TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 72.318,07 Ft (tonna)

Napraforgómag: 194.792,05 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 85.247,32 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 62.315,12 Ft (tonna)

Repcemag: 196.631,93 Ft (tonna)

Full-fat szója: 212.979,84 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 701 Ft

Benzin ára: 626 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 363,66

USD: 312,48

CHF: 385,68

GBP: 423,63

Hirdetés

Az IMBE állásfoglalása az új genomikai technikák uniós szabályozásának szlovák megtámadásáról

Hírek - 2026.09.11

Szlovákia által kezdeményezett jogi fellépéssel az IMBE nem ért egyet. Álláspontunk szerint azok az új genomikai technikákkal (NGT1) előállított növények, amelyek nem tartalmaznak idegen genetikai anyagot, és amelyek genetikai változásai természetes úton vagy hagyományos nemesítéssel is létrejöhetnek, a végeredmény szempontjából egyenértékűek a hagyományosan nemesített növényekkel.

E növények esetében ezért nem indokolt a GMO-kra vonatkozó teljes kockázatértékelési eljárást előírni. A szabályozásnak a létrehozott növény tulajdonságain és tényleges kockázatán, nem pedig az előállítás során alkalmazott módszer megítélésén kell alapulnia.

A hagyományos növénynemesítés során alkalmazott mutagenezis számos véletlenszerű genetikai változást eredményezhet. Ezekre a növényekre ugyanakkor nem alkalmazzák automatikusan a GMO-kra vonatkozó külön engedélyezési és kockázatértékelési követelményeket. Nem következetes ezért szigorúbb szabályozást alkalmazni egy célzott génszerkesztési eljárás esetében, ha annak eredménye olyan genetikai változás, amely hagyományos nemesítéssel vagy természetes mutáció révén is létrejöhet.

Az IMBE a termék- és tulajdonságalapú, kockázatarányos szabályozást támogatja. Ha egy növény új, a hagyományos nemesítésben nem elérhető tulajdonságot hordoz, vagy a genetikai módosítás jellege tényleges környezeti vagy egészségügyi kockázatot vet fel, akkor indokolt lehet a megfelelő, tudományos alapokon nyugvó egyedi értékelés. Ezt azonban azonos elvek szerint kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a tulajdonságot hagyományos nemesítéssel vagy génszerkesztéssel hozták létre.

Az előállítási technológia önmagában nem tekinthető kockázatnak. A kockázatot a létrehozott genetikai változás, az új tulajdonság, valamint annak környezeti és élelmiszer-biztonsági következményei alapján kell megítélni. Ez felel meg a tudományos bizonyítékokon alapuló és arányos szabályozás elvének.

Az IMBE álláspontja szerint a szlovák kezdeményezés ismét az alkalmazott technológiára helyezi a hangsúlyt a növény tényleges tulajdonságai és kockázatai helyett. Egy ilyen megközelítés indokolatlanul lassíthatja az európai növénynemesítést, növelheti a fejlesztési költségeket, és ronthatja az Európai Unió mezőgazdaságának versenyképességét.

Az IMBE ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a szabályozás biztosítsa az élelmiszerlánc átláthatóságát, a nemesítők és gazdálkodók megfelelő tájékoztatását, valamint a különböző termesztési rendszerek – köztük az ökológiai gazdálkodás – választási lehetőségét. Ezeket a célokat azonban nem a technológia önmagában történő korlátozásával, hanem arányos nyomonkövetési, tájékoztatási és koegzisztenciális szabályokkal kell megvalósítani.

Az Európai Unió Bíróságának feladata annak eldöntése, hogy a szlovák kereset jogilag megalapozott-e. Az IMBE szakmai álláspontja azonban egyértelmű:

az azonos tulajdonságú és azonos kockázatú növényeket azonos szabályok szerint kell megítélni, függetlenül attól, hogy milyen nemesítési technológiával állították elő őket.

Az IMBE ezért nem támogatja, hogy Magyarország csatlakozzon a szlovák kezdeményezéshez, és nem tartja tudományosan indokoltnak, hogy a hagyományos nemesítés eredményeivel egyenértékű NGT1-növényeket kizárólag az alkalmazott technológia miatt automatikusan a GMO-kra előírt kockázatértékelésnek vessék alá.

Címkék: gmo

Népszerű hírek