ERP díj-csökkentés a borászatban – Sikeres volt az egyeztetés
Hírek - 2023.07.26
Hazánkban 2023. július 1-én lépett életbe az Európai Unió által előírt hulladékgazdálkodási szabályozás, amelyet már 2008-ban jóváhagytak, és a „szennyező fizet” elvet igyekszik erősíteni. Hazánkban 2023. július 1-én lépett életbe az Európai Unió által előírt hulladékgazdálkodási szabályozás, amelyet már 2008-ban jóváhagytak, és a „szennyező fizet” elvet igyekszik erősíteni.
Célja, hogy az európai országok, így hazánk is, minél hamarabb átálljon a körforgásos gazdaságra. A jogszabály értelmében a hulladékfeldolgozási költség innentől közvetlenül a termék előállítóját, gyártóját terheli, létrehozva ezzel az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert. Így tehát a termék teljes életciklusa során az előállító vállalja a pénzügyi terhet a hulladék kezeléséért.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a rendelet szinte minden gyártó és importtal foglalkozó vállalat számára plusz költséget, úgynevezett ERP-díjat (kiterjesztett gyártói felelősségi díj) ír elő. Ezt a díjat, amennyiben az előállító úgy dönt, hogy az egyéni hulladékkezelés helyett a kollektív teljesítést választja (tehát a hulladék gyűjtését, elszállítását, átvételét, feldolgozását stb. a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. végzi majd), negyedévente köteles megfizetni a koncessziós társaság részére. A fizetési kötelezettség mértékét rendelet határozza meg.
Talán nem is gondolnánk, hogy bizony a többszörösen újrahasznosítható üveg után is jelentős ERP-díj terheli az előállítókat, így a borászatokat is. Ehhez kapcsolódóan Nagy István agrárminiszter a napokban bejelentette, hogy a magyar szőlő-bor ágazat védelme érdekében nagymértékben csökkentik a kiterjesztett gyártói felelősség díj összegét a borászati üvegre vonatkozóan, ezzel pedig nagy terhet vesznek le a pincészetek válláról.
Ennek alapján úgy tűnik, eredményesen zárult a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) és a kormány között hónapok óta folytatott egyeztetés. A HNT hazánk 22 borvidékén dolgozó 25 000 szőlőtermelő és mintegy 2000 borászati hegyközségi tag védelmében kérte a szabályozás felülvizsgálatát.
Érveikben többek között kitértek arra is, hogy a szektor eddig is elkötelezett volt a környezetterhelés csökkentése mellett. Ez a vállalás a hegyközségi tagok belső meggyőződéséből ered, hiszen a magyar szőlőtermelők és borászok az évről évre megújuló természet körforgásában dolgoznak. A termőtalaj védelme, a biológiai sokszínűség megőrzése, az integrált és ökológiai gazdálkodás előmozdítása csak néhány aspektusa az ágazat környezettudatos szemléletének.
„A körforgásos gazdálkodással kapcsolatban az Agrárminisztériummal és az Energiaügyi Minisztériummal zajló megbeszéléseken a HNT az ágazat egységes álláspontját képviselte. A kormányzattal fennálló kiemelt partneri kapcsolatunk alapja az őszinte párbeszéd, mely egyértelműen hozzájárult közös munkánk eredményességéhez. A jelenlegi döntés egyik aspektusa, hogy a kiélezett európai borpiaci versenyben a minőség az ágazat versenyképességének meghatározó eleme, hiszen a bor egyértelműen élvezeti, kulturális, továbbá szakrális termék. A HNT elnökeként számomra ennél is fontosabb, hogy a kormánydöntés figyelemmel volt az ágazat termelési jellegére. A borvidéki településeken dolgozó hegyközségi tagok mögött ugyanis családok és munkatársak állnak. A döntés egyértelműen egy konzervatív értékeket valló közösség iránti felelősségvállalás kifejezése. A HNT mindig ezt az értéket képviseli a tárgyalásai során” – emelte ki Frittmann János, a HNT elnöke.
Címkék: borászat, erp-díj, körforgásos gazdaság
Növényvédelem a HORSCH ajánlásával
Kezünkben a zsupszkulcs – Dimenzióváltásra felkészülni!
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Gombák kalászon, zászlóslevélen
Fito kalauz napraforgóban
Terménypiaci helyzetkép 2026. májusában: változó ...
Az őz táplálkozásának ökológiai sajátosságai
A jégkármérséklő rendszer továbbra is védi az országot
Kerti méhlegelő lépésről lépésre: Kevesebb fűnyírás, több élet
30 éve KRONE BiG M – A világ első önjáró szársértős kaszája ...
