TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 73.631,86 Ft (tonna)
Napraforgómag: 199.465,61 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 86.677,73 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 68.985,19 Ft (tonna)
Repcemag: 198.958,86 Ft (tonna)
Full-fat szója: 212.979,84 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 709 Ft
Benzin ára: 642 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 364,82
USD: 325,21
CHF: 391,25
GBP: 430,51
Hirdetés
Tejtermékpiaci volatilitás és takarmányozási hatékonyság – IFCN Konferencia 2026

Tejtermékpiaci volatilitás és takarmányozási hatékonyság – IFCN Konferencia 2026

Hírek - 2026.10.12

Több mint 200 tejipari szakember – gazdálkodók, feldolgozók, kutatók, mezőgazdasági inputbeszállítók és iparági vezetők – találkozott az olaszországi Parmában szeptember utolsó napjaiban a 2026-os IFCN konferencián; a nemzetközi tejágazati elemző- és kutatói hálózat éves szakmai fórumán.

Az eseményről közreadott sajtóközlemény szerint „A globális tejtermelés jövője: hatékonyság, innováció és együttműködés egy volatilis piacon” téma keretében a teljes IFCN hálózat először gyűlt össze egyetlen konferencián, összekapcsolva a globális tejipari adatokat, a gazdaságok szintjén fennálló realitásokat és a piaci kilátásokat. A fő üzenet: a tejpiaci volatilitás itt marad, és a tejgazdaságok hatékonysága a legerősebb eszköz a kezelésére.

Globális tejtermékpiaci kilátások – A volatilitás az új normális

A konferencia megnyitóján Łukasz Wyrzykowski, az IFCN ügyvezető igazgatója hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a megbízható tejipari adatokat jobb döntésekké alakítsák a teljes ellátási láncban.

Hubertus Gay ( OECD ) kifejtette, hogy a tejtermékpiac hosszú távú trendjeit egyre inkább az éghajlat és a népességnövekedés alakítja, míg a rövid távú áringadozások egyre nehezebben jelezhetők előre. Tanácsa az iparágnak: „Fogadják el a volatilitást.” Andrea Lendewig, az IFCN kutatási és fejlesztési vezetője hozzátette, hogy a 2025-ös kivételes globális tejkínálat-növekedés 2026-ban lendületet vesztett. A tejtermék iránti kereslet továbbra is támogató és egyre diverzifikáltabb, de az éghajlati kockázatok, a gyengébb agrárgazdaságok és a geopolitikai bizonytalanság a volatilitást a piac állandó jellemzőjévé teszi.

Alberto Menghi (CRPA) bemutatta, hogyan teremt értéket Olaszország a feldolgozás és a prémium sajtok révén, miközben a jövőbeli versenyképesség az exporttól, a munkaerő elérhetőségétől és a víztől függ. Pietro Paganini azzal érvelt, hogy az ágazat kihívása nem a tejtermelés, hanem a tejtermékek élelmezésbiztonsági és táplálkozási értékének kommunikálása. Deepak Dubey és Mohammad Al Rifai (Kemin) bemutatták, hogyan növeli a precíziós táplálkozás – a takarmányozási hatékonyság, az aminosav-egyensúly és a tápanyag-felhasználás optimalizálása – a tejgazdaságok jövedelmezőségét, miközben csökkenti a tápanyagveszteséget és a környezeti terhelést.

A zárópanel egyetértett abban, hogy a vállalkozásoknak hosszú távra kell tervezniük, miközben rugalmasak is maradnak. Ahogy Alberto Menghi fogalmazott: „A gazdálkodóknak és a feldolgozóknak a következő 10 évre kell tervezniük, miközben felismerik, hogy a piaci volatilitás továbbra is fennáll.”

Tejtermelő rendszerek világszerte – a globális trendektől a gazdaságok szintű megoldásaiig

Katrin Friedrichs és Gabriel Sarmiento (IFCN) globális áttekintést mutattak be a tejtermelő rendszerekről, bemutatva, hogy a hosszú távú versenyképesség egyre inkább a termelékenységtől, a hatékonyságtól és a strukturális változásokhoz való alkalmazkodóképességtől függ. Regionális szakértők megerősítették ezt a képet: Hugo Quattrochi ismertette az argentin, uruguayi, chilei és brazil konszolidációt és intenzifikációt; Paidamoyo Chadoka felvázolta Zimbabwe beruházásait a vízellátás biztonsága, a megújuló energia, a genetika és az éghajlatbarát technológiák terén; Tieu Duc Viet pedig arról számolt be, hogy a vietnami tejtermelő gazdák továbbra is optimisták, és gyakorlatias módszereket találnak a magas hőmérséklethez való alkalmazkodásra.

Új-Zélandról Matthew Newman hangsúlyozta, hogy a jövőbeli növekedésnek az értékteremtésből, nem pedig a mennyiségből kell fakadnia: „Minden régiónak meg kell értenie természeti előnyeit, meg kell védenie azokat, és értéket kell építenie köréjük.” Ernesto Reyes (Global Dairy Platform) kiemelte a tejtermékek szerepét a munkahelyteremtésben és a megélhetésben: „A foglalkoztatás a legfontosabb mutató az ellenálló képesség eléréséhez.” Pietro Baldrighi olasz tejtermelő gazdálkodó a klímaváltozást, a vízellátást és a generációs megújulást nevezte meg a fő kihívások között, míg Simona Caselli, a Granlatte Granarolo Csoport elnöke bemutatta, hogyan osztja meg a szövetkezeti modell a hozzáadott értéket a gazdálkodók, a feldolgozók és a fogyasztók között.

Az Alltech, a Bayer, a Lallemand, a smaXtec és a Cargill iparági partnerek bemutatták, hogyan javítják az adatok, a technológia és az együttműködés a tejgazdaságok döntéshozatalát. Patrick Gerlich (Bayer) kifejtette, hogy a hatékonyság a genetikával, a növénytermesztéssel és a takarmányminőséggel kezdődik, mert „a fenntarthatóság már azelőtt elkezdődik, hogy a tehén enni kezdene”. Luis Queirós (Lallemand) egy teljes gazdaságra kiterjedő megközelítést mutatott be, amely a silózat minőségére, a takarmányhatékonyságra és a tápanyag-újrahasznosításra épül: „Megpróbálunk a természettel együttműködni, és nem ellene.” Charlie Sheppy (smaXtec) bemutatta, hogyan segítik a valós idejű állatadatok a gazdálkodókat a hőstressz korábbi felismerésében, Celeste Grande (Cargill) pedig a Herd Lifetime Productivity című holisztikus megközelítést mutatta be az állomány genetikai potenciáljának kiaknázására.

Tara McCarthy a nap szellemiségét a „kooperáció” – az együttműködés és a versengés kombinációja – koncepciójával foglalta össze, megjegyezve, hogy „a kooperáció bizalmat igényel”. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a hatékonyság, a rugalmasság és a fenntarthatóság szorosan összefügg, és hogy egyetlen vállalat sem képes egyedül megbirkózni a jövőbeli kihívásokkal.

Tejipari ütemterv 2035 – A takarmányozási hatékonyság mint a legnagyobb mozgatóerő

A zárónapot a Kemin–IFCN Tejtermék-hatékonysági szekció nyitotta, melynek középpontjában az állt, hogy a tejipar hogyan tudja kielégíteni a növekvő globális keresletet, miközben rugalmasabbá válik. Milica Kocić és az Expedito Netto (IFCN) globális mezőgazdasági adatok és modellezés segítségével kimutatták, hogy a magasabb termelékenység, a takarmányozási hatékonyság és a jobb erőforrás-felhasználás erősíti a tejgazdálkodás gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságát.

Michel de Haan hosszú távú kutatásokat mutatott be, amelyek azt mutatják, hogy a jobb fehérjehatékonyság jelentősen csökkenti a nitrogénveszteséget az állatok teljesítményének veszélyeztetése nélkül. Heather White, Kelly Nichols és Bram Pauwelyn megerősítették, hogy a precíziós fehérjetáplálás a gazdálkodók, a fogyasztók és a környezet számára egyaránt előnyös.

Egy workshopon a résztvevők közösen kidolgozták a 2035-ös tejipari ütemtervet, amely prioritásokat határozott meg a hatékonyság, a fenntarthatóság és a hosszú távú versenyképesség terén, megbízható adatokra, gyakorlati megoldásokra és az értékláncban való szorosabb együttműködésre összpontosítva.

Tejtermékpiaci kilátások: Lassabb tejkínálat növekedés, erős kereslet a sajt és a tejfehérje iránt

Az IFCN Milica Kocić és Erik Elgersma által bemutatott hosszú távú tejipari kilátásai szerint az ágazat lassabb tejkínálat-növekedéssel, növekvő éghajlati kockázatokkal és folyamatos geopolitikai bizonytalansággal néz szembe, miközben az importfüggő régiókban tapasztalható erős hosszú távú kereslet továbbra is lehetőségeket teremt a hatékony termelők számára. Eric Meyer (HighGround Dairy) elemezte az amerikai tejtermelés közelmúltbeli fellendülését, amelyet az állománybővítés, a magasabb tejkomponensek és a feldolgozóipari beruházások vezéreltek, de figyelmeztetett, hogy a takarmányköltségek és az időjárási kockázatok korlátozhatják a további növekedést. Tom Booijink (Rabobank) a növekvő jövedelmeket, a urbanizációt, a kényelmi és egészségügyi trendeket azonosította a sajt és tejfehérjék iránti globális kereslet növekedésének mozgatórugóiként.

A záró áttekintésben Patrick Gerlich így foglalta össze: „A takarmányozási hatékonyság a gazdaság legnagyobb mozgatórugója.” Luis Queirós hozzátette: „A fenntarthatósággal kapcsolatos semmi sem számít, ha nem tudunk jövedelmező környezetet teremteni.”

Négy nap után Parmában a résztvevők egyetértettek abban, hogy a volatilitás már nem kivétel, hanem a globális tejipar állandó jellemzője. A jövőbeli siker a hatékonyság, az innováció és az együttműködés – megbízható adatokkal és tudományosan megalapozott megoldásokkal alátámasztva – ötvözésén múlik, hogy egy ellenálló, fenntartható tejágazatot építsünk, amely képes ellátni a növekvő globális népességet.

Az eseményről hírt adott a honlapján az Agrárközgazdasági Intézet (AKI), amelynek munkatársai, Vőneki Éva és Mándi-Nagy Dániel részt vettek IFCN Conference 2026 konferencián. Az AKI weboldalán közreadott hír szerint az idei rendezvény különlegessége volt, hogy az IFCN történetében első alkalommal közös konferencia keretében találkoztak a hálózat kutatópartnerei és vállalati tagjai. Amint a beszámoló fogalmaz, a szakmai program középpontjában a globális tejszektor jövője, valamint a hatékonyság, az innováció és az együttműködés szerepe állt a növekvő piaci bizonytalanság és árvolatilitás környezetében.

Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A vetőgép műszaki szerepe a sikeres őszi vetésekben

Az őszi kalászosok, az őszi káposztarepce termesztésének sikerességét döntően befolyásolja a vetés minősége. Bár a ...