Duális gépészképzés itthon is – Szakmunkás-bizonyítvánnyal főiskolai kilátások

Az újszerű képzés lényege

Az idei tanévtől a középfokú agrárszakképzés tartalmilag és szerkezetét tekintve is megújul: egyrészt gyakorlatiasabbá válik, másrészt pedig a szakmunkás-bizonyítványt szerzők számára is nyitva ma--rad az út a felsőfokú oktatás irányába. 
A hívószavak: szakközép/szakgimnázium és duális képzés.

A mostani szakmunkásképzők szakközépiskolai rendszerben működnek tovább. A tanuló három év alatt megszerezheti a szakmunkás-bizonyítványt, további két év után pedig érettségizhet is. Az eddigi szakközépiskolákat kiváltó szakgimnáziumokban a negyedik év végén lesz az érettségi, de – mivel szakmát is tanulnak – aki nem akar továbbtanulni, el is helyezkedhet. Egy év „rátanulással” technikusi minősítést kaphat a diák.

Adagolóvizsgálat a Kétegyházai Mezőgazdasági Szakképző Iskolában

A szakközépiskolában végző szakmunkások készítik elő és állítják be az erő- és munkagépeket, önjáró betakarítógépeket, rakodógépeket, és azokat az agrotechnikai követelményeknek megfelelően üzemeltetni tudják. Minden elismerést megérdemelnek azok a szakképző intézmények, amelyek ezt a tudást három év alatt közvetíteni képesek! Az információtechnika terén – ezt csak halkan jegyzem meg – az ilyen korú ifjak már annyira gyakorlottak, hogy akár engem is taníthatnának, a szakközépnek csak a praktikus alkalmazások megismertetése a dolga.

A szakgimnáziumok a 9–12. évfolyamos diákokat készítik fel a kétszintű komplex szakmai érettségi vizsgára, a felsőfokú továbbtanulásra, a szakirányú technikusi képzésre vagy akár a közvetlen munkavállalásra is. Négy tanulmányi évük alatt az angol vagy német nyelvet is elsajátíthatják. Az érettségi vizsgát követő egyéves szakképzési évfolyam elvégzése után mezőgazdasági gépésztechnikusként helyezkedhetnek el – mint a már sokak által nem ismert régi időkben. A cikk írója még emlékszik arra, hogy mennyivel jobbak voltak azok az agráregyetem gépészkarán, akik ilyen képzéssel érkeztek. A gyakorlatot a leginkább fogékony középiskolás korban kell megismerni és megszeretni.

Az Alföld egyik ékköveként emlegetett Almásy-kastélyban, 14 hektáros ősparkban működő Kétegyházai Mezőgazdasági Szakképző Iskola példáján:

  • 
szakközépiskolai képzés (3 év) – mezőgazdasági gépész
  • 
szakközépiskolai ráépülés (1 év) – mezőgazdasági gépjavító
  • 
szakgimnáziumi képzés (4 év) – mezőgazdasági gépész ágazat
  • 
szakgimnáziumi képzés (1 év) – mezőgazdasági gépésztechnikus

A német szakmunkás: 3,5 év

A Deutz AG tanműhelye

A gyakorlatias képzésben élen járó Németországban magától értetődik a duális szakmunkásképzés, innen került át az ötlet hazánkba is. A gyakorlatot az „inas” abban az üzemben szerzi meg, amellyel tanulmányai megkezdése előtt szerződést köt. Az elméleti oktatást az ottani szakközépiskola nyújtja, általában heti egy napon. Olvassuk, hogy „szeptember 1-én húsz, általános iskolát elvégzett fiatal szakképzése kezdődött meg Kölnben. Ez önmagában még nem lenne érdekes hír, de ők a mezőgazdasági gépekben előszeretettel használt Deutz motorok gyártójánál részesülnek duális képzésében. A neves német motorgyártó a duális szakközépiskolai képzés terén Észak-Rajna–Vesztfália legjobb teljesítményét érte el – tanúsítja az ottani ipari és kereskedelmi kamara. Náluk a forgácsoláshoz, a mechatronikához, a villanyszereléshez és az elektronikához értő, valamint raktárkezelő-logisztikus szakmunkásokat képeznek. Az igen magas szintű képzés előnyeit a térség más vállalkozásai is élvezik, nemcsak az itt tanult szakmunkások átcsábítása révén, hanem úgy is, hogy a náluk duális képzésben foglalkoztatott tanulók egyes szakmai moduljait a Deutznál teljesítik ki.

Német tanműhely

Ettől az évtől kezdve minderre a Köln-Porzban létesített új kiképző központban kerül sor. Itt üdvözölte a forgalmazásért, szervizért és marketingért felelős igazgató, Michael Wellenzohn az újoncokat, megköszönve nekik, hogy ezt a képzési helyet választották. „Életük most kezdődött új szakaszában jó alapokat teremtünk jövőbeni szakmai karrierjükhöz, itt, nálunk, a Deutz AG-ban.” 
A képzés hagyományosan az „elsősök” és a felettük levő évfolyamok találkozóival kezdődik. Ilyenkor az „öregek” rengeteg értékes tanáccsal segítik a kezdők vállalati beilleszkedését.

A cég kölni szakmunkásképző központjának vezetője, Frank Opitz szerint: „Ideális előfeltételeket kínálunk ahhoz, hogy a szakmunkásképzés eddig is magas színvonala tovább javuljon. Semmilyen beruházás nem túl drága a fiatalok jövője érdekében.”

A frissen szabadult „szaki” előtt azonban továbbra is nyitva marad az út – úgy, mint most már nálunk is. Nemcsak vevőszolgálati szerelő vagy üzemvezető, mester, esetleg önálló vállalkozó lehet, hanem az érettségi megszerzése után technikus vagy mérnök is. A „Vergütungsberatung Personalmarkt” szerint az ilyen gyakorlatias előképzettségű diplomások éves bruttó fizetése egyetemi végzettséggel 41 244 euró, főiskolai oklevéllel 38 386 euró.

Az érvényesülés útja nyitott

Baráth Balázs (balra) gépésztechnikusnak tanul Vépen

Baráth Balázs, az FM DASzk Vépi Középiskolája, Mezőgazdasági Szakképző Iskolája és Kollégiuma 14. évfolyamos tanulója elmondta: „A mezőgazdasági gépésztechnikus szakma keresett a munkaerőpiacon, ezért az iskolánkban végzett diákok mindannyian megtalálják számításukat. 
A szakközép---iskolai, korábban szakmunkásszintű me-
ző-gazdasági gépész hiányszakma a megyében, iskolatársaim mind ösztöndíjasok. A szakmai vizsgát követően a családi gazdaságot viszik tovább, vagy mezőgazdasági vállalkozásokban helyezkednek el.”

„Én az első négy év során, a kilencedik évfolyamtól még alacsony óraszámban tanultam az elméleti és gyakorlati ismereteket. Igazán csupán szakmacsoportos képzésben tanultuk a gépészszakmát. Érettségi után, a kétéves technikusképzésben már igazi szakmai elméleti és gyakorlati oktatásban veszünk részt, ami számomra sokkal érdekesebb, mert a gyakorlati tapasztalatszerzésre koncentrálhatunk. Mivel iskolánk tangazdaságával tanulószerződést kötöttem, ösztöndíjban is részesülök, ami erős motivációt nyújt a tanulásban. A technikusi végzettség megszerzése után szeretnék továbbtanulni Győrben, a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki Karán. Ugyanez a technikusi végzettség a 2016 szeptemberétől indult képzéseknél már négy plusz egy év után is elérhető!”

Nem igaz tehát az az állítás, hogy a korai, gyakorlatias szakirányválasztás véglegesen megszabja egy fiatal karrierjét – sőt, általában előnyösebb, mint a csupán elméleti képzés.

A szakgimnáziumok 
a 9–12. évfolyamos diákokat készítik fel a kétszintű komplex szakmai érettségi vizsgára.

Szerző: Dr. Tátrai György