A talajélet helyreállítása a jövő mezőgazdaságának kulcsa – szakmai kerekasztal az AGROmashEXPO-

A „Kincsünk a termőföld - Miért van helye a növénytermesztésben a mikrobiológiai készítményeknek? Nem tévedhet 18 000 gazda 1 millió hektáron…” című eseményen kutatók, szakpolitikai szakértők és gyakorló gazdálkodók osztották meg tapasztalataikat. A beszélgetést Dr. Pénzes Éva, a Szövetség ügyvezetője vezette.

A rendezvényen elsőként Sörlei Zita, az Agrárminisztérium támogatáspolitikai referense ismertette az Agro-ökológiai Program eddigi tapasztalatait. Elmondta, hogy a gazdálkodók körében a talajélet javítását célzó gyakorlatok bizonyultak a legnépszerűbbnek, különösen a takarónövények alkalmazása, a talajfedés és a baktériumos talajoltás, tarlókezelés. A kérelmezési adatok alapján 2025-ben tovább nőtt az érdeklődés a mikrobiológiai készítmények iránt, ami azt mutatja, hogy a gazdák egyre tudatosabban fordulnak a talajbaktériumok szerepe felé. Hangsúlyozta, hogy az AÖP minden eleme tudományos alapokon nyugszik, és a támogatáspolitika célja, hogy a gazdák olyan gyakorlatokat válasszanak, amelyek valóban hozzájárulnak a termőtalajok állapotának javításához.

A mikrobiológiai készítmények szerepéről, működéséről Dr. Varga Sándor talajerőgazdálkodási szakmérnök beszélt. Kiemelte, hogy a talajbaktériumok a tápanyagok felvehetőségét és hasznosulását javítják, támogatják a gyökérfejlődést, növelik a növények stressztűrését, és a gyökérzónában lévő kórokozókkal szemben is védelmet nyújtanak. A baktériumos talajoltás a talajszerkezetre is kedvezően hat, mivel egyes törzsek olyan anyagokat (exopoliszacharidokat) termelnek, amelyek elősegítik az aggregátumképződést és javítják a talaj vízmegtartó képességét. Ez a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárásban, például aszály idején segítik a növények életben maradását. Dr. Varga hangsúlyozta, hogy a mikrobiológiai készítmények nem csodaszerek, de fontos funkciókat pótolnak a talajban, és jelentősen hozzájárulhatnak a termésbiztonság növeléséhez.

Dr. Parádi István, az ELTE adjunktusa rámutatott, hogy a talajok állapota világszerte romlik, és sok helyen hiányoznak azok a szimbionta talajbaktériumok, amelyekkel a növények evolúciósan együtt fejlődtek. A biostimulánsok piaca ezért dinamikusan növekszik, és a jövőben további tudásalapú fejlesztések várhatók. Hangsúlyozta, hogy a talajélet pótlása, például talajbaktériumokkal, gombákkal, nem luxus, hanem szükségszerűség, és a cél nem feltétlenül a teljes helyreállítás, hanem az a szint, ahol a talajromlás megállítható és fenntarthatóvá válik.

A gyakorlati tapasztalatokat Dr. Gergácz Zoltán, a Kányai Mezőgazdasági Zrt. elnöke osztotta meg. Elmondta, hogy a klímaváltozás hatásai – a szélsőséges hőmérsékletek, az erős szelek és a hirtelen lezúduló csapadék – tovább gyorsítják a talajpusztulást, miközben a korábbi évtizedek túlzott műtrágya- és növényvédőszer-használata, valamint a mély talajművelés jelentősen károsította a talajéletet. Tapasztalatai szerint a talajregeneráció csak komplex rendszerben működik: a talaj folyamatos takarása, a művelés minimalizálása, a biodiverzitás növelése, a baktériumos talajoltás következetes használata és a szervesanyag helyben tartása együtt képesek javítani a talaj állapotát. Kiemelte, hogy gazdaságukban a gabonát mikorrhiza gombával csávázták, a magárokba pedig Bacillus subtilis baktériumot juttattak. A növénytermesztésükben elsősorban a talajélet fenntartását tartják szem előtt és bíznak a mikrobiológiai készítményekben rejlő lehetőségekben, csak másodsorban fordulnak a vegyipari eszközökhöz.

A beszélgetés végén a résztvevők a mikrobiológiai készítmények jövőjéről fogalmazták meg véleményüket. Sörlei Zita szerint a kérelmezési adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a gazdák egyre nagyobb arányban fordulnak a mikrobiológiai készítmények felé, és a támogatáspolitika is ezt az irányt erősíti. Dr. Varga Sándor úgy látja, hogy a technológia óriási fejlődés előtt áll, és a gazdák nyitottsága is jelentősen nőtt az elmúlt években. Dr. Parádi István szerint a piac konszolidálódik, és egyre inkább a tudásalapú fejlesztések kerülnek előtérbe. Sztahura Erzsébet arra hívta fel a figyelmet, hogy a mikrobiológiai készítményeket nem a pályázati pontok miatt, hanem a talajélet javítása érdekében kell használni, és érdemes akár kis területen kipróbálni őket. Dr. Gergácz Zoltán hozzátette, hogy a talaj szervesanyag-tartalmának növelése a karbonmegkötés révén akár új bevételi lehetőségeket is teremthet a gazdák számára, ami további lendületet adhat a mikrobiológiai piac fejlődésének.

A kerekasztal-beszélgetés üzenete egyértelmű: a talajélet helyreállítása és támogatása nélkül nincs fenntartható növénytermesztés. A mikrobiológiai készítmények alkalmazása, a baktériumos talajoltás és tarlóbontás, a tudatos gazdálkodási gyakorlatok és a természetközeli megoldások együtt jelentik azt az utat, amelyen a magyar mezőgazdaság sikeresen haladhat tovább.