Nem zárt ajtók mögött: valós helyzetekben dől el, működik-e az innováció

Mi történik akkor, ha egy új megoldást nem zárt kutatói környezetben fejlesztenek, hanem ott, ahol annak később működnie kell? Egy városfejlesztési projektben, egy egészségügyi applikáció felhasználói körében – vagy éppen egy gazdaságban, közétkeztetési rendszerben. Erre épít az Élő Laboratórium (ÉL) módszere, amely világszerte egyre fontosabb szerepet kap a gyakorlati innovációban: a fejlesztések nem elszigetelten, hanem valós élethelyzetekben, a felhasználók, szakértők, vállalkozások, kutatók, döntéshozók és közösségek együttműködésében formálódnak. Éppen ezért ez a megközelítés különösen alkalmas az olyan összetett kihívások kezelésére, mint a klímaváltozás, az urbanizáció vagy az erőforrások fenntartható használata, amelyekre nincs egyetlen kész válasz.  

A finn Laurea Egyetem BarLaurea kezdeményezése kézzelfogható példát ad arra, hogyan működik az ÉL módszer a gyakorlatban: egy egyetemi menza, amely egyszerre vendéglátóhely, tanulási környezet és kísérleti tér. A hallgatók, oktatók, kutatók és külső partnerek valós működés közben tesztelnek fenntarthatósági megoldásokat, például az élelmiszer-pazarlás csökkentését, a helyi alapanyagok használatát vagy a fogyasztói szokások alakítását. A kezdeményezés jól mutatja, hogy az Élő Laboratóriumban a kutatás, a tanulás és a gyakorlati működés nem különül el egymástól. 

Ez a gondolkodás az agrár- és élelmiszerrendszerekben is egyre fontosabbá válik, ahol a fenntartható megoldásoknak ma már nemcsak termesztéstechnológiai, hanem környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból is működniük kell. 
Sőt a területen uralkodó gyakorlatokat meghaladva, innovatív, rendszerszintű megoldásokat kell kínálniuk. Ezt a szemléletet képviseli az agroökológia, mely magába foglal minden olyan tudományos, társadalmi és fenntartható mezőgazdasági gyakorlatot, mely a mezőgazdaság környezetre gyakorolt negatív hatásait csökkenti, természetes folyamatokra épül, a lehető legkevesebb külső input felhasználásával valósul meg és figyelembe veszi a termelés társadalmi-gazdasági dimenzióit az élelmiszer-rendszer résztvevőinek bevonásával. Vagyis az ökológiai folyamatokat, a talajéletet, a biodiverzitást, az erőforrások körforgását, a helyi gazdaságokat és a társadalmi igazságosságot összefüggő rendszerként értelmezi.  

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) 2012 óta dolgozik az Élő Laboratórium elvek mentén. On-farm kutatási hálózatában évek óta gazdálkodókkal együtt, valós üzemi körülmények között tesztel ökológiai és agroökológiai technológiákat, termékeket és gyakorlatokat. 2020 óta tagja az Élő Laboratóriumok Európai Hálózatának (ENoLL) és számos Európai Uniós zászlóshajó kezdeményezésben koordinálja az Élő Labor módszertannal dolgozó szervezetek együttműködését (Talajmisszió, Agroökológiai Partnerség). Céljuk, hogy itthon is egyre többen ismerjék meg és alkalmazzák sikerrel ezt a megközelítést, így idén júliusban meghirdették az első hazai Élő Laboratórium Inkubátor programot. 

A nyílt pályázatra olyan jelentkezőket várnak, akik agroökológiai innovációs ötletüket Élő Laboratórium szemléletben szeretnék továbbfejleszteni. „Olyan ötletgazdákat keresünk, akik a hazai agrárium és élelmiszerrendszer fenntarthatóbbá tételén dolgoznának, és ehhez nem kész recepteket keresnek, hanem nyitottak a közös gondolkodásra, több szereplő bevonására és az együtt kialakított koncepció valós környezetben történő tesztelésre. A program innovatív gazdálkodók, feldolgozók, élelmiszerlánc-szereplők, vállalkozások, kutatók, tanácsadók, civil szervezetek és helyi közösségek számára is nyitott” – emelte ki Dr. Jónász Gerda, az ÖMKi vezető kutatója. 

A program szakmai hátterét erősíti az ÖMKi-n kívül az AgriKulti, amely a hazai hüvelyes értéklánc szereplőit összekapcsoló Élő Laboratóriumot működteti; a Discovery Center, amely talajegészséggel, precíziós mezőgazdasággal és agroökológiai átmenettel foglalkozó Élő Laboratóriumi munkát végez; az Agrárközgazdasági Intézet (AKI); valamint Gergely Márta környezetgazdálkodási szakértő (NAK ZTE). A pályázat így nemcsak képzési lehetőség, hanem belépési pont egy olyan szakmai közegbe, ahol a hazai agroökológiai innováció fontos szereplői találkoznak. 

A felhívás nemcsak technológiai megoldásoknak, hanem szervezési, társadalmi és közösségi innovációknak is teret ad. Ide tartozhatnak például talaj- és klímavédelmi fejlesztések, helyi élelmiszer-hálózatok, rövid ellátási láncok, hulladékmentes feldolgozási megoldások, öko élelmiszeripari innovációk, adatvezérelt és „okos” ökológiai megoldások, vagy olyan térségi innovációk, amelyek gazdálkodók, feldolgozók, fogyasztók, kutatók és helyi közösségek aktív együttműködésére épülnek, vagy azt hivatottak támogatni az agroökológiai átmenet érdekében.  

A program első állomása egy egész napos, gyakorlatorientált agroökológiai Élő Labor tréning lesz, ahol a nyertes pályázók megismerhetik az ÉL-módszertan alapjait, hazai jó gyakorlatokat és szakmai támogatást kapnak saját ötletük továbbfejlesztéséhez. A tréninget követően a kiválasztott ötletgazdák egyéni mentorálási lehetőségben részesülnek, amelynek célja, hogy az ötletekből átgondolt, bemutatható és versenyképes projekttervek szülessenek. A résztvevőknek lehetőségük nyílik arra is, hogy a folyamat végén rövid előadás (pitch) formájában, szakmai közönség és zsűri előtt is bemutassák kidolgozott fejlesztési koncepciójukat, és befektetőket nyerjenek meg ötleteik támogatására. 

 A jelentkezési határidő: 2026. augusztus 15. 

További információ és jelentkezés

Forrás: ÖMKi