Királyi vadászok tiporták a csicseriborsó földeket
Hírek - 2017.01.11
Elkeseredett csicseriborsó farmerek csaptak össze a rendőrséggel pakisztáni Bhakkar térségében, mert állítólag a katari királyi család tagjai kárt tettek a termésben.
A katari királyi család – az arab hagyományoknak megfelelően – ugyanis lelkesedik a solymászatért, és szívesen vadásznak galléros túzokra Pakisztánban. A Dawn című lap szerint az egyre ritkább galléros túzok vadászidénye november elsejétől január végéig tart, és a nyolc vendég arra kapott engedélyt, hogy tíz nap alatt fejenként 100 madarat zsákmányoljon.
Csakhogy ott vannak a csicseriborsó ültetvények, és a tiltakozók a lapnak elmondták, a környéken a csicseriborsó az egyetlen haszonnövény, ami a homokos talajon is megél. Ezért a vadászok tábora felé meneteltek, de a rendőrség megállította őket. A földművesek szerint az arab méltóságok már több mint egy évtizede járnak vissza, hogy a ritka madárra vadásszanak.
„Az Egyesült Arab Emírségekből érkező vadászok a földeken okozott kisebb károkat azonnal megtérítik, míg a katariak csak néhány farmernek fizetnek egy névleges összeget” – idézi a Dawn a tiltakozókat, akik szerint a katari vadászok tavaly, egy hasonló tiltakozás után bejelentették, hogy kórházat és iskolát építenek, de azóta sem történt semmi.
A komoly gondokkal küszködő Pakisztánnak azonban szüksége van a vadászengedélyekből befolyó jövedelemre, ugyanakkor a kerületi rendőrfőnök úgy tudja, hogy az arab vadászok különféle fejlesztéseket terveznek a környéken.
Forrás: Syngenta blog
Címkék:
Történelmi mélyponton a hazai kukoricatermés – Szerkezeti ...
Így tűnhet el a gyógyszermaradvány a vízből környezetbarát ...
Trófeacentrikusság és túlszaporodás – A vadgazdálkodás ...
Aranyat érő raktár: Így tárold a kerti terményeket télen!
Rizsbejárás Kisújszálláson: fókuszban az indián rizs
Aszálystratégiák (2. rész) – Gyakorlati megoldások aszályban
Az őszi káposztarepce talajelőkészítésének és vetésének ...
Ez már nem csak az agrárszereplők küzdelme: több tényezős ...
Mégis megmaradnak a helyi földbizottságok!
A jövő klímabajnoka a múltból: Miért ültessünk újra ...
