TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 68.435,53 Ft (tonna)
Napraforgómag: 143.567,17 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 68.437,43 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 55.382,91 Ft (tonna)
Repcemag: 173.966,47 Ft (tonna)
Full-fat szója: 220.650,66 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 623 Ft
Benzin ára: 616 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 390,06000
USD: 358,25000
CHF: 403,53000
GBP: 463,15000
Hirdetés
Enyhíthetők az aszályos évek az Alföldön

Enyhíthetők az aszályos évek az Alföldön

Hírek - 2024.03.18

Az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások miatt a nyári hőhullámok során alacsony a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül robognak át az Alföldön. Az ELTE kutatói összefoglalták, mitől volt annyira nehéz 2022 nyara az ország keleti részén, és javaslatot is tettek a megoldásra – adta hírül honlapján az ELTE Természettudományi Kar.

2022-ben a június közepétől kezdődő 7 hetes periódus katasztrofális volt az Alföldön. Hetekig szinte egy csepp eső sem esett, az ország keleti részén az őszi aratású növények termésvesztesége szinte teljes volt. A Dunántúlra még zivatarokat és esőt hozó hidegfrontok az Alföldre érve „kiszáradtak”, csapadék nélkül, erős széllel haladtak tovább, súlyosbítva az aszályt.

A felszín közeli párás légréteg teljesen hiányzott a légkörből

Amint az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Kar honlapján (ttk.elte.hu) közreadott hírben olvasható, a geodinamikától a talajtanon át a meteorológiáig húzódó szakcikkek áttekintése után az ELTE kutatói a Land című open access folyóiratban tették közzé összefoglalójukat a témáról. Megállapították, hogy a szokatlanul erős szárazság miatt a zivatarok kialakulásának egyik feltétele, a felszín közeli párás légréteg teljesen hiányzott a légkörből. Emiatt a nyári csapadék nagyobb részét adó zivatarok elmaradtak, tovább súlyosbítva a helyzetet, vagyis egy többhetes időszakban kizárva újabb viharok kipattanását.

A táj víztároló képessége jelentősen visszaesett

A vizsgálatok azt mutatták, hogy a táj víztároló képessége a vízszabályozásokat követő intenzív mezőgazdasági tevékenység következtében jelentősen visszaesett, ami a szárazság fennmaradásához vezetett. A nehézgépes nagyüzemi művelés hatására a talajban sok helyütt létrejött egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, amely megakadályozza, hogy az őszi-téli, kora tavaszi és nyár eleji csapadék eltárolódjon a talaj mélyebb rétegeiben. A felső 20-30 centiméter viszont a nyári melegben nagyon hamar kiszárad, így csökken annak esélye, hogy a maradék párolgásával elegendő nedvesség kerüljön az alsó légrétegekbe, és kialakulhassanak a zivatarok. A magasabban levő légrétegekben levő nedvesség így nem jut le a talajra.

Vissza kell állítani a vizes élőhelyeket

Timár Gábor és Székely Balázs, a Geofizikai és Űrtudományi, illetve Jakab Gusztáv, a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkatársai ezért azt javasolják, hogy az alföldi táj egy részén – becslés szerint összesen legalább egy megyényi területen – vissza kell állítani a vizes élőhelyeket, a réteket-legelőket, sőt ezekre a helyekre a téli időszak és a hóolvadás többletvizeit el is kell juttatni máshonnan is. Itt a talajszerkezet természetes vagy gyorsított helyreállása mellett a nyári időszakban jól párologtató növényzet visszatelepülését is engedni vagy támogatni kell.

Ez garantálhatja, hogy ismét lehessenek zivatarok az aszályos években is, ami a mezőgazdasági területekre is juttat csapadékvizet. Ezek a „párologtató területek” az Alföld legalacsonyabb zónáiban, a mezőgazdaságilag legkevésbé értékes földekből alakíthatók ki, ahol a talaj amúgy sem optimális a szántóföldi művelésre.

(Fotó: Jakab Gusztáv)

Címkék: aszály
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A napraforgó állományszárítása

A napraforgó fontos kultúrája a hazai szántóföldi növénytermesztésnek, vetése a mind szárazabbá váló termesztési ...