A fagy nemcsak kárt okozhat a mezőgazdaságban, a hidegnek jótékony hatása is lehet
Hírek - 2017.01.18
A hideg és a téli fagyok nemcsak kárt okozhatnak a mezőgazdaságban, jótékony hatásuk is lehet, például elpusztítják az elszaporodott kártevőket.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI megkeresésére közölte: a nagy hidegnek jótékony hatása is van a növénytermesztésben és a kertészetben, az utóbbi időben ugyanis egyre nagyobb kihívást jelentett a növényvédelem, mivel az éghajlat általános felmelegedése miatt egyre több az áttelelő kártevő és kórokozó. Így például a hajtatással foglalkozó kertészetekben a fűtetlen fóliasátrakban a hosszan tartó kemény fagy jelentősen csökkenti a talajban élő mediterrán származású fonálférgek számát. A szabadföldi zöldségtermesztőket az évnek ebben a szakában bekövetkező lehűlés lényegében nem érinti, mivel nincsenek növényi állományok a szántóföldeken. A hajtató kertészetekben azonban, ahol fűtés mellett termesztenek, a hidegebb napokon többletfűtésre van szükség, ezért ebben az időszakban a költségek magasabbak.
Az úgynevezett álló kultúrákban - gyümölcsösök, szőlő - ilyenkor a rövid ideig tartó nagyobb lehűléseket is elviselik a növények, mivel mélynyugalmi állapotban vannak. Fajonként eltérő a fás növények téli hidegtűrése, de károsodást csak a hosszú ideig - mintegy 12-15 napon keresztül - tartó mínusz 15 Celsius fok alatti hőmérséklet okoz.
A szántóföldi növénykultúrákat elsősorban a felfagyás veszélyezteti. Ezt akkor tapasztalhatják a gazdák, ha a nedves telek alatt az enyhe és a keményen hideg napok hirtelen változnak például az őszi gabonavetésnél. A hótakaró nélküli nagyon hideg teleken a gabonafélék kifagyhatnak. Kifagyáskor a növény sejtnedvei lehűlnek, jégkristályok képződnek bennük, majd a sejteket a jégkristályok növekedésükkel szétfeszítik és a növény elpusztulhat.
A tapasztalatok szerint az idei téli és legfőképpen az eddigi januári időjárás nagyságrendekkel hidegebb az utóbbi pár év teleinél. Az ország legnagyobb részén esett a hó, így vannak területek, ahol összefüggő hóréteg is kialakult, de sok helyen a viharos szél elfújta és elhordta a vetésekről a havat. A nem összefüggő hó miatt az őszi kalászosok és a repce sok helyen védtelenek maradtak a nagy hideggel szemben.
Az elmúlt időszak tartósan alacsony hőmérsékletének hatására a gabonavetések sok helyen elvesztették a zöld színüket, és leginkább a talaj színe dominál. Az őszi búzában a késői fejletlen és gyengén kelt vetéseknél a legnagyobb a kifagyás veszélye, de fagykár jelentkezhet az ősszel túlfejlett állományokban is.
A kamara információ szerint a megyék többségéből már jelentettek, illetve valószínűsítettek kisebb-nagyobb fagykárokat is a kalászosokban, valamint az őszi káposztarepcében. Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megyében ismét elszaporodtak a pockok, főleg az évelő kultúrákban, például a lucernában, és jelentős a kártételük.
A tájékoztatás szerint az állattenyésztésben a hirtelen beálló szokatlan hideg leginkább a kisebb állatállománnyal rendelkező, egyszerűbb technológiával dolgozó gazdáknál jelenthet gondot. A hidegben ugyanis romlik az állatok takarmányhasznosítása, így 1 kilogramm súlygyarapodáshoz több takarmányt használnak fel, mint optimális hőmérsékleten. A hőmérséklet csökkenésével javul az állatok étvágya, ám a többlettakarmány fogyasztása többletköltséggel is jár a gazdálkodó számára - tartalmazza az összegzés.
Forrás: MTI
Címkék:
Új szakmai kézikönyv segíti a szőlő aranyszínű sárgaságának ...
Kertészkedés szintet lépve – Miért az emelt ágyás a bőséges ...
Gyomirtási tapasztalatok egy változó technológiai ...
Vadföldgazdálkodás és a fenntartható vadgazdálkodás ...
Tiszta tábla, biztos alapok: kalászos gyomirtás a gyakorlatban
Komplex gyomhelyzetekre komplex válasz: így működik a PIRATES ...
Paci® a gyompusztító
Fontos határidő: március 31-ig teljesítendő az éves nitrát ...
Tavaszi hagyomány zaja szólt a legelőkért és a pásztorokért
Költségkímélő napi rutin – Energiahatékonyság az állattartó ...
