Multiva Forte FX300 mechanikus vetőgép

Ezeket a különleges tulajdonságokat közvetlenül tapasztalta meg a Nógrád megyei Kozárd környékén gazdálkodó Hajas Péter Pál, az ECO-SEED Kft. ügyvezetője. A gazdasági agrármérnök és vadgazdálkodási szakmérnök Magyarországon ma még szokatlan művelési gyakorlatot követ, hiszen természet- és vadbarát, fenntartható gazdálkodást folytat.

Hajas Péter Pál
ügyvezető
ECO-SEED Kft.

Családi állapot: nős, két gyermek édesapja
Életforma: vidéki sportok, vadászat, vadgazdálkodás
Telefonszám: 
06 (30) 239-4934

Bevonják a természeti környezetet a technológiába

Ennek alapja, hogy a korábban egybeművelt nagytáblákat felosztotta és dűlővé alakította (összesen 460 hektárt), így keletkeztek azok a 4-5 hektáros parcellák, amelyeket a méheknek, más beporzó rovaroknak, valamint az apró vadfajoknak ideális élőhelyet biztosító sávok választanak el. Mivel a gazdálkodásban szerepe van 
a biológiai növényvédelemnek is, még az olyan apró részletekre is odafigyeltek, hogy a ragadozó ízeltlábúak a szegélyektől számított 75 méteren belül fordulnak elő nagyobb létszámban, ezért egy-egy tábla nem lehet 150 méternél szélesebb.

„A rendszerváltás után földhöz jutottak közül sokaknak az volt a jó gaz­­dálkodásról alkotott képük és megélt ta­­pasztalatuk, amit a hetvenes-nyolcvanas években a téeszekben vagy állami gazdaságokban láttak. Eh­­­­­­­­­hez társult az uniós támogatási rendszer forrásbősége, aminek következtében sokan elhitték, hogy azokon a területeken is lehet intenzíven termelni, amelyek alapvetően alkalmatlanok erre” – adott magyarázatot az ügyvezető arra, miért fordult a nehezebb útnak tűnő gazdálkodási gyakorlat felé. Korábban egyébként állattartással és gyümölcstermesztéssel is foglalkoztak, de az előbbi már megszűnt, az utóbbi pedig kifutóban van, immár 
a szántóföldi növénytermesztés jelenti a fő profilt. Elsősorban kalászosokat vetnek, az őszi búza mellett főként rozst, ennek ugyanis elég tisztességes piaca van idehaza is a Magyar Élelmiszerkönyv reformja óta, ráadásul kevésbé érzékeny a szélsőséges időjárásra a cserháti dombvidéken. Előzőeken túlmenően őszi vagy tavaszi árpával, bíborherével, takarmányborsóval, repcével és napraforgóval is foglalkoznak.

Fenntartható intenzifikáció 
a gyakorlatban

„Idővel jó lenne természetbarát gazdálkodásból származó, védjegyezett termékeket előállítani, a fenntartható módon gazdálkodókat ezzel érdemes lenne díjazni. Aki erre adja a fejét, az valószínűleg veszít némi termőterületet, de a termésbiztonság és ezáltal a hozamok biztosan javulnak. Amennyiben pedig mindezt össze tudjuk kapcsolni az erőforrás-hatékony precíziós gazdálkodással, akkor ezek együtt a fenntartható intenzifikációt adják” – szolgált némi elméleti háttérrel Hajas Péter Pál.
A napjaink egyik „varázskifejezésének” számító fenntartható intenzifikáció azt a célt takarja, hogy a meglévő mezőgazdasági területek kibocsátása növekedjen az olyan technikák révén, mint az integrált növénytermesztés, a kártevők elleni modern védekezés. Széles körű alkalmazásával elkerülhető a talajok kizsigerelése, sőt akár még csökkenthető is a művelésbe vont földterületek nagysága, így mindenképpen jövőbe mutató gyakorlatról van szó. Kozárdon több évbe telt, mire a munkatársak elsajátították az újfajta termesztési technológiákat, metódusokat, de ma már ügyesen, hatékonyan végzik ezt a felelősségteljes munkát. Amely természetesen más típusú gépesítést kíván – és itt jött be a képbe a Multiva Forte FX sokoldalú vetőgépe. Mivel a cserhátihoz hasonló dombvidékeken a szántóföldi öntözés nem igazán kivitelezhető, a talajnedvesség megőrzése különösen fontossá válik az egyre szélsőségesebbé váló klimatikus viszonyok között. A talajbolygatást a minimálisan szükségesre kell leszorítani, vagy akár el is kell hagyni, hiszen ezzel járulhatunk hozzá a növények előnyösebb fejlődéséhez. Kozárdon több gyártó gépét tesztelték, és végül azért (is) döntöttek a Multiva mellett, mert rendkívül rugalmasak voltak a kipróbálást illetően. Leginkább persze az számított, hogy a Forte FX kiválóan használható a konvencio­nális művelési rendszerekben, ugyanakkor mulcsvetésre és direktvetésre is remekül alkalmas.

Javuló talajállapot

„Az, hogy a csoroszlyanyomást 250 kg-ig lehet növelni hidraulikus munkahengerek segítségével, lehetővé teszi a vetést szinte bármilyen körülmény között” – emelt ki egy fontos jellemzőt Hajas Péter Pál. Direktvetésnél arrafelé el is kél a nagy erő, mert a földek többsége réti öntéstalaj és barna erdőtalaj, erősen kötött agyagtalaj. Az Arany-féle kötöttség 50–65 között alakul úgy, hogy már javult is a forgatás nélküli műveléssel, 
a szervesanyag-visszadolgozással, a zöldtrágyakeverékek vetésével. 
Az ugarsávok talajbolygatás nélküli felújításánál a 250 kg-os csoroszlyanyomás mindenképpen nagy segítséget jelent majd. „További előny, hogy a vetőgépnek osztott tartálya van, így alap- vagy startertrágyaként a sorok alá egy menetben műtrágyát lehet kijuttatni” – utalt az általuk használt Forte FX300-as másik hasznos megoldására az ügyvezető. 
A kombitechnológia révén a vetőmag és a műtrágya egy csoroszlyán keresztül jut a talajba, a mag és a műtrágya minden talajtípusnál jól elkülönül, és pontosan a megfelelő mélységbe kerül.

A kozárdi gazdaságban márciusban járóbúzát vetettek a géppel, illetve tavaszi borsót március végén, és mindkét esetben egyöntetű kelést és fejlődést tapasztaltak csapadék hiányában is (az eső az április végi beszélgetésünk idején érkezett meg). Hamarosan felújítani készülnek a tartós zöld­ugar- és a méhle­ge­lő­sá­­­­­vok egy részét, és ak­­­­­kor a magkeverékek ve­­­­­tését tudják majd megnézni. Arra számítanak, hogy az osztott tartály, az eltérő ve­tésmélység-beállítások mi­­­­­­­­­­att meg lehet tenni, hogy nagyobb magokat vessenek akár 3-4 sortávra az egyik tartályrészből, míg közéjük egészen sekélyen aprómag-keveréket a másikból. „Ez új távlatokat nyit számunkra, például egy korán lekerülő őszi árpa után többé nem lehetetlen elvetni még szóját, illetve a sorközre valami talajtakaró, nitrogénmegkötő herefélét” – emelte ki Hajas Péter Pál. Bár egyelőre csak az első benyomásait tudta velünk közölni a Multiva vetőgépéről, az máris egyértelművé vált számára, hogy jól átgondolt, kiválóan összerakott, relatíve kompakt, jól manőverezhető (ez a kis táblák miatt érdekes) géphez jutottak hozzá. Azért választotta a legkisebb, 
3 méteres verziót, mert egyfajta kultúrából nem termesztenek többet 80-100 hektárnál, a szegélyek felújításánál pedig különösen hasznos lesz majd egy ilyen sokoldalú eszköz.

A Multiva Forte 
FX kiválóan használható a konvencionális művelési rendszerekben, ugyanakkor mulcsvetésre és direktvetésre is remekül alkalmas.

A Finnországban gyártott Multiva Forte FX vetőgépek megbízhatóak, strapabíróak, sokoldalúak és rendkívül precízek. A fejlett csoroszlyatechnológia eredményes és problémamentes vetést biztosít minden körülmény között. A nemrég dizájnváltáson átesett szürke-sárga gépek nemcsak előkészített magágyba, de közvetlenül a tarlóba is képesek vetni. Olyan valódi no-till vetőgépek (vagyis nem mulcsvetőgépek), amelyeknél nincs szükség előművelő tárcsasorra vagy más művelőeszközre az eredményes vetéshez. 
A Multiva Forte FX család tagjai a 3, illetve 4 méter munkaszélességű mechanikus Forte FX300 és FX400 vetőgépek, valamint a 6 méteres, pneumatikus Forte FX6000. Ezeknél a csoroszlyaszám kevesebb, mint a hagyományos vetőgépeknél, ezáltal pedig a vonóerőigény és a hektáronkénti üzemanyag-felhasználás is kisebb, miközben az óránkénti hektárteljesítmény nagyobb. A magas (akár 250 kg-ig növelhető) csoroszlyanyomás révén a Multiva vetőgépek mindig pontos mélységbe vetnek, a talajművelési rendszertől függetlenül.

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

Szerző: AgrárUnió