Válaszút előtt az agrárium – alkalmazkodás, tudás és generációváltás

A rendezvényen az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) több szerepben is bekapcsolódott a szakmai programba: Goda Pál, az AKI igazgatója előadással vett részt a délelőtti programban, Rácz Katalin, az AKI Fenntarthatósági Kutatások Igazgatóságának vezetője a generációváltásról szóló kerekasztal-beszélgetést moderálta, míg az Innovációt és Digitalizációt Támogató Egység (ITE) standján az Intézet legújabb szakmai kiadványaival találkozhattak a résztvevők – adta hírül honlapján szeptember 10-én az Agrárközgazdasági Intézet. – A fórumot Haál Gábor, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatója nyitotta meg. Ezt követően Zoltán Péter miniszteri főtanácsadó (Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium) a ménesgazdaságok jövőjéről beszélt, kiemelve a hagyományok, a nemzeti vagyon és a genetikai értékek megőrzésének, valamint a gazdasági működőképesség biztosításának együttes fontosságát.

A hazai agráriumot meghatározó három nagy kihívásról

A délelőtti program egyik meghatározó előadását Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet igazgatója tartotta, aki adatokra alapozva mutatta be a hazai agráriumot meghatározó három nagy kihívást. A generációváltás kapcsán rámutatott a vidéki népesség fogyására és elöregedésére, a fiatal gazdálkodók földhöz jutásának nehézségeire, valamint arra, hogy sok gazdaságban továbbra sincs tudatos utódlási stratégia. A környezeti kihívások közül az aszályt emelte ki: Magyarország jelentős része mára melegebb és szárazabb éghajlati övbe került, miközben az öntözés fizikai, környezeti és gazdasági korlátai miatt önmagában nem jelenthet általános megoldást. Harmadik témaként a szántóföldi növénytermesztés szerkezeti problémáit vizsgálta, kiemelve, hogy egyes termékpályákon és térségekben – így a kukoricatermesztés esetében is – egyre sürgetőbbé válik az alkalmazkodás és a termelési szerkezet újragondolása. Zárógondolatként hangsúlyozta: az életképesség és a versenyképesség alapja az alkalmazkodó- és ellenálló képesség megteremtése – áll az AKI weboldalán közreadott hírben.

A felvetett kihívásokra agrárpolitikai oldalról Bóna Szabolcs miniszter (Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium) reagált. Előadásában az élelmiszer-önrendelkezés megőrzését, a fiatalok számára biztosított valós perspektívát és a jövedelmező mezőgazdaság feltételeinek megteremtését nevezte meg fő célként. Kiemelte, hogy a klímaváltozás, a termelési szerkezet átalakulása és a generációváltás nem kezelhető kizárólag támogatáspolitikai eszközökkel: tudásra, innovációra, együttműködésre és a valós problémákkal való szembenézésre is szükség van.

A korábbi termelési megoldások változatlan fenntartása egyre kevésbé lehetséges

A nap második felében a gyakorlati alkalmazkodás került előtérbe. Az IKR fennállásának 55. évfordulójáról Drucskó Zoltán, az IKR Agrár Kft. operatív ügyvezető igazgatója emlékezett meg, majd a „Tűrés vagy alkalmazkodás – merre tovább – klímaválaszok” című kerekasztal-beszélgetést Rimóczi Irén, a Magyar Mezőgazdaság Kft. felelős szerkesztője moderálta. A beszélgetés résztvevői – Illés Zoltán, az Agrotec Magyarország Kft. ügyvezetője; Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója; Varga Ákos, az UBM Csoport / UBM Holding Nyrt. igazgatóságának elnöke; Egyed Barna, a FINO-FARM Agrárszövetkezet igazgatósági elnöke; valamint Willem Pijnenburg, a Hungary Pork Kft. ügyvezetője – saját vállalkozási tapasztalataikon keresztül mutatták be, hogyan alakítja át a klímaváltozás a növénytermesztési, állattenyésztési, takarmányozási és technológiai gyakorlatokat.

A beszélgetés egyik fő következtetése szerint a korábbi termelési megoldások változatlan fenntartása egyre kevésbé lehetséges: tudatos alkalmazkodásra, víz- és energiahatékony technológiákra, új termelési megoldásokra és hosszabb távú stratégiai gondolkodásra van szükség.

A generációváltást járta körül a záró kerekasztal-beszélgetés

A fórum záró kerekasztal-beszélgetése a generációváltást járta körül, melyet Rácz Katalin, az AKI Fenntarthatósági Kutatások Igazgatóságának vezetője moderált. A beszélgetésben Bóna Szabolcs miniszter; Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. ügyvezetője; Balogh Sándor, a Balogh-Farm Tépe Kft. ügyvezetője; ifj. Akác Balázs, a Holstein Genetika Kft. ügyvezető igazgatója; Budai Zoltán, a Bábolna TETRA Kft. ügyvezetője, valamint Fieszl Csaba, a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység (VTE) szakmai igazgatója vett részt. A személyes vállalkozói tapasztalatok egyaránt azt mutatták, hogy a generációváltás nem egyetlen pillanathoz köthető tulajdonosváltás, hanem hosszú és tudatos folyamat, melynek része az átadó generáció tudásának megőrzése, a fiatalok valódi döntési lehetőséghez juttatása, valamint annak elfogadása, hogy az új generáció a megváltozott piaci, technológiai és klimatikus környezetben részben új megoldásokat keres.

A beszélgetésben hangsúlyosan jelent meg a tudásátadás, a földhöz és tőkéhez jutás, az együttműködés, valamint a gyakorlati képzés szerepe is. A generációs megújulás nem kizárólag családon belüli öröklést jelent: lehetőséget kell teremteni azoknak a fiataloknak is, akik nem rendelkeznek átvehető családi gazdasággal. Az AKI agrárszakképzésben tanulók körében végzett vizsgálatainak tapasztalatai szintén azt erősítik, hogy az üzemi környezetben megszerezhető gyakorlati tudás meghatározó a fiatalok pályához való kötődésében, miközben a gazdálkodók képzésbe történő bevonásának feltételei további fejlesztést igényelnek.

A magyar agrárium előtt álló kihívásokat nem lehet egymástól elkülönítve kezelni

Az AKI szakmai jelenlétét az Innovációt és Digitalizációt Támogató Egység standja egészítette ki, ahol az érdeklődők az ITE legújabb kiadványaival ismerkedhettek meg, köztük a mezőgazdasági vízhasználat és a klímaváltozás összefüggéseit vizsgáló szakmai anyagokkal. Az ITE jelenléte jól kapcsolódott a fórum egészének egyik visszatérő gondolatához: a változó környezethez való alkalmazkodáshoz nemcsak új technológiákra és gazdasági döntésekre, hanem hozzáférhető, gyakorlatban alkalmazható tudásra és annak hatékony átadására is szükség van.

A Bábolnai Gazdafórum előadásai és kerekasztal-beszélgetései összességében arra mutattak rá, hogy a magyar agrárium előtt álló kihívásokat nem lehet egymástól elkülönítve kezelni. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a gazdaságok élet- és versenyképességének fenntartása, a termelési szerkezet újragondolása, a generációs megújulás, valamint a tudás és az innováció áramlása egyaránt ugyanannak az átalakulási folyamatnak a részei.

Forrás: aki.gov.hu