TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 68.094,20 Ft (tonna)
Napraforgómag: 155.194,32 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 66.682,42 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 53.633,74 Ft (tonna)
Repcemag: 167.114,95 Ft (tonna)
Full-fat szója: 212.655,20 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 623 Ft
Benzin ára: 616 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 392,92
USD: 360,91
CHF: 402,89
GBP: 467,23
Hirdetés
A legfontosabb agrár-külkereskedelmi partner Németország

A legfontosabb agrár-külkereskedelmi partner Németország

Hírek - 2024.07.04

Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált negyedévben is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95,3 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 3570 millió eurót, behozatalának értéke 2428 millió eurót tett ki 2024 első negyedévében, az agrár-külkereskedelem aktívuma 1143 millió euró volt, 389 millió euróval több, mint 2023 első negyedévében.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 2,7 százalékkal emelkedett, importértéke 10,9 százalékkal mérséklődött 2024 első három hónapjában, az egyenleg 51,6 százalékkal haladta meg a vizsgált időszakban a 2023. első negyedévi értéket. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek részesedése a teljes nemzetgazdasági exportértékből 2024 első negyedévében 9,8 százalék, az importértékből 7,4 százalék volt – közli a Statisztikai jelentésekben az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) június végén megjelent legfrissebb, „Az élelmiszergazdaság külkereskedelme 2024. I. negyedév” című kiadványa.

Az Európai Unió belső piaca meghatározó

Amint a szerző, Molnár Piroska kifejti, Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált negyedévben is koncentrált és erősen Európa- centrikus volt: az exportforgalom 95,3 százalékát európai országokkal bonyolítottuk, Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1,1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig 0,4-0,2 százalék körüli értéket ért el.

Természetesen az Európai Unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 83,6 százalékkal, az importértékből 91,9 százalékkal részesedett 2024 első három hónapjában. Az EU-tagországok által exportált termékek értéke 3,3 százalékkal emelkedett, az import értéke nem változott, az egyenleg 753,1 millió eurós értéke 14,5 százalékkal nőtt a bázisidőszakhoz képest.

A Horvátországba irányuló kivitel nőtt a legnagyobb mértékben

A legfontosabb export- és importpartnerek közül a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2024 első negyedévében is Németországgal bonyolódott. További fontos partnerek az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében a következő országok voltak: Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Horvátország, Szlovákia, Csehország, Hollandia és Franciaország. A felsorolt országok részesedése meghaladta a teljes agrárkivitel 70 százalékát, az első öt legnagyobb exportpiac aránya pedig 53,5 százalék volt. Az említett országokba irányuló kivitel értéke jellemzően emelkedett, azonban az osztrák és a holland export 5,3, illetve 17,1 százalékkal kevesebb volt. A tíz legfontosabb exportpartner közül a Horvátországba irányuló kivitel nőtt a legnagyobb mértékben (+14,7 százalék) 2024 első három hónapjában az előző év azonos időszakához képest.

Az import négyötöde tíz EU-tagországból érkezett

Az agrártermékek legfontosabb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal. Az import négyötöde tíz EU-tagországból érkezett, a top 5 partner (Németország, Lengyelország, Hollandia, Szlovákia, Ausztria) részesedése a teljes agrárimport értékéből 56,6 százalékot ért el 2024 első három hónapjában. A legfontosabb partnerországok körében jellemzően stagnált vagy emelkedett az adott országból Magyarországra szállított agrár- és élelmiszeripari termékek értéke, a Romániából érkező behozatal 33,7 százalékkal volt kevesebb, a holland import pedig 28,3 százalékkal volt több, mint a bázis-időszakban.

Az élő baromfi forgalma visszaesett

A fontosabb árufőcsoportok külkereskedelmi forgalmának 2024 első negyedévi alakulását bemutató fejezetből kiderül sok egyéb között, hogy az élő állatok külkereskedelmi forgalma 5 százalékkal élénkült a bázisidőszakhoz képest. Az árucsoport exportértéke 1,1 százalékkal, importértéke 11,4 százalékkal emelkedett, így az egyenleg 14 százalékkal 46,2 millió euróra csökkent 2024 első negyedévében a bázisidőszakhoz képest. Az élő sertés, az élő marha, valamint az élő juh és kecske külkereskedelmi forgalma egyaránt nőtt, a szarvasmarháé 11,4 százalékkal, a sertésé 28,1 százalékkal, az élő juh és kecskéé pedig közel kétszeresére emelkedett. Az élő baromfi forgalma 29,6 százalékkal visszaesett.

Húsfélék, tej, tejtermék, zöldség, gyümölcs

A húsfélék árucsoport exportértéke 2,8 százalékkal mérséklődött, importértéke 4,8 százalékkal volt több 2024 első negyedévében a bázisidőszakhoz képest. Az árucsoport forgalmának mintegy 90 százalékát rendszerint a marha-, a sertés- és a baromfihús kereskedelme adja.

A tejtermékek, tojás, méz árucsoport exportértéke 0,4 százalékkal, importértéke 1,4 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, az árucsoport aktívuma 3,4 millió euróról 1,8 millió euróra csökkent. Az árucsoport exportértékét főleg a tej (38 százalék, 66,3 millió euró), valamint a sajt és túró (31 százalék, 52,7 millió euró) határozta meg, de a tojás 12 százalékos (20,6 millió euró) és a méz 10 százalékos (16,4 millió euró) részesedése is jelentős volt. Az importoldalon értéket tekintve a vaj, a tejföl, joghurt, kefir, valamint a sajt és túró behozatala emelkedett, a többi termékcsoporté 6–9 százalékkal visszaesett.

A zöldségfélék exportértéke 7,8 százalékkal, importértéke 13,2 százalékkal emelkedett, így a 2023. első negyedévi 55,9 millió eurós passzívum 67,3 millió euróra nőtt 2024 első három hónapjában. A burgonyaexport volumene 2024 első negyedévében 48,3 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest – ehhez hozzájárult, hogy Románia és Szlovákia is 50-60 százalékkal kevesebb burgonyát vásárolt hazánktól. Az importburgonya forrása elsősorban Franciaország volt, a volumen 46,1 százaléka innen érkezett, de Hollandia, Szlovákia, Németország és Ausztria is jelentős mennyiséget szállított.

A gyümölcsfélék exportértéke 32,5 százalékkal, importértéke 20,1 százalékkal nőtt 2024 első negyedévében a 2023. évi bázishoz mérten.

A gabonafélék exportértéke és egyenlege volt a legmagasabb

A gabonafélék árucsoport külkereskedelmi forgalma 2024 első negyedévében 16 százalékkal visszaesett a bázis-időszakhoz mérten. A gabonafélék exportértéke 13,6 százalékkal emelkedett, importértéke harmadára csökkent, az egyenleg 532 millió eurót ért el. A gabonafélék exportvolumene 80,6 százalékkal emelkedett, importvolumene tizedére csökkent az előző évihez képest.

A gabonafélék exportértéke és egyenlege volt a legmagasabb a 24 élelmiszeripari termék közül 2024 első negyedévében is. Az árucsoport exportárbevételének aránya a teljes agrárexportból a bázis-időszakhoz képest nőtt, 2024 első három hónapjában 17,5 százalékot tett ki.

A vizsgált időszakban összesen 2,2 millió tonna gabona került értékesítésre a külpiacokon, amelyből 1,2 millió tonna búza, 706,8 ezer tonna kukorica és 274,3 ezer tonna árpa volt. A búza és a kukorica kivitt mennyisége közel kétszerese volt a 2023 első negyedévinek. Az árpaexport volumene 2024 első három hónapjában 53,6 százalékkal haladta meg a bázisidőszakban kivitt mennyiséget.

A kukorica exportátlagára 41, a búzáé 32 százalékkal alacsonyabb volt 2024 első negyedévében, mint egy évvel korábban.

Az exportkukorica 98,6 százalékát az EU-tagországokba szállították, a korábbi évekhez hasonlóan Olaszország volt a legnagyobb vásárló, a kivitt kukorica mennyiségének 63,4 százaléka (448,3 ezer tonna) került erre a piacra. További jelentős célországnak számított még Ausztria (15 százalék, 105,8 ezer tonna), Németország (8,6 százalék, 60,6 ezer tonna) és Szlovénia (3,4 százalék, 23,8 ezer tonna).

A búzakivitel 96 százaléka irányult az EU-tagországokba, Olaszország (501,6 ezer tonna) és Németország (304,2 ezer tonna) volt a legnagyobb vásárló 43,6, illetve 26,4 százalékos részesedéssel. 

Olajos magvak: visszaesett a behozatal

Az olajos magvak kivitele 8,5 százalékkal nőtt a bázisidőszak szintjéhez képest, 223,9 millió euró volt 2024 első negyedévében, behozatala 41,8 százalékkal esett vissza, és 115,5 millió eurót tett ki. Ennek hatására az árucsoport egyenlege 100,3 millió euróval bővült, az aktívum 108,4 millió euró volt a megfigyelt időszakban. Az olajos magvak külkereskedelmét a repce- és a napraforgómag határozza meg: az árucsoport exportértékének közel 74 százalékát, exportvolumenének 77 százalékát fedte le a két növény 2024 vizsgált időszakában.

Javult a cukor külkereskedelmi aktívuma

A cukor és cukoráruk külkereskedelmi aktívuma 5,1 millió euróval javult, 21,5 millió euró volt 2024 első negyedévében, mivel az árucsoport exportértéke 9,3 millió euróval, importja pedig 14,4 millió euróval csökkent. A nád- és répacukor 64,8 százalékát az EU tagországaiból importáltuk. Az összes országot tekintve legnagyobb mennyiségben Ukrajnából (17,2 ezer tonna) és Csehországból (9,4 ezer tonna) érkezett hazánkba cukor, de fontos szállító volt Ausztria, valamint Szlovákia is (8,5–8,1 ezer tonna).

Az exportpiacok közül Olaszország (7,6 ezer tonna) és Ausztria (3,1 ezer tonna) volt a legfontosabb, míg Bulgária és Görögország a harmadik és a negyedik helyet foglalta el a vizsgált időszakban. Az Olaszországba, Ausztriába és Bulgáriába irányuló cukorexport volumene többszörösére bővült, azonban a bázisévben legfontosabb partnerünknek számító Franciaországba csupán 1 tonna cukrot szállítottunk a vizsgált időszakban – áll az AKI-ASIR kiadványban.

A legfontosabb agrár-külkereskedelmi partner Németország

Címkék: agrárexport
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Ultrasekély tarlóhántás - LEMKEN Koralin 9

A humuszban gazdag talajok tárolják a vizet és tápanyagokkal látják el a növényeket, azaz termékenyek. Ez biztosítja ...