Július végétől módosulnak a nitrátérzékeny területekre vonatkozó előírások
Hírek - 2025.07.28
Változnak a nitrátérzékeny területeken betartandó Helyes mezőgazdasági gyakorlat előírásai az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet módosítása miatt. Az új előírások július 30-tól érvényesek – adta hírül honlapján július 25-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
A július végén életbe lépő módosítás meghatározza, hogy milyen feltételek mellett lehet a könnyen oldódó nitrogéntrágyát kijuttatni betakarítás után. A rendelet egyértelműen kimondja, hogy a szármaradványok bontásának elősegítésére, a pentozán hatás elkerülésére akkor is alkalmazható nitrogén, ha csak a tavaszi időszakban kerül sor a következő kultúra vetésére.
Kilenc nagy területen termesztett kultúra esetében lehetővé válik nagyobb adagú tápanyag-kijuttatás
Az intenzív termesztésben használt új fajták terméspotenciáljának kihasználását elősegítve kilenc nagy területen termesztett kultúra esetében lehetővé válik nagyobb adagú tápanyag-kijuttatás. A HUN-REN ATK Talajtani Kutatóintézetének 5 éves kisparcellás és szántóföldi kísérletei alapján az őszi búza, a kukorica, a cirok, a napraforgó, a repce, a cukorrépa, a tavaszi árpa, az őszi árpa és a silókukorica esetében a kijuttatható maximális nitrogén dózisok emelése nem jelent veszélyt a vizek állapotára.
Megszűnik a papír alapon vezetett nyilvántartás 5 évig történő megőrzéséről szóló előírás
A rendelet módosításával az adminisztratív terhek is csökkennek. Mivel a termelők a nitrát adatszolgáltatást a Nébih elektronikus gazdálkodási napló (eGN) felületén rögzítik, ezért megszűnik a papír alapon vezetett nyilvántartás 5 évig történő megőrzéséről szóló előírás.
Kapcsolódó jogszabály: A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet
Címkék: nitrát, nénih, műtrágya
Változások következnek az antibiotikumok felírásában és az ...
„Rendszerszintű válaszokkal kell reagálni” (I. rész) – Interjú ...
Innovációk nélkül Európában is veszélybe kerül az ...
Rosszul áll a szénánk: újra kell számolni a gyepek hozamát
Női gazdálkodók: meghatározó szerep, mégis szűkebb gazdasági ...
Mi lesz, hogyan lesz: szántóföldi növénytermesztés, ...
Élénkült a szarvasmarha külkereskedelme
A kecskerágó: A kertek ezerarcú, ragyogó ékszere
Legelő, tudás, jövő – nyilvánosságra hozták a Magyar Pásztorok ...
Feszültség az agráriumban: itt a vagyonadó-tervezet!
