A 2026-os Világélelmezési Díj kiemeli az élelmiszerbiztonsághoz való jog fontosságát

A díjat Des Moines-ban (Iowa) adták át október 21-én egy magas szintű találkozón, amelyen több mint 1000 résztvevő vett részt több mint 60 országból és 600 szervezetből, köztük négy mezőgazdasági miniszter és korábbi Világélelmezési Díj kitüntetettjei.

A nem biztonságos élelmiszerek 866 millió embert érintő betegségeket okoznak

Az éhezés felszámolásához megfelelő élelmiszertermelés és -elosztás, valamint az a bizalom szükséges, hogy az éhezés senkit sem fog megbetegíteni – mondta Qu Dongyu, az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója Des Moines-ban a 2026-os Világélelmezési Díj Borlaug Nemzetközi Párbeszédén. „Az az élelmiszer, amely megbetegíti az embereket, nem táplálja őket” – mondta, megjegyezve, hogy a nem biztonságos élelmiszerek 866 millió embert érintő betegségeket okoznak, ami csak az alacsony és közepes jövedelmű országokban becslések szerint évi 110 milliárd dolláros termelékenység-kiesést és orvosi költségeket okoz.

Az éves díjat Norman Borlaug tiszteletére ítélik oda

Az ünnepségen vehette át a 2026-os Világélelmezési Díjat Huub Lelieveld holland tudós, aki több mint hat évtizedes kutatás, intézményépítés és fáradhatatlan érdekképviselet révén egyesítette a tudósokat, az ipari vezetőket és a politikai döntéshozókat a mindenki számára elérhető biztonságos és tápláló élelmiszer iránti elkötelezettség érdekében. – Az éves díjat Norman Borlaug tiszteletére ítélik oda Őt a zöld forradalom egyik atyjának tartanak, aki a nagyobb hozamú búzafajtákon végzett munkájának köszönhetően több százmillió embert szabadított meg az éhezéstől.

Qu Dongyu üdvözölte Lelieveld élethosszig tartó meggyőződését, miszerint „a biztonságos élelmiszerhez való hozzáférés egyetemes jog”, és megjegyezte, hogy az FAO hogyan nyújt technikai támogatást a fejlődő országok kapacitásépítéséhez az élelmiszer-biztonsági szabványok végrehajtása érdekében, különösen az importfüggő országokban, ahol a harmonizált szabványok életeket mentenek és csökkentik a kereskedelmi költségeket.

A biztonság kulcsfontosságú a bizalom és az agrár-élelmiszeripari rendszerek átalakítása szempontjából

„Mi kell a jövő élelmezéséhez?” című beszédében az FAO főigazgatója megjegyezte, hogy témája egyszerű, mégis összetett. Három globális követelmény: elegendő élelmiszer termesztése a növekvő népesség ellátására kevesebb ráfordítással, a környezet védelme mellett; az élelmiszer biztonságosságának és táplálóságának biztosítása; valamint annak biztosítása, hogy az élelmiszer eljusson mindenkihez, akinek a leginkább szüksége van rá – képezi az FAO 2022–2031-es stratégiai keretének alapját – jegyezte meg Qu, hozzátéve, hogy ezek a Négy Jobb alapelv szerves részét képezik. Ezek: jobb termelés, jobb táplálkozás, jobb környezet és jobb élet, senkit sem szabad magára hagyni.

A főigazgató kiemelte a tudomány és az innováció szerepét

A jobb termelés állt Borlaug munkájának középpontjában, amely becslések szerint egymilliárd emberéletet mentett meg. A főigazgató kiemelte a tudomány és az innováció szerepét eredményeiben, valamint az olyan infrastruktúra fontosságát, mint az utak, az öntözés és a piaci intézmények, hozzátéve, hogy ezek ma még fontosabbak. A jobb táplálkozás metszi Lelieveld munkáját – tette hozzá Qu, megjegyezve, hogy a szigorú globális élelmiszer-biztonsági szabályozások és gyakorlatok hogyan bontják le a biztonságos élelmiszer-kereskedelem és -segélyezés akadályait, valamint hogyan előzik meg a betegségeket. „Az élelmiszer-biztonsági problémák nem tisztelik a határokat vagy a jövedelmi szinteket” – tette hozzá, felidézve, hogyan érintette az aflatoxin a kukoricát az amerikai középnyugaton a 2012-es aszály után. Ugyanez a szennyeződés csapás Afrika és Dél-Ázsia nagy részén, kockázatot jelent az egészségre és a jövedelemre, és távol tartja a gazdákat azoktól a piacoktól, amelyek többet fizetnének nekik – tette hozzá.

A hatékony élelmiszer-biztonság szempontjából kritikus intézmények közé tartozik a Codex Alimentarius Bizottság és a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény, mindkettő az FAO-nál működik. Az FAO új, határokon átnyúló állatbetegségekkel foglalkozó globális partnerségi programja (GPP-TAD) egy másik alapvető pillér, amely minden országban védi a termelőket a közös felügyelet, a biológiai biztonság és a gyorsreagálási protokollok révén.
Végül, az agrár-élelmiszeripari rendszereket hatékonyabbá, befogadóbbá, ellenállóbbá és fenntarthatóbbá kell tenni, hogy szélesebb körű legyen az élelmiszerekhez való hozzáférés, és mindenki számára támogassák a jó élelmiszerekhez való jogot – mondta Qu.

Forrás: fao.org/newsroom