TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 65.491,45 Ft (tonna)
Napraforgómag: 210.809,78 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 73.793,05 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 66.536,23 Ft (tonna)
Repcemag: 195.119,15 Ft (tonna)
Full-fat szója: 198.330,02 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 615 Ft
Benzin ára: 595 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 363,87
USD: 308,52
CHF: 394,43
GBP: 417,49
Hirdetés
A mezőgazdaságnak is tennie kell a káros üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséért

A mezőgazdaságnak is tennie kell a káros üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséért

Hírek - 2016.10.18

A mezőgazdasági szektor (beleértve az erdőgazdálkodást, halászatot és állattenyésztést) generálja az üvegházhatású gázok mintegy ötödét, ezért nagyobb részt kell vállalnia a klímaváltozás elleni küzdelemben, szembe kell néznie a saját hatásának következményeivel - figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) most megjelent globális jelentése.

Az élelmezés és mezőgazdaság helyzete 2016 című jelentésében a FAO megállapította: amennyiben nem változik meg gyökeresen az éghajlatváltozás elleni attitűd, további ember milliókat veszélyeztethet az éhezés. Leginkább a szubszaharai afrikai és a dél-kelet-ázsiai térségekben.

Nem lesz egyszerű a gazdálkodás és az élelmiszerellátó rendszerek átalakítása a számtalan érintett, az eltérő módszerek és a természeti adottságok különbözősége miatt. Mégis, most kell nekikezdeni, mert idővel az éghajlatváltozás hatásai is egyre csak erősödnek - áll a jelentésben.

"Az alkalmazkodás költségei eltörpülnek a tétlenség következményei mellett" - idézi a jelentés José Graziano da Silvát, a FAO főigazgatóját.
A FAO jelentése több alternatív, gazdaságilag megvalósítható módját mutatja be annak, hogyan támogathatók a klímaváltozás hatásainak a legjobban kitett termelők.

Így ajánlások is szerepelnek a tanulmányban a kibocsátás csökkentésére: a vízkímélő módszerek az árasztásos rizstermesztés során például 45 százalékkal foghatnák vissza a metánkibocsátást, míg az állattartás kibocsátása akár 41 százalékkal is mérsékelhető lenne a hatékonyság javításával.

A FAO felhívja a figyelmet arra is: várhatóan csökkeni fog egyes ételek tápanyagtartalma (például: a cink, a vas vagy a bennük található fehérje); ez olyan egészségügyi problémákhoz vezet, mint a vírusos hasmenés az embernél vagy az állatoknál a határokon átterjedő betegségek növekvő gyakorisága. A tudomány jelenlegi állása szerint 2030 után még erősebb lesz a nyomás az élelmiszertermelés növelése érdekében, miközben főleg a fejlődő országokat már ezt megelőzően is nehéz helyzetbe hozza a magasabb átlaghőmérséklet.

A FAO arra bíztatja a döntéshozókat, hogy segítsenek a kistermelőknek támogató környezet kialakításával és az átalakítás előtt álló akadályok felszámolásával. Jelentősebb befektetésre lenne szükség a fejlődő országok klímaváltozás elleni lépéseinek támogatására, olvasható a jelentésben. Ezek a gyakran alacsony összegű támogatások katalizátorként hathatnak a nagyobb állami és privát szektorból érkező befektetésekhez.




Forrás: MTI

Címkék:
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A szőlőkabóca visszaszorításának egyik kulcsa lehet a helyes ...

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) munkatársai egri esettanulmányukban arra ...