Innovatív stratégia az aszálykrízis megelőzésére
Hírek - 2026.09.29
A növekvő vízhiányhoz kapcsolódó mezőgazdasági kihívásokat, a legfontosabb gyakorlati, kutatási feladatokat, fejlesztési lehetőségeket fogalmazták meg kutatói, gazdálkodói, vállalkozói, szakmai és intézményi szereplők a Debreceni Egyetem agrárkarán. A Regionális Szárazgazdálkodási Együttműködés keretében olyan országos jelentőségű szakmai hálózat jön létre, melynek célja, hogy összekapcsolja és megvalósítsa a kutatási eredményeket, az üzemi tapasztalatokat és az új technológiai megoldásokat.
Magyarországon és a földrajzi régióban az aszályhelyzet nem egyszeri krízisesemény, hanem tartós termelési, vízgazdálkodási, talajhasználati és klímaadaptációs kihívás – hangzott el pénteken a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán (DE MÉK) rendezett szakmai eseményen, ahol együttműködési megállapodás született egy Debrecenből koordinált, országos és Kárpát-medencei tudás-, innovációs, mintagazdasági hálózat létrehozásáról.
A hamarosan felálló rendszer valós üzemi körülmények között fejleszti, méri, értékeli és terjeszti a vízhiányos környezethez alkalmazkodó, talajvízmegtartó, kockázatcsökkentő és gazdaságilag igazolható mezőgazdasági technológiákat. A többoldalú együttműködésben egyetemek, kutatóhelyek, gazdálkodók, vállalatok, vízügyi és agrárszakpolitikai szereplők vesznek részt.
- A mezőgazdaságban felmerülő problémákra ötlet vagy kutatási szinten most is rendelkezünk megoldási lehetőségekkel, javaslatokkal, egyes területeken már innovációs eredmények is vannak. A hálózati együttműködés lényege, hogy együtt gondolkodnak termelők, feldolgozók, finanszírozók, az érdekszövetség és a tudomány képviselői, az ilyen kooperációból olyan következtetések születhetnek, melyek irányt mutatnak az első lépések felé, és kijelölhetik a legfontosabb fókuszterületeket. Ez egy élő laboratórium, mely összefogja az eddigi tudást és tapasztalatokat, legyen szó szárazgazdálkodásról vagy klímarezilienciáról – hangsúlyozta Stündl László, a DE MÉK dékánja.
A megállapodás aláírásán részt vett Tóth-Kurmai Viktória, az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium helyettes államtitkára is, aki hangsúlyozta, hogy az agrárium soha nem volt ilyen nehéz helyzetben, a Debreceni Egyetem kezdeményezése azonban új lehetőségeket kínálhat a hazai mezőgazdaság számára.
- A támogatáspolitikának abba az irányba kell tartania, hogy közös fellépés révén lehessen segíteni a gazdálkodókat és együttműködve találjunk rá a megoldásokra. Erre tökéletes helyszín az Alföld, ahol a legjobban érezhetőek az aszály okozta nehézségek. Arra törekszünk, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatósággal, a Hungaromettel, a kutatóintézetekkel egyes területeken pilot projektek létrehozásával országos eredményeket érjünk el – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a vállalkozásoknál, intézeteknél, szakmai szervezeteknél, kutatóhelyeknél meglévő humán és fizikai erőforrások, kompetenciák, tapasztalatok egyesítésével kezelhetőek az idei évhez és a négy évvel ezelőttihez hasonló krízishelyzetek.
- Az elmúlt évek megkongatták a vészharangokat, ennek megfelelően kell készülni a jövőre is. Az egyetem által biztosított tudományos háttér garanciát jelent, a hálózati rendszer pedig arra ösztönöz mindenkit, hogy minél több és minél jobb megvalósítási tervet dolgozzon ki a saját területén – jelentett ki a szövetség elnöke.
Az együttműködés során megismert jó gyakorlatok hasznosságát emelte ki Laskovics István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezetője, aki szerint a tudás birtokában a gazdák sarkalatosabban alkalmazhatják majd a rendelkezésre álló technológiákat.
- Számunkra az a cél, hogy új technológiákat ismerjünk meg, ezek révén mérsékelhessük a gazdák problémáit. A mi esetünkben a vízmegtartás a legfontosabb feladat, leginkább ebbe az irányba történtek gyakorlati megvalósítások, egyre több gazda kezdi elhagyni a szántást, igyekeznek olyan technológiákat alkalmazni, melyekkel meg lehet tartani a vizet a talajban – tette hozzá az ügyvezető.
Az együttműködési megállapodás keretében a szakemberek összefoglalták a közös stratégia szakmai pilléreit, így például kiemelték a talajnedvesség, a növényállapot, a hozam és a vízhasznosítás mérésének fontosságát, a takarónövények, a mulcshagyás, a szervesanyag-visszapótlás, a talajbiológiai aktivitás és párolgáscsökkentő megoldások vizsgálatát, a precíziós vízgazdálkodás, valamint a táji vízvisszatartás és kisvízgyűjtői beavatkozások lehetőségeit.
Forrás: DE. Sajtóközpont - BZ
Címkék: debreceni egyetem, aszály
KUBOTA NAP, először. Mi is ott jártunk!
Új AMAZONE Teres 300 Onland függesztett váltva-forgató eke
A vetőgép műszaki szerepe a sikeres őszi vetésekben
Kitörési pontok 1. rész – Savófehérje
Trófeacentrikusság és túlszaporodás – A vadgazdálkodás ...
A jövő klímabajnoka a múltból: Miért ültessünk újra ...
Ez már nem csak az agrárszereplők küzdelme: több tényezős ...
Mégis megmaradnak a helyi földbizottságok!
Így tűnhet el a gyógyszermaradvány a vízből környezetbarát ...
Megjelent hazánkban a pöttyös lámpahordó-kabóca
