A kormány támogatja a tejtermelés és a feldolgozás korszerűsítését

Hozzátette: a kormány és a tejtermelők felelőssége, hogyan tudnak együttműködni a feldolgozás növelésében.

Ha a tejtermelők összefognak, kezükbe veszik a feldolgozást és a kereskedelmet, akkor hosszú távon is biztonságosan nyereségesek lehetnek - emelte ki az államtitkár.

Nagy István szólt arról, hogy a magyar tejipari szektor fontos változásokon ment keresztül az utóbbi időben, példaként említette a friss tej áfájának csökkentését, a piacvédelmet, köztük az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) bevezetését, az online pénztárgépek használatát.
A piacvédelmi intézkedések azt szolgálják, hogy a tisztességes piaci szereplők tisztességes versenyben tudjanak működni, a szürkezónában ügyeskedők pedig kiszoruljanak a piacról - mondta.

Az államtitkár arra biztatta a fiatal gazdákat, hogy alkalmazzák az innovációt, a kutatási eredményeket, mert ezzel alacsonyabb önköltség mellett termelhetnek és versenyképesebbek maradhatnak.

Mélykuti Tibor, a tej terméktanács elnöke kiemelte, hogy a 25 éve működő terméktanács munkájába 2014 óta a kiskereskedelmi láncok is bekapcsolódtak, ami hosszú távon stratégiai együttműködést tesz lehetővé a tejágazatban.

Kitért arra is, hogy az orosz embargó érzékenyen érintette a magyar termelőket, ugyanis az orosz piacról kiszorult tejtermékek dömpingáron jelentek meg a magyar piacon.

Mélykuti Tibor szólt arról, hogy a terméktanács marketing tevékenységével, köztük a Tejszív kampánnyal a tejtermék-fogyasztás növelését szeretnék elérni. Évente 160 millió forintot szánnak marketingre, szerinte még van hova fejlődnie a magyar tejtermék-fogyasztásnak, mert míg Finnországban egy főre vetítve az éves tejfogyasztás 450-460 liter, addig ez a mutató Magyarországon 150-160 liter között mozog.

Forrás: FM Sajtóiroda