetővé teszik, hogy a környezet kisebb károsítása révén tápanyagban gazdagabb élelmiszert állítsunk elő. Michelle Miller markáns véleményt fogalmazott meg a Roundup nevű gyomirtó szerrel kapcsolatban is, amelyet elég gyakran kiáltanak ki manapság bűnbaknak. Kukoricatermesztőként alkalmanként maga is használja a glifozát hatóanyagú szert, mert szerinte az efféle kemikáliák nélkül a világ élelmiszertermelésének 80 százaléka veszne oda.
„A »kéretlen« aktivisták azt akarják, hogy az emberek féljenek az élelmiszerektől” – véli az iowai gazdálkodó. Pedig amikor ők a kukoricájuk permetezik, csupán 4-5 sörösdoboznyi szert szórnak ki egy hektárnyi területre, és egy évben mindössze 2 napot töltenek ezzel, még jóval a termés betakarítása előtt. „Mit tettek volna a mai tiltakozók a hetvenes években, amikor sokkal több és erősebb herbicideket szórtak szét a földeken?” – tette fel a költői kérdést Michelle Miller.
Az Egyesült Államokban éppen ezekben a hetekben zárult le egy per, amelyben 289 millió dolláros kártérítésre kötelezték a Monsanto vegyipari óriáscéget egy magánszeméllyel szemben. A 46 éves férfi gyógyíthatatlan betegséget szerzett munkavégzés közben, pedig belső levelek bizonyítják, hogy a gyártócég tudott a Roundup nevű gyomirtó rákkeltő hatásáról, ám nem tájékoztatta a vásárlókat a lehetséges következményekről.
Szerző: AgrárUnió, Fotó: thefarmbabe.com
Címkék: növénytermesztés, növényvédelem, GMO, Monsanto, Roundup
Tavaszi hagyomány zaja szólt a legelőkért és a pásztorokért
Gyomirtási tapasztalatok egy változó technológiai ...
Ősszel elvetni, tavasszal (nem) elrontani – Néhány gondolat a ...
Fontos határidő: március 31-ig teljesítendő az éves nitrát ...
Komplex gyomhelyzetekre komplex válasz: így működik a PIRATES ...
Vadföldgazdálkodás és a fenntartható vadgazdálkodás ...
Költségkímélő napi rutin – Energiahatékonyság az állattartó ...
Új szakmai kézikönyv segíti a szőlő aranyszínű sárgaságának ...
Károsítók a szántóföldön – Március vége-április eleje
Tiszta tábla, biztos alapok: kalászos gyomirtás a gyakorlatban
