Növényvédelmi helyzetkép június elején

Hajdú-Bihar megyében a május végi-június eleji időjárásra a változékonyság volt a jellemző. Májusban a helyben szokásos csapadékmennyiségnek csupán a 79%-a hullott.

A lehullott csapadék mennyiségét illetően a megyén belül is nagy eltérések adódtak. A májusi középhőmérséklet megfelelt a sokéves átlagnak. A június eleji időjárás is csapadékosnak indult, melyet egy Észak-keletről érkező anticiklon szakított meg.
A szántóföldi kultúrák közül az őszi búzában május közepét követő csapadékos időjárás kedvező feltételeket teremtett a gombabetegségek terjedésének. A május 11-13 közötti hidegfont hatására kialakult zivatarok sok helyen az állományok megdőlését okozták ami szintén kedvezett a gombáknak. A fogékony fajtákban a sárga rozsda (Puccinia striiformis) ismételt járványszerű felszaporodását tapasztaltuk, amit valószínűleg az elmaradt vagy megkésett gombaölő szeres kezelések is okoztak. Június elején gyenge-közepes sárgarozsda fertőzés volt. A vörös vagy levélrozsda (Puccinia recondita) esetében egyelőre csak gyenge fertőzöttség tapasztalható, de a megdőlt állományok és a meleg párás időjárás szintén kedvez a vörösrozsda fertőzésnek, ezért az arra fogékony fajtákban gyors felszaporodásra számíthatunk. A lisztharmat (Blumeria graminis) az állományok zömében, az alsó levélemeleteken maradt, de a zárt állomány ismét kedvező feltételeket teremt a további fertőzéshez ezért az arra fogékony, nem védett állományokban jelentős kártételére számítunk. A levélbetegségek (Septoria sp., Helminthosporium sp.) szintén eltérő mértékben, de jelen vannak az állományokban. Mivel megyénkben a kalászhányás és a virágzás ideje alatt csapadékos volt az időjárás, ezért az idén is fuzárium (Fusarium sp.) fertőzéssel számolunk. A termelők jelentős része ugyan védekezett a fuzárium ellen, de a szeles csapadékos idő sokszor hátráltatta a kezelések időben való elvégzését, ami a védekezések eredményességet sok esetben megkérdőjelezi.

sargarozsda

Sárgarozsda fertőzöttség június elején (szerző felvétele)

A vetés fehérítő (Lema melanopus) csak alacsony számban, alig-alig volt megtalálható az állományokban, az előző években „megszokott” átlagos vagy annál gyengébb kártételt tapasztaltunk. Más a helyzet a levéltetvekkel, melyek az állományokban megbújva egyre jobban terjednek. Mivel a kolóniák jellemzően a 2-3 nódusz magasságában találhatók meg ezért megjelenésük továbbra sem szembetűnő. A megye déli részén észlelték a poloskák megjelenését, kalászkártételét, de tudomásunk szerint célzott védekezés nem folyt ellenük, mivel az időjárás csapadékosra fordult, ami nem kedvez a felszaporodásuknak.
A május végi esők hatására a kukoricák erőteljes fejlődésnek indultak. A kukorica terület nagy részén posztemergens gyomirtást végeztek, melyek közül a tartamhatással rendelkező hatóanyagot is tartalmazók jól működtek. A hatástartammal nem rendelkező kombinációknál a május végi esők hatására a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) és muhar fajok (Setaria sp) valamint a selyemmályva (Abutilon theophrasti), csattanó maszlag (Datura stramonium), parlagű (Ambosia artemisiifolia) másodlagos kelése tapasztalható. A napraforgóban május végén tömegesen megjelent a fekete répalevéltetű (Aphis fabae) szárnyas alakja, mely gyorsan szaporodásnak indult. Az állományokban a gombabetegségekre utaló tüneteket még nem tapasztaltunk de a csapadékos időjárás miatt jelentős fertőzésre kell felkészülni. A gyomosodás tekintetében, a nem megfelelően zárt állományokban a gyomnövények utókelése szintén problémát okoz.
A megyénkben jelentős területen termesztett zöldborsó állományok jól fejlettek, többségében jól kötöttek, de néhol még virágzanak. A borsó peronoszpóra (Peronospora pisi) az állományok kb.:5%-ban gyenge, kb: 10 %-ban közepes fertőzöttségi szinten van jelen, de a fertőzés dinamikusan növekszik. A borsóba is folyamatosan megfigyelhető a levéltetvek tömeges betelepedése.
A kertészeti kultúrák közül az almában a lisztharmat (Podosphaera leucotricha) az ültetvények néhány %-ban gyenge fertőzöttségi szinten primer és néhol már szekunder fertőzések formájában is van jelen. A varasodás (Venturia inaequalis) fertőzése számára kedvező feltételek adódtak május végén mivel a heti rendszerességgel átvonuló időjárási frontok több napos szelet, és esőt hoztak. Június elején vizsgált ültetvényekben kb. 10%-ban gyenge levél fertőzöttséget tapasztaltunk. A továbbra is csapadékos (itt vegyük figyelembe a reggeli harmatot is), meleg időjárás kedvező feltételeket biztosít a további fertőzéseknek, ezért a kártétel erősödésére számítunk. Az almalevél-aknázómoly (Lithocolletis blancardella) folyamatosan és ismét növekvő egyedszámban van jelen a kihelyezett csapdákban. Az almalevél-sátorosmoly (Lithocolletis corylifoliella) alacsony egyedszámban volt jelen a feromon csapdákban május második felében. Az almamoly (Cydia pomonella) a csapdákban csak május végén jelent meg ismét, igaz csak alacsony, de folymatosan növekvő egyedszámban. Májusban is megfigyelhető volt a zöld alma-levéltetű (Aphis pomi) és a levélpirosító alma-levéltetű (Dysaphis devecta) 5 % körüli megjelenése az ültetvényekben. Egyre több (és nem csak elhanyagolt) alma ültetvénybe megfigyelhető a vértetű (Eriosoma lanigerum) megjelenése, néhol tömeges megtelepedése. Az előző évekhez hasonlóan ismét megtalálható az almalevél szúnyog kártétele az ültetvényekben néhány %-ban.

vertetu

A vértetű megjelenése almában (szerző felvétele)

Meggyben monilinia okozta virágfertőzést nem tapasztaltunk. A virágzást követően a hajtásokon a fekete meggy levéltetű (Myzus cerasi) tömeges megjelenése volt tapasztalható. A Pallagi csapdában a cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) megjelenését május 20-án tapasztaltuk mely azt követően növekvő egyedszámot jelzett. Őszibarackban a tafrinás levélfodrosodás fertőzése a hőmérséklet emelkedésének köszönhetően megállt, a fertőzött levelek száradása és hullása a hónap végén elkezdődött. A rovarkártevők közül a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) első példányai április 14-én jelentek meg a Pallagi csapdákban, és azóta is alacsony egyedszámban vannak jelen. A barackmoly (Anarsia lineatella) május végétől folyamatosan növekvő egyedszámban van jelen a csapdákban.

stabl

 



Szerző: Nagy László MNMNK Hajdú-Bihar Megyei Szervezete

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom