Lány a traktoron, 
nők a földeken

Bátran kijelenthetjük, hogy Nyírjákó, a 890 lelkes kis falucska egyvalamiben biztos kitűnik a szabolcsi települések közül. A legtöbb helységnek megvan a maga rendezvénye, így Nyírjákónak a Dinnyefesztivál-falunap, ebből a szempontból tehát nem nevezhető különlegesnek, viszont itt él Miklós Julianna, aki férfiakat meghazudtoló ügyességgel vezet traktort.

Manapság már a fiúk sem szívesen mennek traktorosnak, traktoroslány pedig tényleg nem terem minden faluban. Az idősebbek nosztalgiázva gondolnak vissza a békebeli időkre, amikor fiatal, piros pöttyös kendős lányok fújták az aratónótát traktorokat vezetve. De az az idő már nem jön vissza többé.

Julcsira várva

A találkozót az önkormányzat tulajdonában lévő telepre beszéltük meg. Amíg Julcsira várok, akinek sürgősen el kellett szállítania némi uborkát, Jantász Bélával, a munkahelyi irányítóval beszélgetek.

– Kik, hányan és mit dolgoznak itt?

– Jelenleg a Start közmunkaprogram fut, amely a földterületek megművelését célozza meg. Az önkormányzat a legnagyobb munkáltató a faluban, nem nagyon vannak vállalkozások, így ez 
a munkalehetőség adódik a családok megélhetésére. Igaz, a fizetés nem olyan jó, de talán a közüzemi számlákra futja belőle. A mi falunkban nélkülözhetetlen 
a női munkaerő. Szükség van az asszonyok pontos, ügyes, szakértő kezére, sokan gyerekkoruk óta otthon is ezt a munkát végzik. Foglalkozunk 2800 méter kordonos uborkával, volt több ezer tő borsónk, négyfajta paprika, több száz zöldbabbokor, négy és fél hektár dinnye és sok más szántóföldi növény is. Az ültetéstől a szedésig a nők kézi munkájára nagy szükség van, a palánták nagy részét is mi állítjuk elő. Negyven dolgozóból 28 nő.

Szerző: Némethné Csubák Éva