Folyamatosan megfigyelhetjük a teheneink belsejét is
Hírek - 2018.02.24
Jószágaink rendszeres külső szemrevételezése mellett a jövőben alighanem ugyanolyan fontos lesz, hogy tudjuk, mi zajlik az állataink belsejében. Egy lenyeletett szonda már ma is megbízható adatokat küld például a szarvasmarhák bendőjének pH-járól és hőmérsékletéről, de a jövőben már lázfigyelésre, sőt ellés-előrejelzésre is képes lesz az eszköz.
A precíziós állattartás hasonlóan működik, mint a helyspecifikus növénytermesztés. Folyamatosan adatokat kell gyűjteni, hogy azok összehasonlításával, elemzésével hatékonyabb termelést folytathassunk. Ebben segít az a szarvasmarha bendő szonda is, amelyet Gesler Péter, a Moonsyst Kft. vezetője mutatott be a Prega 2018 konferencián. Az állat által lenyeletett szerkezet az élettani állapotot, illetve a bendőbeli környezetet figyeli, hasznos és azonnali információkhoz juttatva a tenyésztőt.
A szonda egyelőre a bendő pH-járól és hőmérsékletéről küld 10 percenként adatokat, és a vezeték nélküli technológia természetesen állatbarát módon működik. 20 nap mért adatait képes tárolni, és nem jelent gondot, ha a szarvasmarha változtatja a helyét, hiszen az eszköz hatótávolsága ennek megfelelően lett kialakítva. A szondának fontos szerep juthat például az acidózis korai felismerésében, amely gyakran előfordul a tartási körülmények megváltozása során.
Az állategyedek pH-ja még ideális viszonyok és homogén takarmány esetében is eltéréseket mutathat. Kísérletek támasztják alá, hogy ha a pH-érték csupán 3 órát tölt el az 5,8 alatti mezőben, az máris szubakut bendőacidózishoz (SARA) vezethet. A jószág onnantól kezdve fokozottan érzékennyé válik, a bendőflóra „elrontását” csak nagy nehézségek árán lehet korrigálni.
A szarvasmarhák tartása során a ritmikusság és a kiegyensúlyozott termelési érték talán a legfontosabb cél. A szonda alkalmazásával ehhez közelebb kerülhetnek a tenyésztők, ráadásul a szerkezet továbbfejlesztése abba az irányba mutat, hogy még többféle adatot szolgáltasson számukra. A tervek szerint hamarosan megvalósulhat az automata ivarzás-megfigyelés, az ellés-előrejelzés, a sántaság- és lázfigyelés, s mindez biztonságos és megbízható módon, hiszen a szonda nem képes úgy elmozdulni, mint például egy nyakpánt.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: állattenyésztés, betegség, szarvasmarha, takarmány, szonda, bendő
Másfélszeresére emelkedett a kifizetett kárenyhítő ...
Ez már nem csak az agrárszereplők küzdelme: több tényezős ...
Történelmi mélyponton a hazai kukoricatermés – Szerkezeti ...
Változások következnek az antibiotikumok felírásában és az ...
Rosszul áll a szénánk: újra kell számolni a gyepek hozamát
Zöld túlélők: Klímaálló fák és szárazságtűrő cserjék a jövő ...
Vadlétszám és élőhelyfejlesztés – A fenntartható ...
Trófeacentrikusság és túlszaporodás – A vadgazdálkodás ...
A vetőgép műszaki szerepe a sikeres őszi vetésekben
Magosz: a magyar gazdák egyelőre hiába várnak az uniós ...