TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 74.375,77 Ft (tonna)
Napraforgómag: 165.901,37 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 75.763,58 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 66.244,54 Ft (tonna)
Repcemag: 179.997,45 Ft (tonna)
Full-fat szója: 201.651,77 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 601 Ft
Benzin ára: 590 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 400,23000
USD: 366,08000
CHF: 425,43000
GBP: 478,61000
Hirdetés
Mi a teendő a „beltéri” denevérrel?

Mi a teendő a „beltéri” denevérrel?

Hírek - 2023.10.29

Az ősz beköszöntével újra eljött az az időszak, amikor a legtöbb megkeresést kapja lakásba repülő denevérekkel kapcsolatban a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. Mivel a Nemzeti Park Igazgatóság erőforrásai végesek, viszont az esetek nagy részében a szakemberek közreműködése nélkül is megoldható a probléma, néhány tanáccsal segítettek a DDNP szakemberei azoknak, akik ilyen problémával szembesülnek.

A városi környezethez szokott fajok gyakrabban repülnek be

„Békalencse” – ez a címe a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Hírlevelének. A legutóbbi számban foglalkozik e hírlevél a denevérekkel, miszerint: a nyár végére az idén született fiatal állatok már mind kirepültek, így maguknak kell élelemről gondoskodniuk, valamint búvóhelyet találniuk, amiben – érthetően – még nincs nagy tapasztalatuk. Az idősebb példányok is felszabadulnak az utódgondozás terhe alól, így szabadabban kóborolnak a táplálékforrásokat követve, és gyakrabban keresnek ideiglenes szálláshelyeket.

Eközben a téli álomra készülő denevérek igyekeznek az utolsó meleg napok rovarbőségét maximálisan kihasználni, hogy elegendő energiát halmozhassanak fel a hideg téli hónapok átvészeléséhez. Mindezek együttesen eredményezik azt, hogy a városi környezethez szokott, velünk együtt élő fajok gyakrabban repülnek be akár a lámpára gyűlő zsákmány után, akár nappali pihenőhelyet keresve az épületek olyan tereibe is, ahol korábban nem tapasztalták őket és ahol zavarják az embert, sőt olykor magukat is veszélybe sodorják. Az ilyen találkozások megelőzésére olcsó és hatékony megoldás a szúnyogháló felszerelése, de ha ez nincs, akkor bizony előfordulhat, hogy betéved egy vagy több denevér.

A lehető legszélesebb kijáratot biztosítsuk

Mi a teendő a „beltéri” denevérrel? Amint a Hírlevélben olvasható, a szobába, lépcsőházba berepült denevérek néha csak a fényre repülő zsákmányt követik és hamar ki is repülnek, de előfordul, hogy eközben a szobákban lévő apró tárgyak, a puha hangelnyelő felületek (szőnyegek, kárpitok, stb.) miatt elvesztik a tájékozódó képességüket. Ilyen esetben a legjobb megoldás, ha az összes ablakot kinyitjuk, a függönyöket széthúzzuk, hogy a lehető legszélesebb kijáratot biztosítsuk, majd a villanyt lekapcsoljuk, a szoba összes ajtaját becsukjuk, és magára hagyjuk az állatot a szobában, hogy megnyugodva kirepüljön és folytassa a vadászatot. Ha több denevér kering a szobában vagy lépcsőházban, és nappalra is bent maradnak, akkor valószínűleg (ideiglenes) szállásként tekintenek a helyre. A megoldás ilyenkor is hasonló az előzőekben leírtakhoz, azonban fontos, hogy az alkonyatkor vadászni induló állatok után a „berepülő nyílásokat” csukjuk be, hogy a hajnali lefekvéskor ne térhessenek vissza. Előfordulhat, hogy nem ürül ki a hely egy éjszaka alatt (pl. eső, lehűlés esetén), ilyenkor a következő alkonyatkor újra ki kell engedni a bent rekedteket.

Fogjuk meg az állatot és vigyük ki a szabadba

Ha nem repülő denevérrel van dolgunk, akkor persze ez a megoldás nem működik. Ilyenkor muszáj aktívan segíteni az állatoknak, hogy elhagyják a lakást. Ebben az esetben a következők szerint járjunk el:

– Egy tiszta ronggyal vagy vastagabb kesztyűben fogjuk meg az állatot és vigyük ki a szabadba olyan helyre, ahol árnyékban, kutya-macska által elérhetetlen helyen lehet. Ha erre nincs mód, helyezzük egy zárható, jól szellőző dobozba (egy kilyuggatott cipősdoboz remekül megfelel), tegyünk mellé lapos kupakban, tálkában egy kevés vizet és a lezárt dobozzal együtt helyezzük sötét, csendes helyre! Soha ne fogjuk meg, ne lógassuk a denevért a szárnyánál fogva! A csontjai, ízületei nagyon sérülékenyek és nehezen gyógyulnak! Fontos megjegyezni, hogy rendkívül csekély az esély arra, hogy Magyarországon fertőzést kapjunk egy denevértől, a veszettség kockázatát azonban komolyan kell venni, ezért puszta kézzel soha ne fogjuk meg a denevéreket!

– Ha nem tudjuk megfogni, vagy az állat gyaníthatóan sérült (kutyával, macskával találkozott), hálóba akadt, egérfogóba ragadt, esetleg épnek tűnik, de mégsem repül el, nyugodtan hívják a Nemzeti Park Igazgatóság telefonszámát.

Címkék: denevér
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A vörös hús a betegségek okozója. Vagy mégsem?

Az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a vörös és ...