Kite

Szélsőségek szorításában

Jól indult az év, de búzában már nem lesz rekordtermés

A nyár végi és őszi vetésű kultúrákban nagy termést garantáló, korszerű talajművelési és vetési technológiákat dolgozott ki az elmúlt években a KITE Zrt. Ezekhez természetesen jól illeszkedő hibrideket és fajtákat is kínál, amelyek az egyre mostohábbá váló klimatikus viszonyok között is megbízhatóan teljesítenek.

Hadaszi LászloHadászi László
innovációs főigazgató

 

Milyen hatással vannak az időjárási anomáliák és szélsőségek az őszi kalászosok és a repce növénytermesztésére hazánkban? Erről tartott előadást Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója az agrárintegrátor cég szokásos nádudvari bemutatóján. Az elmúlt több mint 100 év mérési eredményeire alapozva elsőként azt mutatta be, hogy az évi középhőmérséklet folyamatosan emelkedik Magyarországon, ma 1,4-1,5 Celsius-fokkal magasabb az egy évszázaddal ezelőttihez képest. A kultúrnövények fejlődését azonban más meteorológiai tényezők is befolyásolják. A fagyos napok száma – szintén az elmúlt 100 év átlagát tekintve – 16 nappal csökkent, a fagymentes periódus hossza pedig 15-20 nappal emelkedett. A fentiek miatt több olyan kártevő is megjelent, amely előtte hazánkban vagy nem volt fellelhető, vagy nem okozott érdemi kártételt. Sőt a gyapottok-bagolylepke például már áttelelésre is képes hazánkban. A Magyarországon jelen lévő károsítók közül pedig jó néhány (így a kukoricamoly) nemzedékszámot váltott.

A hőségidőszak hossza 11 nappal nőtt, s a csapadék mennyisége ugyan nem változott, de a csapadékos napok száma 20-szal kevesebb. Egyre hosszabb száraz periódusokat kell a növényeknek átvészelniük, ráadásul a csapadék intenzitása is megváltozott. Egyszerre nagy mennyiség hullik, akkora, amelyet már nehezen tudunk kezelni. Ez eróziós problémákat is felvethet, vagy belvízkár is sújthatja a területeket. A klímaváltozásnak azonban vannak pozitív hozományai is, például a tenyészidő hosszabbodása, amely az őszi kalászosokra jó hatással van. Ezért javasolják a KITE Zrt. szakemberei a hosszabb tenyészidejű, modern genetikájú hibrideket és fajtákat, mert abban az esetben, ha megfelelőképpen ki tudjuk szolgálni a növény igényeit, nagyobb hozamot várhatunk el. Ezen hibrideknek ugyanakkor 100 Celsius-fok hőösszeg kell a csírázáshoz és a keléshez, valamint további 100-100 minden egyes levél kifejlesztéséhez. Nem véletlen tehát, hogy a modern genetikájú hibridek vetésideje előrébb jött (szeptember 20. és október 5. közé esik).

Havi átlaghőmérséklet

A KITE Zrt. meteorológiaiállomás-hálózata a nyár közepére eléri a 60 darabot. Így már most is olyan saját adatokkal rendelkezik, amelyek segítségével megfigyelhetők a klímaváltozás okozta problémák. 2016 és 2017 októberének átlaghőmérsékletére vonatkozóan hasonló adatokat mértek, de 2017 novemberében ez már 2 Celsius-fokkal magasabb volt, decemberben pedig 2,7 fokkal. A hőösszeg eloszlásának alakulása szeptember–októberben nem mutat nagy különbséget, novemberben azonban 60, míg decemberben már 70 fok fölötti hőösszegtöbblet alakult ki 2017-ben. Összességében az őszi időszakban 628 fok hőösszeg keletkezett, ami azt eredményezte, hogy gyönyörű hatleveles búzaállományok jöttek létre a tél beállta előtt.

2018-ban az első négy hónap átlaghőmérséklete 3 Celsius-fokkal volt magasabb az előző évi adatoknál, a hőösszeg a január–februári időszakban 180 fok volt. Emellett a búza fejlődése az első két hónapban sem állt le, még egy levelet növesztett. Február végére tehát olyan állományok alakultak ki, amelyek rekordterméssel kecsegtettek. A március 20. körüli fagy azonban jelentősen károsította az állományokat, a bokrosodási folyamat leállt. Az extrém, melegrekordokat döntögető áprilisi időjárás közel 200 fokkal magasabb hőösszeget produkált az előző évhez képest. A májusi időjárás kicsit tompított a hőösszegek emelkedésén, de a tavasz eleji kéthetes lemaradás után most már két héttel előrébb járunk tavaly ilyenkorhoz képest, ami a betakarítások kezdetét is előrébb hozhatja. A márciusi fagyok miatt azonban a rekordterméseknek kevés esélyük van.

Hőösszeg megoszlása hónapok szerint

A KITE Zrt. bemutatóján szó esett a cég nagy termést megcélzó őszi káposztarepce-technológiájáról is. Ennek alapja az, hogy nyár végére a repcét ki kell keleszteni, és a tél beállta előtt a fejlődésének el kell érnie 8–10 leveles tőlevélrózsás állapotot, az 1 cm-t meghaladó gyökérnyakátmérőt, a 2 cm-nél nem hosszabb csúcsrügyet, valamint a növénynek 30 cm-nél mélyebb gyökérzettel kell rendelkeznie. Ennek érdekében a vetést augusztus végén, szeptember elején el kell végezni, mégpedig nyirkos magágyba. A repceállományok őszi fejlődését a kelést követő 7 Celsius-fok feletti hasznos hőösszeg határozza meg. A megfelelő, legalább 8–10 leveles fejlettséghez durván 500 Celsius-fok hasznos hőösszeg szükséges.

Az alapműveléshez a KITE Zrt. a lazító elven működő, korszerű talajművelő eszközeit ajánlja. A hagyományos, dupla gabonasortávra történő vetésre pedig a John Deere 740 vetőgépet kínálja. Abban az esetben viszont, ha 76 cm-es sortávra akarják elvetni a repcét, a talaj előkészítése lazítóval vagy lazítóelven működő Orthman sávművelővel végezhető el. A vetést a John Deere szemenkénti vetőgépekkel célszerű elvégezni. Fontos, hogy a talajművelés és a vetés között eltelt idő rövid legyen, hogy a magágy ne száradjon ki.

A repce őszi fejlődését segíteni kell az ősszel végzett gyomirtással, regulátor használatával és a P- és K-makroelemtrágyák talajvizsgálatra alapozott kijuttatásával. Biztosítani kell, hogy kitavaszodáskor, a vegetáció indulásakor elegendő nitrogén álljon rendelkezésre a növények számára a talajból. Ez különösen a tavaszi tápanyagellátás (fejtrágyázások) esetében fontos. A KITE Zrt. a magas repcehozam elérése érdekében a nagy termőképességű és termésstabilitású Dribbler, Diffusion, ES Imperio és Phoenix CL hibridek használatát javasolja, amelyek vetőmagnorma-igénye 25–35 csíraképes mag/m2.
Az őszi búzában a nagy termőképességű fajták és hibridek termesztéstechnológiája számos ponton eltér a hazai, konvencionális búzatermesztési gyakorlattól. Az alkalmazott KITE-technológia végrehajtása során biztosítani kell, hogy az elvetett mag gyorsan és egyöntetűen keljen, majd a növény fejlődéséhez ideális körülmények alakuljanak ki. Olyan talajművelő eszközöket szükséges választani, amelyek igazodnak az elővetemény tarlómaradványának mennyiségéhez és a talaj nedvességkészletéhez. A vetés előkészítéséhez az alapművelésnek minimum 20 centiméter mélyen kell megtörténnie. Ehhez a művelethez a KITE Zrt. kínálatából a középmély lazítók ajánlottak. A Köckerling Allrounderrel végzett magágykészítés pedig biztosítja a szeptember végi, október eleji vetés pontosságát, még nyirkos magágyban is.

kukorica

A KITE Zrt. által javasolt, nagy termőképességű, malmi takarmányminőséget adó búzafajták és hibridek, valamint prémiumminőséget biztosító fajták (Lukullus, Aurelius, Cellule, Basilio, Premio, Ingenio, Lithium, Mv Nemere, Lennox, Hyfi, Hyland, SU Agendus, SU Ellen, Monique) genetikailag rendelkeznek azon tulajdonságokkal, amelyek a kívánt 8-10 t/ha termés eléréséhez szükségesek. A csökkentett vetőmagnorma (hibridek 80–100 kg/ha, fajták 180–200 kg/ha) szükségessé teszi az őszi gyomirtást és a vírusvektorok elleni védekezést is. A nagy termések feltételezik a regulátorhasználatot és a legalább kétszeri gombák elleni, valamint a szükséges számú, kártevők elleni védekezést.

Szerző: AgrárUnió

Tags: vetéstechnológia, vetés, talajművelés, KITE, technológia

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom