TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 66.763,18 Ft (tonna)
Napraforgómag: 148.008,84 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 69.737,71 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 55.016,91 Ft (tonna)
Repcemag: 171.742,02 Ft (tonna)
Full-fat szója: 212.934,45 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 623 Ft
Benzin ára: 616 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 391,11
USD: 359,51
CHF: 404,72
GBP: 464,38
Hirdetés
Beszámoló a FruitVeB “Értékelő 2023” zöldség-gyümölcs ágazati évzáró konferenciájáról

Beszámoló a FruitVeB “Értékelő 2023” zöldség-gyümölcs ágazati évzáró konferenciájáról

Hírek - 2023.12.13

December 7-én a kecskeméti Four Points by Sheraton adott otthont a FruitVeB 2023-as évértékelő konferenciájának.

A konferenciát Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke nyitotta meg, a hirtelen beálló hóhelyzet okozta csúszás miatt a világ egyik legrövidebb köszöntő beszédével, átadva a pódiumot az előadóknak.

Beszámoló a FruitVeB “Értékelő 2023” zöldség-gyümölcs ágazati évzáró konferenciájáról

Először Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára beszélt a Közös Agrárpolitika (KAP) végrehajtásának 2023. évi tapasztalatairól, illetve a 2024-től várható támogatásokról, különös tekintettel a Vidékfejlesztési Program (VP) fejlesztési-beruházási támogatásaira. Kitért az idei év első pillért érintő változásaira, amelyek a teljes támogatási keret 30%-át érintik. A magyar Agro-ökológiai Programba (AÖP) a mezőgazdasági területek 80%-át sikerült bevonni, az ültetvényterületnek pedig a 65%-át. Az AÖP vállalások közül kiemelkedik (45 ezer ha) az évelő kultúrával történő talajtakarás, de jelentős (22 ezer ha) a mikrobiológiai készítmények, a méhekre veszélyes szerek tilalmának vállalása (20 ezer ha) és a talaj- és növénykondicionálók használata (18 ezer ha) is. Fontos változás, hogy még menet közben sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal a szankciórendszer változtatásáról, így lehetségessé vált már a 2023. évi kérelmeknél is a részleges AÖP teljesítés utáni kifizetés, ami leginkább a többfajta kultúrával foglalkozó gazdákat érinti: ha legalább az egyik földhasználati kategóriában sikerült teljesíteni a vállalásokat, az már 50% vagy 30%-os támogatás utalását teszi lehetővé. A Területi Monitoring Rendszer (TMR) bevezetése kötelező uniós előírás, az idei volt a tanulóév, de az informatika jövőre már okosabb lesz (alapkövetelmények nyomon követése a Sentinellel, BISS – Sentinel, 2027-től már az összes támogatási jogcím esetében georeferált fotók lesznek szükségesek). Feldman Zsolt az új KAP első évéből levont tanulságok között említette meg, hogy sok jó dolog is van az új KAP-ban, de az ördög a részletekben rejlik. Ez egy nagyon komplex rendszer, amelyben minden mindennel összefügg. A többi tagállammal összevetve sikerült a magyar első pilléres támogatási rendszert a leginkább gazdakompatibilissé tenni – ez látszik az AÖP alkalmazhatóságának magas arányán is.

Beszámoló a FruitVeB “Értékelő 2023” zöldség-gyümölcs ágazati évzáró konferenciájáról

TÉSZ-ekkel kapcsolatosan az államtitkár kifejtette, hogy Magyarországon a zöldség-gyümölcs ágazatban jelenleg 50 TÉSZ található, az általuk értékesített termésmennyiség (az előzetes adatok alapján) 351 ezer tonna, ebből 300 ezer tonna a tagi áru. A tagi termőterületek 30%-a gyümölcsös, 69%-a zöldségtermő terület. A TÉSZ-ek 90 milliárd forint értékben forgalmazták az áruikat 2022-ben, ebből 77 milliárd forint saját tagságuk termékének ellenértéke, ami 85%. Az egyéb, nem tagi termék 12%-ot tesz ki, más TÉSZ tagjaitól 3%-ban értékesítenek. Az értékesített áru mennyiségének nagyjából a felét friss piacra értékesítik, másik fele feldolgozásra kerül. A forgalmazott termékek értékének megoszlását tekintve 67 milliárd értékben friss piacra, és 26 milliárd értékben feldolgozásra kerül az áru. Az utóbbi évek során mind az uniós, mind a nemzeti forrásból származó operatív programok forrásai jelentős mértékben emelkedtek.

Az államtitkár az Iskolagyümölcs program 2023/2024. tanévi eredményeit ismertetve elmondta, hogy csaknem 2300 oktatási intézményben 530 ezer tanuló jut hozzá valamivel több, mint 42 millió adag friss zöldséghez és gyümölcshöz, illetve 100%-os zöldség- és gyümölcsléhez.

A már csak 2025-ig tartó Vidékfejlesztési Programról elmondta, hogy 2022-2024 között összesen 70 milliárd Ft AKG támogatás kifizetésére került sor, a támogatott területek 44%-a gyümölcs ültetvény, ami 4285 támogatott kertészt és 29 ezer hektáros támogatott területet jelent. A VP kertészeti alapanyag-termelést érintő beruházási támogatásai között több mint 6800 kertészeti beruházási projekt került támogatásra (és ebben még nincs benne pl. a precíziós gazdálkodás jogcím), az összesen 185 milliárd Ft értékű forráslekötésből 117 milliárd Ft már kifizetésre került. A VP 2021-ben indult zöldség-gyümölcs feldolgozást érintő beruházási támogatásai közül a „kis” programok 1,7 milliárd, a komplex, „nagy” programok pedig 54 milliárd Ft támogatást nyertek el.

Beszámoló a FruitVeB “Értékelő 2023” zöldség-gyümölcs ágazati évzáró konferenciájáról

A 2024. évi VP pályázatokkal kapcsolatban említésre került, hogy 21 beavatkozással 1500 milliárd Ft-ot tervez felhasználni a Minisztérium. Ennek a forrásnak a fele gazdaságfejlesztésre megy, és a pályázatok megjelentetéséről már nyilvánosságra került egy menetrend is a kiszámíthatóság biztosítása érdekében. Márciusban beruházások első pályázati csomagja jelenik meg, ebben élelmiszerfeldolgozás és kertészet (üvegházak, hűtőházak, post-harvest, ültetvénytelepítés) szerepel majd. Áprilisban a fenntartható vízgazdálkodási közösségek és a mezőgazdasági üzemek öntözésfejlesztésének támogatása lesz az egyik csomag, a másik pedig az EU-s minőségrendszerek létrehozásának, a minőségbiztosítási és irányítási rendszerekhez történő csatlakozás, valamint a minőségrendszerek tájékoztatási és promóciós tevékenységének támogatása. A nyáron a generációváltást segítőtámogatási csomag jelenik majd meg, és az év végére a precíziós gazdálkodásra történő átállás és a kertészeti üzemek technológiai fejlesztését magában foglaló beruházási pályázati csomag kerül kiírásra. 2024 negyedik negyedévben a rövid ellátási láncok fejlesztése és a működő minőségrendszerhez történő csatlakozás támogatása jelenik majd meg. Ezek a pályázatok nem csak 2024-ben kerülnek megnyitásra, hanem lesz egy következő kör is, márciusban üvegházak, hűtőházak, ültetvénytelepítés.

Már elkezdődött a 2025. január 1-jével induló új AKG szakmai előkészítése. Talán a legfontosabb, hogy az alap támogatási intenzitás 50%-os lesz, ami további elemekkel növelhető összesen legfeljebb 65%-ig. Kedvezőbbek lesznek az előlegigénylés szabályai, a támogatás mértéke max. 15 millió EUR/projekt lesz, és megszűnik a bázislétszámtartási kötelezettség.

A következő előadó az Agrárközgazdasági Intézet Agrárgazdasági Igazgatóságának igazgatója, Dr. Potori Norbert a gabonafélék és olajnövények rövid és középtávú piaci kilátásairól értekezett. Kiemelte, hogy a világgazdasági helyzet megváltozásával 2023-ban a globális GDP-növekedés mértéke 2,9% volt, ami a pénzügyi-gazdasági válság óta a leggyengébb – ez elsősorban Kína megtorpanásának következménye. A következő, 2024-es évben 2,7%-os növekedés várható, ráadásul az infláció sok országban a jegybanki várakozások felett marad. Roppant gyengén szerepel majd az eurózóna: a 2023-as 0,6% után 1,2%-os reál GDP növekedés várható. Az élelmiszerár-infláció 2024 elején fulladhat ki, de a munkabérek növekedése ez ellen hathat. Az idei évben rekord búza- és kukoricatermést takarítottak be, de a következő évi termést veszélyezteti, hogy Brazíliában a szója fő vetésidőszakában az El Nino jelenség miatt csúsznak a munkálatok, és várhatóan késedelmet szenved majd a téli 90-100 millió tonna kukorica vetése is, ami egyrészt megkérdőjelezi a hozamokra vonatkozó előrejelzések pontosságát, másrészt, ez a tavasz második felében már változást hozhat az árakban.

Beszámoló a FruitVeB “Értékelő 2023” zöldség-gyümölcs ágazati évzáró konferenciájáról

A jelenlegi helyzet erős hasonlóságot mutat a 2010-2011-es évvel, amikor a Fekete-tengeren végzett logisztikai tevékenység szintén leállt, akkor az arab tavasz miatt, most pedig az orosz-ukrán háború teszi veszélyessé ezt az útvonalat. A jelenlegi kereskedelmi korlátozó intézkedések és egyéb szankciók a globális búzakereskedelem 36%-át, a napraforgóolaj 78%-át, a pálmaolaj 55%-át érintik. A beszűkülő logisztikai lehetőségek természetesen emelik a tengeri fuvarozás díjait és a biztosítási költségeket, ennek megfelelően a gabonafélék FOB ára is folyamatosan nő. Olyannyira, hogy ez már a pénzügyi befektetők figyelmét is felkeltette: 2022. júniusában a Chicagói Árutőzsdén a búza határidős és opciós ügyleteinek több, mint 81%-át pénzügyi befektetők kötötték, azaz olyan entitások, akiknek semmi közük sincs az áru fizikai létezéséhez – a tényleges árukereskedők mindössze a kötések 18,5%-át végezték.

Harmadik előadóként Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója beszélt a holding szemüvegén keresztül a zöldség-gyümölcs ágazatban rejlő fejlesztési lehetőségekről a gabona- és olajnövény-piac várható tendenciái tükrében. Elmondta, hogy az orosz-ukrán háború, és különösen az azt követő ukrán gabonadömping hatására a több mint 40 ezer hektáros szántőföldi növénytermesztő ágazat jövedelmezősége drasztikusan megváltozott. Ezért a Talentis menedzsmentje végül arra a döntésre jutott, hogy egy olyan diverzifikáció végrehajtása lenne üdvös, amelyben a jelenlegi 2% körüli területarányú (kb. 800 hektár) zöldségtermesztő ágazatot 1-2 éven belül előbb 4%, később pedig 8-10% környékére tornásszák majd fel, és ebben nélkülözhetetlen lesz az öntözésbővítés szerepe. A Talentis 2023 nyarán vásárolta fel Horvátországban a Rabo d.o.o.-t az egyik legnagyobb horvát alma- és nektarintermelőt (összesen 104 hektár, ennek 80%-a alma). A Rabo elsősorban azért tetszett meg a befektetőknek, mert kiépített beszállítói hálózattal rendelkezik 10 országba, és olyan márkaneveket vezetett be termékeire, amelyek jól csengenek a nyugat-európai, elsősorban brit kiskereskedelmi láncokban. Ezt Makai követendő példának, egyben a magyar zöldség- és gyümölcstermesztő ágazat egyik nagy hiányosságának tartja (tisztelet a kivételnek).

Beszámoló a FruitVeB “Értékelő 2023” zöldség-gyümölcs ágazati évzáró konferenciájáról

A délelőtti szabadföldi zöldség szekció utolsó előadójaként Philippe Carreau, az Európai Csemegekukorica-feldolgozók Szövetségének (AETMD) elnöke beszélt a feldolgozott csemegekukorica világpiaci tendenciáiról három fő témakörben: fogyasztási trendek, versenytársak piaci jelenléte, erőviszonyok átalakulása. Az AETMD tevékenységét bemutatva elmondta, hogy a szövetség 25 olyan céget tömörít, amelyek az európai fagyasztott és konzerv csemegekukorica-gyártás 95%-át fedik le, ez összesen 5 tagországban 3000 gazda 75 ezer hektáros termőterületét jelenti (ebből Magyarország és Franciaország együtt ad 80%-ot, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország sokkal kisebb részarányt képvisel).

Beszámoló a FruitVeB “Értékelő 2023” zöldség-gyümölcs ágazati évzáró konferenciájáról

Franciaországról érdemes tudni, hogy a csemegekukorica-ágazat a 80-as évek elején indult gyors fejlődésnek: addig a farmerek téeszekbe szerveződtek, kicsik és nagyok vegyesen. Kezdetben a téeszeknek voltak saját feldolgozóüzemeik, ám később a termelői tulajdonú feldolgozók felismerték, hogy az üzemeltetés nem könnyű feladat, ezért közös vállalatokat alakítottak, de volt arra is példa, hogy nagy élelmiszeripari cégek vásároltak fel feldolgozókat. A mai napi nincs olyan francia szövetkezet, amely csak és kizárólag csemegekukoricával foglalkozna, mindenkinek több terméke van, de jelentős motiváció a termelők részére az uniós TÉSZ-támogatás.

Lengyelország egyelőre viszonylag kicsi termelőnek számít: körülbelül a 20%-át állítja elő a magyar termelésnek, viszont nagyon gyorsan növekszik. Segít ebben a klímaváltozás is, de látni kell, hogy ezért a fejlődésért egyetlen lengyel konzervgyártó cég a felelős.

Európai szinten az AETMD tagjai tavaly 465 ezer tonna feldolgozott terméket állítottak elő, ebből 325 ezre tonna konzerv és 140 ezer tonna fagyasztott csemegekukorica volt. A szektor fő kihívásai közé tartozik, hogy előző 6 évből 5-ben nem volt elegendő alapanyag a feldolgozóüzemek részére. Pont a 2023-as évben sikerült a termelésnek 4,41%-kal túlszárnyalni a feldolgozóüzemek alapanyagigényét, ám ekkor egy új gonddal kellett szembesülnie az ágazatnak, amire mind a mai napig keresik a megoldást: a kínai import, ami 30-50%-kal olcsóbban érkezik az Európai Unióba. A kínai import volumene 2021 nyarához képest az ötszörösére nőtt, ami konkrét számokkal kifejezve 50 ezer tonna nettó tömegnek, vagy 90 ezer tonna félbruttó (semi-brut) tömegnek felel meg: ez az európai termelés 15-20%-át teszi ki. Az AETMD ezért mintavételes ellenőrzések indítását szorgalmazta, ám nem sikerült olyan minőségi kifogást rábizonyítani a kínai termékekre, amely indokolttá tette volna az importtilalom elrendelését. Szintén nem találtak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy dömpingár alkalmazására került volna sor. Az AETMD-t meglepetésszerűen érte a nagy mennyiségű kínai áru megjelenése, nem voltak felkészülve rá. Pedig Kínában 4,5 millió tonna csemegekukoricát termelnek, és 130 cég foglalkozik feldolgozással. Van egy olyan félelem, hogy a kínai államnak létezik egy mesterterve az ágazat fejlesztésére, mert az nem lehet véletlen, hogy egyszerre ekkora mennyiségű kínai csemegekukorica jelent meg az európai piacokon. A rendkívül alacsony árakat állami támogatás magyarázhatja. Márpedig idén van elég alapanyag az európai termesztésből is, ezért középtávon nem az európai fogyasztás növelése, hanem a kínai befolyás visszaszorítása lehet a cél.

Beszámoló a FruitVeB “Értékelő 2023” zöldség-gyümölcs ágazati évzáró konferenciájáról

A délelőtti szekciót kerekasztal-beszélgetés zárta le, amelyben a délelőtti előadók Dr. Apáti Ferenc elnök úr moderálásával válaszoltak a közönség kérdéseire. Az ebédszünetet követően a kora délutáni szekcióban a szabályozási kérdések kerültek előtérbe.

Beszámoló a FruitVeB “Értékelő 2023” zöldség-gyümölcs ágazati évzáró konferenciájáról

Elsőként Szigeti Szabolcs, a Nemzeti Földügyi Központ agrár-vidékfejlesztési elnökhelyettese beszélt az öntözés szabályozásának és támogatásának aktuális kérdéseiről, különös tekintettel a várható változásokra. Elmondta, hogy jelenleg 90 ezer hektárt öntözünk, de 200 ezer hektár rendelkezik kiadott vízjogi engedéllyel. Míg korábban öntözés nélkül is elképzelhető volt a növénytermesztés Magyarországon, manapság profitábilis árutermelő mezőgazdaság e nélkül már lehetetlen. Kormányzati szándék és terv is létezik az öntözés bővítésére, és gazdaságossági számítások is alátámasztják, hogy körülbelül 380 ezer hektárra lehetne növelni az öntözött területek méretét – ezt a célt 2030-ra tűzte ki a Központ. Az elmúlt évek egyik legjelentősebb fejleménye a fenntartható vízgazdálkodási (régebben: öntözési) közösségek, jogi személyiségek létrehozása volt – akár 2 tag is létrehozhat ilyet legfeljebb 100 hektár szántóföldre vagy 10 hektár gyümölcsösre, a lényeg, hogy öntözési tevékenységet végezzenek, még előzetes mezőgazdasági tevékenység sem kell hozzá – Magyarországon 275 ilyen közösség létezik. A pályázati menetrend szerint a 2024-es pályázatok közül az ültetvénytelepítési pályázatok márciusban, az öntözésfejlesztési pályázatok pedig áprilisban jelennek majd meg. A mezőgazdasági öntözési célú kutaknál csak a felszín alatt vizeket biztosító kutak tartoznak a Központ hatásköre alá (és csak ha kizárólag mezőgazdasági öntözésre használják, a vegyes hasznosítású kutak a Katasztrófavédelemhez tartoznak). A mezőgazdasági öntözési célú kutak engedélyezési eljárásával kapcsolatos jogszabály július 1-jével változott, szeptember derekára pedig megjelent az a vízkészletvédelmi országtérkép, amin a szabályozás alapul (vízkivételi szempontból kockázatos területek, víztestek). A második szempont az első vízzáró réteg mélysége lesz, ami az országban nem sok helyen van 50 m alatt. A kútamnesztiával kapcsolatban elhangzott, hogy az a kockázatmentesként meghatározott területeken az 50 m-es talpmélységet meg nem haladó, és az első vízzáró réteget el nem érő, január 1 előtt létesített kutakra vonatkozik. Az ilyen kutakat be sem kell jelenteni, ez a továbbiakban engedélyes kútnak minősül majd. Mivel a törvény erejénél fogva ez engedélyes kútnak minősül, nyilatkozatok alapján vehet majd részt a vízkeretirányelv által érintett pályázatokban.

Beszámoló a FruitVeB “Értékelő 2023” zöldség-gyümölcs ágazati évzáró konferenciájáról

Szűcs Csaba, igazgató (NÉBIH Növényvédelmi és Borászati Igazgatóság) a növényvédő szer engedélyezés várható jövőbeni irányairól beszélt, különös tekintettel a kertészeti kultúrákat érintő készítményekre. Előadása elején a hamisított termékek alkalmazásainak kockázatait ismertette, majd a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010 FVM rendelet változásait ismertette: 10 hektárnál nagyobb gazdaságokban a rovarölőszeres kezeléseket a Nébih elektronikus felületére kell felvezetni január 30-ig. Jelenleg az Európai Unióban a hatóanyagok jóváhagyása uniós szinten történik, az egyes készítmények engedélyezése már tagállami hatáskör. Az EU területe 3 zónára van osztva, a zónákon belül kölcsönös elismerési kötelezettség van érvényben. A korábbi évek gyakorlatától eltérés, hogy az AKG keretében a gazdálkodás során nem alkalmazható készítmények listája 2024-ben már hatóanyag-alapon, és nem készítmény-alapon történik. Míg 2023-ban március közepén jelent meg az AÖP lista, 2024-től minden évben már február 1-jére el kell készíteni – összesen 5 lista elkészítését kell elvégezni az AÖP-ben. A szükséghelyzeti engedélyek számának csökkentése a Nébih célja, mivel rossz irányba mozdult el a gyakorlat: rutinná vált olyan esetekben is, amikor valódi növényvédelmi szükséghelyzet nem állt fenn.

Beszámoló a FruitVeB “Értékelő 2023” zöldség-gyümölcs ágazati évzáró konferenciájáról

A mezei pocok elleni védekezésről elmondta, hogy Magyarország déli része a leginkább fertőzött, de Tolna, Heves és Szabolcs-Szatmár megyéből is érkeztek jelentések. Hazánkban két hatóanyag és összesen hét készítmény rendelkezik engedéllyel pocok ellen, és idén a klórfacinon hatóanyagú véralvadásgátló készítmény is szükséghelyzeti engedélyt kapott (kizárólag a járatok kezelésére és nem felszíni kezelésre).

A kiskultúrás munkacsoport által beadott kiterjesztések lehetnek az alternatívák a szükséghelyzeti engedélyekre, bár ilyen esetekben nem minden esetben állnak rendelkezésre pontos adatok, így célszerű kis területen fajtaérzékenységi vizsgálatot végezni: 2020-ban 25, 2021-ben 50, 2022-ben 41 készítmény engedélyét terjesztette ki a Nébih összesen 241 kiskultúrára, míg az idei évben október 5-ig már 80 készítmény engedélyét sikerült 482 kiskultúrára kiterjeszteni. Ez nagyon helyes, ez a követendő irány, szemben a szükséghelyzeti engedélyek kérvényezésével. Fontos hír, hogy a glifozát 2033. december 15-éig elérhető marad az EB döntése szerint. Szintén fontos hír, de egyelőre nem lehet tudni a következményét: 2022. június 22-én az EB a 2009/128/EK irányelv módosítására tett javaslatot, amelynek értelmében 2030-ra az uniós tagállamokban 50%-kal kellett volna csökkenteni a növényvédőszerek felhasználását, de ez elutasításra került. Egyre nagyobb szerepet kapnak a mezőgazdaságban a drónok, és Magyarországon az Európai Unióban az elsők között került kialakításra a jogszabályi háttér a drónpilóták képzéséhez. A növényvédelmi drónok esetében a növényvédőszerek drónos felhasználásra történő kiterjesztése okozza a legnagyobb problémát, amelyek elsősorban a cseppméretet, a drón vortexet és az elsodródást érintik. Már most is vannak sikeres kiterjesztések (az első ilyen a Mospilan 20 SG volt), de továbbra is egyedileg, eseti jelleggel kell végezni az okiratok kiterjesztésének elbírálását.

Beszámoló a FruitVeB “Értékelő 2023” zöldség-gyümölcs ágazati évzáró konferenciájáról

Dr. Szerletics Ákos, osztályvezető (Magyar Államkincstár) a  Területi Monitoring Rendszer (TMR) működésének tapasztalatairól és várható továbbfejlődéséről tartott előadást. Ez a rendszer az Unió Copernicus Sentinel műholdadatain alapul, a benyújtott földalapú kérelmek elbírálásánál 2027-től már georeferált fotók lesznek 100%-ban kötelezőek. Egyelőre a TMR a nem támogatható terület, a nem egységes felszínborítás, a téves növényi hasznosítás, a túllegeltetés, a gyomossági vizsgálat (1-2 nagyon kirívó esetben) problematikájában kínál megoldást. Ha a TMR eltérést talál, nem jár automatikus szankció, hanem a kedvezményezettek számára a kérelem módosítási lehetősége vagy ellenbizonyíték benyújtása lehetséges, és az egységes kérelem szeptember 29-ig módosítható. A Mobilgazda applikáción keresztül már most is lehetséges georeferált fotó beküldése. Ez az alkalmazás 2021 óta ingyenesen elérhető, jelenleg már több, mint 37 ezer felhasználója van. A közeljövőben a TMR-t elsősorban a meglévő elemzések fejlesztésével tennék még korszerűbb és pontosabbá, ide tartozik a hasznosítási kódok kategóriarendszerének újragondolása nagyobb kategóriákba, a másodvetés-elemzés és a ritka növénykultúrák esete is.

Beszámoló a FruitVeB “Értékelő 2023” zöldség-gyümölcs ágazati évzáró konferenciájáról

A késő délutáni blokkban a megújuló energiák hasznosításának aktuális kérdéseiről hangzottak el előadások. Elsőként Brulich Ákos (kiserőmű műszaki csoportvezető – MVM Démász Áramhálózati Kft.) beszélt a megújuló energia hazai energiamérlegben betöltött jövőbeni szerepéről, illetve a napenergia felhasználás aktuális kérdéseiről a vállalati szektorban (áramszolgáltatói szemszögből). Jelenleg háromféle létesíthető erőművi kategória létezik Magyarországon, a háztartási méretű kiserőmű, a visszwatt védelemmel ellátott erőmű és a betáplálási teljesítménnyel rendelkező erőmű, de 2022. november 1. óta csak visszwatt védelemmel ellátott rendszer telepítése engedélyezhető. Ezek a meglévő fogyasztási hely mögött építhető fel, azaz az aktuális saját fogyasztás csökkentése a cél, nem lehet hálózat felé betáplálás. A betáplálási teljesítménnyel rendelkező erőművek létesítése ún. kapacitásaukciós eljárás keretében lehetséges, ez 2023. november 30-án indult el, de egyelőre szabad kapacitás nem került meghirdetésre.

Beszámoló a FruitVeB “Értékelő 2023” zöldség-gyümölcs ágazati évzáró konferenciájáról

Második előadóként Dr. Fancsik Tamás, földtani igazgató (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) mutatta be, hogy melyek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának feladatai a geotermikusenergia-hasznosításhoz kapcsolódóan. Előadását azzal kezdte, hogy paradigmaváltás következett be az engedélyezésben, a gyógyászati és a mezőgazdasági hasznosítás kivételével az elbírálás az SZTFH utasításai szerint történik, ami abban különbözik a korábbi vízügyi engedélyezési gyakorlattól, hogy itt előzetes megállapodásra van szükség egy felhasználóval, és ezt szerződésbe kell foglalni. A termálvíz kitermelésével kapcsolatos követelményeket továbbra is a vízügyi hatóságok biztosítják, így ezek nem változtak az SZTFH keretein belül sem, és a hatáskörök sem kerültek át. Fontos, hogy a vízjogi engedéllyel rendelkezők számára fennmarad a status quo. Bemutatásra kerültek a területi osztályozásban gyorsan művelésbe vonható perspektivikus területek (jól megkutatott hőforrások, jelentős hőpiac, összesen 41 település) és az alulkutatott, de perspektivikus területek (nem kellően megkutatott, de feltehetőleg jelentős hőpiac, 110 település).

Beszámoló a FruitVeB “Értékelő 2023” zöldség-gyümölcs ágazati évzáró konferenciájáról

Befejező előadásként Molnár Gábor ügyvezető igazgató (Mannvit Kft.) részletezte, hogy melyek a termálenergia hasznosítás jövőbeni lehetőségei a kertészeti szektorban, illetve melyek az új, innovatív felhasználási lehetőségek. Bemutatta a Magyarországon működő egyetlen geotermikus erőművet (Turai hőerőmű), amely egy korábban mélyített 1500 m mély kutat hasznosít áramtermelésre és hőellátásra, és a Mannvit Kft. tevékenységét, a cég által tervezett különböző célú hőerőműveket, valamint a geotermikus energia alkalmazásának előnyeit. Kitért a geotermikus áramtermelés moduláris technológiájára és a hagyományos ORC erőmű ismertetésére, valamint az adszorbciós hűtés (hideg energia termál hőből) felvázolására is, valamint bemutatta a zárt szondás hőkinyerés módszerét. Az előadás befejező részében az állandó üzemelésű, károsanyag-kibocsátásmentes turai geotermikus erőmű létesítéséről hallhatott az érdeklődő közönség.

Beszámoló a FruitVeB “Értékelő 2023” zöldség-gyümölcs ágazati évzáró konferenciájáról
Címkék: fruitveb, zöldség, gyümölcs
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Hogyan lesz idén diónk

A dióburok-fúrólégy károsítása egyre nagyobb problémát jelent a kiskertekben is. A karácsonyi diós bejgli került ...