10 százalékkal emelkedett a narancs ára – Pozitív bor-külkereskedelmi egyenleg

Felhozatal, árak a Budapesti nagybanin

A Budapesti Nagybani Piacon 2025 2. hetében a belpiaci Red-Scarlett és Laura étkezési burgonya 230, valamint 240 forint/kilogramm leggyakoribb ára 8, illetve 4 százalékkal csökkent az AKI PÁIR adatai szerint az elmúlt évi azonos hetihez viszonyítva – közli az Agrárpiaci jelentésekben az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb, 2025. januári „Zöldség, gyümölcs és bor” kiadványa, amely kiemelten foglalkozik ebben a számban a citrusfélékkel.

Amint a szerzők, Isépy Anett, Losonczi Tünde, Ecsediné Wanek Zsuzsanna a Budapesti nagybani piaci körképben kifejtik, a Franciaországból származó burgonyát 325 forint/ kilogramm áron (+8 százalék) árusították ugyanekkor. A hazai gömbparadicsomot 1100, a fürtös paradicsomot pedig kilogrammonként 1300 forintért kínálták, ez utóbbiból a spanyolországi importáru 1425 forint/kilogramm átlagáron bővítette a választékot, ami 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A belföldi tölteni való paprika kisebb mérete a 2024. évi 2. hetinél csaknem 12 százalékkal alacsonyabb, 1000, ugyanebből a 70 mm-nél nagyobb vállátmérőjű 1435, míg a spanyolországi származású, 70 mm+ méretkategóriájú tölteni való paprika 1550 forint/kilogramm (+3 százalék) áron szerepelt a kínálatban a 2. héten. A Spanyolországból importált nagy méretű kaliforniai paprikát 1500 forint/kilogramm átlagáron értékesítették ugyanekkor, ami 25 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi év azonos héten jellemző ára. A hazai Idared és Golden típusú almák egyaránt 275 forint/kilogramm leggyakoribb ára 25, illetve 3 százalékkal emelkedett a 2024. évi 2. hetihez hasonlítva, a Starking 400 forint/kilogramm ára pedig megegyezett azzal. A magyar dióbél leggyakoribb ára 3 százalékkal 3500 forint/kilogrammra nőtt. A Kolumbiából behozott banánt kilogrammonként 600 forintért (+6 százalék) árusították a 2. héten – áll a kiadványban, amely Agrárközgazdasági Intézet által üzemeltetett Piaci Árinformációs Rendszer (PÁIR) adatai alapján készül. 

A citrusfélék piaca – Magyarország narancsbehozatala 19 százalékkal nőtt

Az Európai Bizottság decemberi jelentése szerint az unió narancstermése 8 százalékkal 6,18 millió tonnára emelkedhetett 2024-ben az egy évvel korábbihoz képest. Az Eurostat előzetes adatai szerint Spanyolországban a narancstermés 10 százalékkal 2,97 millió tonnára, Olaszországban 8 százalékkal 1,98 millió tonnára nőtt. Az EU narancsimportja (elsősorban a Dél-afrikai Köztársaságból) 187,1 tonnát ért el 2024/2025. gazdasági év (október–szeptember) első három hónapjában.

Az Európai Bizottság adatai szerint a narancs nettó termelői ára 2024 decemberében a tagországok átlagát tekintve 93 eurócent volt kilogrammonként, 6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A KSH adatai azt jelzik, hogy Magyarország narancsbehozatala 19 százalékkal 18,1 ezer tonnára nőtt 2024 első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához képest. Az AKI PÁIR adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a narancs nagykereskedelmi ára emelkedett (+6 százalék, 724 forint/kilogramm) 2024-ben az egy esztendővel korábbihoz viszonyítva. 2025 első két hetében 10 százalékkal volt magasabb (770 forint/kilogramm) a narancs ára, mint egy évvel korábban.

A citrom nagykereskedelmi ára nem változott

Az Európai Unióban a kisebb citrusfélék 2024. decemberi nettó termelői átlagára 6 százalékkal 1,19 euró/kilogrammra emelkedett az előző évihez viszonyítva (Európai Bizottság). A KSH adatai alapján Magyarország mandarin-behozatala 23 százalékkal 6,91 ezer tonnára, a klementiné 26 százalékkal 9,93 ezer tonnára nőtt 2024 első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához képest. Az AKI PÁIR adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a mandarin nagykereskedelmi ára 9 százalékkal 789 forint/kilogrammra csökkent, míg a klementiné 8 százalékkal 804 forint/kilogrammra emelkedett 2024-ben az egy esztendővel korábbihoz viszonyítva. A mandarin ára 942 forint/kilogramm volt 2025 első két hetében.

Az EU legnagyobb citromtermelője Spanyolország. A spanyol mezőgazdasági minisztérium (MAPA) projekciója alapján Spanyolországban a citrom termése 20 százalékkal 935 ezer tonnára csökkent 2024-ben. Az Európai Bizottság adatai szerint az unió citromimportja (elsősorban Törökországból) 19 százalékkal 55 ezer tonnára csökkent a 2024/2025. gazdasági év (október–szeptember) első három hónapjában az előző szezon ugyanezen periódusához képest. Az Európai Bizottság adatai szerint a citrom nettó termelői átlagára 2024 decemberében 1,17 euró volt kilogrammonként (+17 százalék). A KSH adatai azt mutatják, hogy Magyarország citrombehozatala 1 százalékkal 14,06 ezer tonnára nőtt, ugyanakkor a lime-é 16 százalékkal 1,48 ezer tonnára csökkent 2024 első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához mérten.

Az AKI PÁIR adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a citrom nagykereskedelmi ára (693 forint/kilogramm) nem változott 2024-ben az egy esztendővel korábbihoz képest. A citrom nagykereskedelmi ára 2025 első két hetében 662 forint/kilogramm volt, megegyezett a 2024. év azonos időszakával. A lime nagykereskedelmi ára 11 százalékkal volt magasabb (1469 forint/kilogramm) 2024-ben, mint egy évvel korábban, 2025 első két hetében pedig 33 százalékkal (1770 forint/kilogramm) haladta meg az egy évvel korábbit.

A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborok voltak a keresettebbek

A belföldön termelt és belföldön értékesített földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok értékesítési ára az AKI PÁIR adatai szerint 10 százalékkal 32,2 ezer forintra emelkedett hektoliterenként 2024-ben az előző évihez viszonyítva. A belföldön termelt és külföldön értékesített földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok értékesítési ára közel 8 százalékkal 30,9 ezer forintra emelkedett hektoliterenként 2024-ben az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A belföldön termelt és belföldön értékesített oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel ellátott borok közül a tokaji fehérborok belföldi értékesítési átlagára 158,2 ezer forint/hektolitert tett ki, csaknem 5 százalékkal nőtt 2024-ben 2023-hoz mérten. Az oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel ellátott vörös- és rozéborok közül az egri borok belföldi értékesítési átlagára 3 százalékkal 61,3 ezer forint/hektoliterre emelkedett a vizsgált időszakban. A belföldön termelt és külföldön értékesített oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel ellátott borok közül a tokaji fehérborok értékesítési átlagára 2 százalékkal 86,2 ezer forint/hektoliterre nőtt 2024-ben az előző évihez viszonyítva. Az oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel ellátott egri vörös- és rozéborok értékesítési ára közel 9 százalékkal 69,6 ezer forintra emelkedett hektoliterenként.

A KSH adatai szerint Magyarország bor-külkereskedelmi egyenlege (gyöngyöző bor és pezsgő nélkül) mennyiségben és értékben pozitív volt 2024. január–október között, mennyiségben 14 százalékkal, értékben mintegy 18 százalékkal nőtt 2023 azonos időszakához mérten. A borexport volumenben hozzávetőleg 14 százalékkal 988,4 ezer hektoliterre bővült, értékben csaknem 17 százalékkal 38,1 milliárd forintra emelkedett. A külpiacon értékesített mennyiség nagyobb hányadát (73 százalék) a lédig borok tették ki, amelyek exportja 16 százalékkal 717,9 ezer hektoliterre nőtt a vizsgált időszakban. A palackos borok kiszállítása 8 százalékkal 270,5 ezer hektoliterre, értéke szintén 8 százalékkal 18,9 milliárd forintra emelkedett. A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitel 84 százalékát tették ki a megfigyelt periódusban.

 A KSH adatai szerint Magyarország borimportja 2024. január–október között 49,5 ezer hektoliterre nőtt, 5 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, és szinte teljes egészében palackos kiszerelésű volt. A palackos és a lédig kiszerelésű borok behozatalának összértéke 10 százalékkal mintegy 4 milliárd forintra emelkedett – áll az AKI-kiadványban.