Aktuális pályázatok 
és támogatások

Kis Miklós Zsolt felidézte: az unió előző költségvetési időszakában (2007–2013 között) nem volt külön keret a borászati ágazat fejlesztésére. A mostani EU-s költségvetési ciklusban a Vidékfejlesztési Program keretében eredetileg az ágazat támogatására 20 milliárd forintot irányoztak elő, de a szakmai szervezetekkel történt konzultációt követően – a nagy igény miatt – a Miniszterelnökség ezt az összeget megduplázta. Hozzátette, hogy 
a pályázat két fontos célkitűzést szolgál kétharmad-egyharmad arányban: a versenyképesség javítását és az energiahatékonyság növelését.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy kiemelten is kezelik a szőlőtermeléssel és a borászattal foglalkozó vállalkozások technológiai korszerűsítését. Támogatni kívánják az új technológiai eszközök, berendezések beszerzését, a meglévő technológia és gépek korszerűsítését, illetve támogatják az építéssel járó fejlesztési beruházásokat is. Emellett a pályázat segíti az élelmiszeriparhoz köthető energiahatékonysági fejlesztések megvalósítását.
A pályázatokat szeptember 12-től lehet benyújtani. Azok a vállalkozások pályázhatnak – maximum 200 millió forintra –, amelyek mezőgazdasági, illetve élelmiszer-feldolgozási tevékenységgel foglalkoznak, ilyenek például a borászatok. Az államtitkár reményét fejezte ki a tekintetben, hogy minél több mikro- és kisvállalkozás pályázik majd sikeresen. Azok a cégek pedig, amelyek méretüknél fogva nem vehetnek részt ezen a pályázaton, 
a GINOP-ból (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) igényelhetnek fejlesztési forrást. Megjegyezte: a pályázat kiírásánál, a többi fejlesztési pályázathoz hasonlóan, egyszerűsítéseket is megfogalmaztak. Így például 50 millió forintos projektösszegig csak egyszerűsített üzleti tervet kell benyújtani, illetve ha valaki 25 millió forintnál alacsonyabb összegre pályázik, akkor közbeszerzésre sincs szükség.
Kis Miklós Zsolt beszélt még arról, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében idén összességében 35 pályázatot hirdetnek meg – a 2020-ig rendelkezésre álló mintegy 1300 milliárd forintból mintegy 900 milliárd forintot. A pályázati felhívások folyamatosan jelennek meg, mert a Miniszterelnökségen nincs nyári szünet – hangsúlyozta az államtitkár.

Felfüggesztett pályázatok

A Miniszterelnökség felfüggeszti a szarvasmarha-, a sertés- és 
a baromfitartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázati felhívásait; a pályázatok felfüggesztéséről az Irányító Hatóság döntött amiatt, mert kimerültek a rendelkezésre álló források – közölte a Miniszterelnökség.
Az egyenként mintegy 20 milliárd forint keretösszegű pályázatokra a mezőgazdasági termelők május közepétől nyújthatták be támogatási kérelmeiket. A rendkívül népszerű pályázatok forrásaira idáig együttesen mintegy háromszoros támogatási igény érkezett be. Ezért az Irányító Hatóság a rendelkezésre álló forráskeret kimerülése miatt július 20-án tájékoztatta a pályázókat, hogy a kérelmek benyújtását felfüggeszti. Az Irányító Hatóság döntése értelmében a kérelmek benyújtására a felfüggesztésről szóló közlemény megjelenését követő harmadik napig, vagyis július 22-én 23 óra 59 percig még lehetőség van.
A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy részletesen tájékozódjanak, a felfüggesztésről szóló közlemények megtalálhatóak a www.szechenyi2020.hu című honlapon.
Az Irányító Hatóság a juh- és kecsketartó telepek, valamint az általános állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázati felhívásokat nem függeszti fel, azokra továbbra is várja a támogatási kérelmeket – hangsúlyozza a közlemény.

Támogatás tejtermelőknek

Újabb félmilliárd euró összegű támogatási csomagot jelentett be Phil Hogan mezőgazdaságért felelős uniós biztos az európai tejtermelők megsegítésére – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a Mezőgazdasági Tanács brüsszeli ülését követő sajtótájékoztatóján.
Az államtitkár elmondta, Brüsszel tavaly szeptemberben hozott döntéséhez hasonlóan az unió újabb 500 millió eurós támogatási csomagot biztosít a tejágazatban fellépő válság kezelésére.
A kiegészítő támogatásra azért volt szükség, mert a piaci kereslet és kínálat közötti egyensúly felborulása miatt a szeptemberben elfogadott mentőcsomag intézkedései nem voltak elégségesek. Ahogy az unió többi országában is, a magyar tejágazatra a kvótarendszer tavaly áprilisi megszüntetése mellett az érvényben lévő, Oroszország ellen bevezetett uniós embargó és a kínai kereslet visszaesése is negatív hatással volt – mondta.
A várhatóan szeptemberben elkészülő jogszabály úgy rendelkezik majd, hogy a csomag 30 százalékát, azaz 150 millió eurót önkéntes termeléscsökkentésre lehet fordítani. Ez az összeg uniós szinten, központilag lesz pályázható az év vége felé. A csomag nagyobbik részét kitevő 350 millió eurós támogatási összeget nemzeti borítékok formájában kapják meg a tagállamok. 
Az államtitkár szerint agrárdiplomáciai siker, hogy Magyarország a tavaly szeptemberi csomagból az 1,15 százalékos tejpiaci részesedés helyett 2,3 százalékot tudott lehívni az uniós támogatásból. A bejelentett 350 milliós támogatási keretből 2,73 százalékhoz, azaz 9,5 millió euróhoz (mintegy 3 milliárd forinthoz) juthat Magyarország – tájékoztatott az államtitkár, hozzátéve, hogy az előző évhez képest a tagállamok közül mindössze négyben – a balti országok és Magyarország esetében – nő a támogatás összege. Reményét fejezte ki, hogy a hétfőn bejelentett támogatásból már a jövő év elején részesülhetnek a magyar gazdák.
Czerván György arról is tájékoztatott, hogy Magyarország az alacsony összegű támogatások hároméves időtartamára szóló, 15 ezer eurós keretének megduplázását javasolta. Ez egy gazda hároméves termelői munkájának 30 ezer eurós támogatását jelentené.
Arra is kitért, hogy a magyar kormány a piaci válsággal küzdő tejtermelőket és sertéstartókat érintő új hitelkonstrukciót kíván bevezetni. A brüsszeli jóváhagyásra váró program azt biztosítaná, hogy minden gazdálkodó költségmentesen jusson hitelhez. 
Az adminisztratív és banki költséget az állam átvállalná – tette hozzá az államtitkár.
Magyarország több tagállammal összefogva a tárgyalások során mindvégig szorgalmazta a közvetlen kifizetések előlegei emelt összegű kifizetésének lehetővé tételét. Phil Hogan mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos az ülésen támogatásáról biztosította a termelők likviditási problémáinak enyhítését szolgáló intézkedést. Magyarország kérésére a bizottság lehetőséget nyújt a területalapú vidékfejlesztési kifizetések esetében is az emelt összegű előlegfizetésre – írták.

Elég lehet a kárenyhítési alap

Jövő márciusra a kárenyhítési alapban 24 milliárd forint állhat a károsultak rendelkezésre, ami valószínűleg elég lesz az idei károk kezelésére – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM).
A tárca hangsúlyozta azt is: a károsult gazdák a kárenyhítési törvény alapján a földbérleti díj mérséklésére is jogosultak, amelyet szintén célszerű érvényesíteniük. A mezőgazdasági káreseményeket, mint például a jégeső- vagy a belvízkár, a bekövetkezéstől számított 15 napon belül kell bejelenteniük az agrár-kárenyhítési rendszerben tag gazdálkodóknak – figyelmeztet közleményében az FM. A kárbejelentés a rendszer fejlesztésének eredményeként már parcellánként, az aktuálisan károsodott terület megjelölésével is megtehető.
Az agrár-kárenyhítési rendszerben a termelők kárenyhítési hozzájárulást fizetnek. A közlemény szerint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) július közepéig határozatban értesíti a termelőket a fizetendő összegről, a befizetés határideje szeptember 15. A károsultaknak november 30-ig kell beadniuk a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet az MVH elektronikus alkalmazásán keresztül.

Támogatás zöldségre, gyümölcsre

Háromszázmillió forint értékben kiegészítő nemzeti támogatást vehetnek igénybe a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek Közép-Magyarország, Alföld és Észak, valamint a Dunántúl régióban a működési alapjuk kiegészítésére.
A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent és pénteken hatályba lépett földművelésügyi miniszteri rendelet szerint a kiegészítő támogatás forrása a központi költségvetésről szóló 2015. évi törvény Földművelésügyi Minisztérium (FM) fejezet egyes speciális szövetkezések (TÉSZ) támogatása előirányzata. 
A kiegészítő támogatás az Európai Bizottsági végrehajtási rendelet szerinti értesítés alapján jóváhagyott működési alapot egészíti ki.
A kiegészítő támogatás a felhasználását igazoló számla elszámolni kívánt nettó értékének 100 százalékáig terjedhet. A kiegészítő támogatás igénybevételéhez a kérelmet legkésőbb tárgyév szeptember 15-ig kell benyújtani az agrárpolitikáért felelős miniszternek.

Új öntözésfejlesztési pályázat

űAugusztus 1-től lehet jelentkezni a módosult Vidékfejlesztési Programban a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére kiírt pályázatra. A Miniszterelnökség korábban közölte: a módosítás eredményeként lehetővé válik például a 12 évesnél idősebb gyümölcstermő ültetvények öntözésfejlesztése, változnak a meliorált utak kialakításával kapcsolatos feltételek, egyszerűbbé válnak az engedélyezési eljárásra vonatkozó előírások.
Az öntözésfejlesztési pályázaton mintegy 49,5 milliárd forint áll rendelkezésre, a mezőgazdasági termelés biztonsága és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodása érdekében egyebek között a vízvisszatartás, a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás, a takarékos öntözési technológiák elterjesztésének támogatására. Egyéni beruházás esetén 500 millió forint, kollektív esetén 
1 milliárd forint a vissza nem térítendő támogatás felső határa.

Forrás: MTI/Kormány.hu