Élménydús nap a szürkemarha gulyával a Simotai- legelőn
Hírek - 2024.06.11
Szerény létszámmal, de kiváló időben zajlott a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság által első alkalommal meghirdetett „Egy nap a szürkemarha gulyával” elnevezésű június elsejei program, melynek helyszínéül a Kis-Sárréten található Simotai-legelő szolgált. A nap eseményeiről a KMNP honlapján adott hírt az igazgatóság.
A cél az volt, hogy a résztvevők testközelből megismerjék egy szürkemarha gulya mindennapjait, és nem utolsó sorban azokat az élőhelyeket, melyeket az állatok legelés közben felkeresnek. Mindjárt a program elején kiderült, hogy ide valóban állatszerető emberek érkeztek, mert egyik vendégük – egy ötödik osztályos kisfiú – talpig pásztorruhában jelent meg. A csizma, a birgerli nadrág, a pitykés lajbi, a darutollas pásztorkalap és a pásztorbot jelezte, hogy hozzáértő emberrel van dolgunk – áll a beszámolóban.
Mit is jelent a „tinó”
Első útjuk mindjárt a szürkemarhákhoz vezetett, melyek a villanypásztorral bekerített hatalmas terület legtávolabbi pontján tartózkodtak a Simotai-legelőn. A viszonylag nagy létszámú, 322 egyedből álló tinógulya a kellemes időjárásban már éppen a kora reggeli legelés után pihent és kérődzött. Itt rögtön hosszabb szemlélődés és beszélgetés következett, ahol a magyar szürke szarvasmarha múltjáról, jelenéről és különböző jellegzetes tulajdonságairól esett szó. Mindjárt az elején tisztáztuk vendégeinkkel, hogy mit is jelent a „tinó” kifejezés és honnan ered a régi mondás, mely szerint „Tanulj tinó, ökör le belőled” – írja a cikk szerzője. – A pihenő jószágokat rövid időre hátrahagyva a környék természeti értékeit vettük szemügyre. Eljutottunk egészen a Vátyoni-erdőkig, majd a kisvátyoni vizes élőhelyek madárvilágát vizsgáltuk, és a Begécsi-halastavakon keresztül tértünk vissza a Simotai-legelőre. A délután folyamán már a gulya volt a főszereplő, fiatal pásztorunk még a tereléssel is megpróbálkozott, de ez kutya nélkül sajnos nem igazán sikerült.
Öreglebbencs és slambuc
A gulyát követve botanizáltunk is egy kicsit, elsősorban a szikes gyepek jellegzetes növényfajait vettük szemügyre: a sziki ürmöt, a sziki pozdort, a sóvirágokat, a sovány csenkeszt. Nagy örömünkre a legelő egy hátasabb részén egy szép gumós macskahere foltot is találtunk, amely eddig még a helyi szakemberek számára is ismeretlen volt. Közben a fiatalember több meglepetéssel is szolgált, hiszen nagyon sok eredeti pásztornótát ismert, sőt a régi pásztorételekben is jártasságot mutatott. Pontosan tudta például, hogy mi a különbség az öreglebbencs és a slambuc között.
Programismétlés szeptemberben, az őszi legelőkön
A téli szőrüktől megvált jószágok gyönyörű látványt nyújtottak a tavaszi legelőn. A szürkemarha gulyával eltöltött nap a szerény létszám ellenére mindenki számára nagy élményt jelentett. Azzal váltunk el, hogy a programot szeptemberben, az őszi legelőkön megismételjük, és megpróbálkozunk valamelyik pásztorétel közös elkészítésével is – áll a KMNP híradásában.
(Fotó: Biró István)
Címkék: szürkemarha, gulya
Hokkaido tök: Különlegesség az őszi szezonban
John Deere 8R/RT/RX új nyomatékváltó-opcióval: az egyedi ...
Tűzifa árak 2024 - Idei körkép
Szakszerű tarlóápolás előnyei
Új versenytárs a NIR elemzők globális piacán
Súlyos veszteségek a kukorica- és napraforgótermésben
Az őszi búza alaptrágyázása
Hiába az árvíz az úr, biztonságban a főváros ivóvize
Miért lesznek egyre „gyengébbek” a talajaink? – Miért termelünk ...
A gabonakombájnok iránti kereslet csökkent a leginkább
