8800 sertést égetnek el, miközben a fél világot beutazzák a repülőgépek
Hírek - 2023.06.15
Kevesen tudják, hogy a repülőgépek bioüzemanyaga jelentős mennyiségű állati zsírt is tartalmaz. Gondot jelent, hogy nincs belőle elég.
A legendás német zeppelin léghajók a 20. század első felének technikai csodái közé tartoztak. Utasszállításra és katonai célokra egyaránt használták őket, miután viszont 1937-ben az Atlanti-óceánt átrepülő Hindenburg nevű léghajó New Jersey-ben kigyulladt és elégett, hosszú időre leáldozott ennek a közlekedési eszköznek.
A zeppelinek fontos részegységei voltak a gázcellák, amelyeket viszonylag egyszerű volt javítani, cserélni, hiszen szarvasmarhabélből készültek. Viszont egyetlen ilyenhez 50 ezer jószág belére volt szükség, és mivel összesen 16 cellát alkalmaztak a léghajóban, könnyen kiszámolható, hogy nagyjából 800 ezer levágott marha belét használták egy-egy járműben. A számottevőbb elterjedését ez a tény is gátolta.
Valami hasonlót érezhet a ma embere is az Agrarheute című német szaklap cikkét olvasva, amely arról szól, hogy a modern repülőgépek bioüzemanyaga részben állati zsiradékból tevődik össze. Nem is kevésből, ha ugyanis Párizsból New York-ba repülünk, akkor mintegy 8800 sertés zsírját égeti el a gépünk.
A problémát tehát az jelenti, hogy – akárcsak hajdan szarvasmarhabélből – ebből sincs elég. A zsiradék használata az elmúlt évtizedben megduplázódott, ám a végtelenségig ez nem mehet így tovább. Vágási mellékterméknek számít, ugyanis az állatokat nem a zsírjukért ölik le, ráadásul a hústermelés melléktermékeit a kozmetikaipar is használja, illetve állateledelekbe is kerülnek.
Üzemanyagként csakis olyan zsiradékot alkalmaznak, ami nem alkalmas emberi fogyasztásra, vagy más humán célú termékben. Gondot jelent viszont, hogy a húselőállítók egyre gyakrabban leminősítik az ezeknél jobb minőségű melléktermékeket, hogy drágábban adhassák el bioüzemanyag-alapanyagként, ez pedig az egyéb felhasználási láncokban is fennakadást okoz.
(Fotó: Pexels/Pixabay)
Címkék: sertés, vágás, melléktermék, zsír, bioüzemanyag, repülőgép, hiány
Méhészeti növekedés: Rekordot döntött a méhkaptárak száma az ...
30 éve KRONE BiG M – A világ első önjáró szársértős kaszája ...
Fito kalauz napraforgóban
A MATE kutatóinak történelmi sikere: először szaporítottak ...
FURRIER: a forgózsámolyon túl
Kerti méhlegelő lépésről lépésre: Kevesebb fűnyírás, több élet
A jégkármérséklő rendszer továbbra is védi az országot
Májusi-júniusi tennivalók a napraforgóban
Terménypiaci helyzetkép 2026. májusában: változó ...
A Bizottság tervet terjeszt elő Európa műtrágyaellátásának és ...
