kukorica

Visszatekintés, avagy növényvédelmi kihívások 2020 – Kukorica

Értetlenül álltunk a jelenség előtt, de ahogy telik az idő, úgy a szakmai vélemények egyre inkább az egyes fajták nagyarányú szórását gyanítják 
a kukorica árvakelés hátterében.

Visszatekintve a megelőző év kukoricatermesztésére, talán csendben bólogatunk, még több ilyen évet, de soha rosszabbat. Ennél a fontos növénykultúránknál minden esetben az a meghatározó, hogyan alakul a tenyészidőszak csapadékellátása, milyen annak eloszlása. Bár az április és május kevés csapadékot hozott, a Medárd utáni esők végül jó terméshez segítettek minket.

Ízlelgessük kicsit: kukorica árvakelés

Éves visszatekintésünket kezdjük egy egyáltalán nem szokványos jelenséggel, az országban sokfelé nagy vagy igen nagy tömegben jelentkező kukorica árvakeléssel (1–2. kép).

1 kuk. kep 101

1. kép: Szokatlan látvány, kukorica árvakelés

Az is lehet, hogy értetlenül álltunk a jelenség előtt, de ahogy telik az idő, úgy a szakmai vélemények egyre inkább az egyes fajták nagyarányú szórását gyanítják a háttérben. Nem arról van tehát szó, hogy a kombájn tisztítóberendezésének rossz beállítása okozta ezt a nagyarányú veszteséget, hanem a vágóasztal „szórt”, egyes csövek szinte felrobbantak, belőlük a magok szerteszét pattogtak, amikor a törőhengerek lehúzták a kukoricaszárat, és a csövek elérték a törőléceket.

2. kuk kep 096

2. kép: Ilyen tömegű árvakelés jelentős szemveszteségre utal

Sokan talán a túlérés hatásának tudják be ezt, de 14%-os nedvességtartalom mellett a csövek ugyanúgy szórtak, mint 19% mellett. A sok, földbe kerülő mag a csapadékosan alakuló, kellő nedvességet, egyben megfelelő talajhőmérsékletet, valamint kései fagyot hozó időjárási körülmények között kicsírázott és – talán – soha nem látott árvakelést okozott.

Drótféreg, a vártnál kisebb kártétellel

Ahogyan az előző lapszámban megjelent, a megelőző év napraforgó-termesztésével foglalkozó visszatekintő cikkünkben is írtuk, a drótférgek jelen voltak a kelési időszakban, így a kukorica kelésekor és kezdeti fejlődésekor is (3. kép), azonban a környezeti körülmények számukra kedvezőtlen változása miatt végül a komolyabb kártételük elmaradt.

3. kuk kep 227 2

3. kép: Drótféregkártételt mutató kukoricasorok

A kártevő számára ugyanis fontos a talaj megfelelő nedvességtartalma, fontosabb, mint annak hőmérséklete, így követve az áprilisban–májusban megmutatkozó csapadékhiány miatt egyre mélyebbre húzódó nedves talajrétegeket, végül elhagyták a gyökérzónát.

Azonban az, hogy az előző szezonban nem találkoztunk a kártétellel, nem azt jelenti, hogy ne lenne jelen a drótféreg a területen. Mivel nagyon veszélyes kártevőről van szó, minden majdani kukoricaterületet kötelező fertőzöttként kezelnünk, és ennek megfelelően tervezni annak növényvédelmét.

Fiatalkori kártevők, a barkók

A kukoricát számos barkófaj képes károsítani, ezek közül országosan leginkább a kukoricabarkó (4. kép) fordul elő.

4. kuk kep 066 2

4. kép: Barkó a fiatal kukoricán

A szegállapotú vagy néhány leveles kukoricát igen látványosan képes károsítani, azonban a megrágott, karéjozott, időnként akár el is törő leveleket a kukorica kiheveri, így tőpusztulásra, esetleges újravetésre ritkán van szükség. A hatóanyag-kivonások miatt csökken azon készítmények száma, amelyek tartósan képesek lennének kontrollálni e kártevők számát, így hosszabb távon erősödő kártételükkel kell számolnunk. Az előző évben több területen tapasztalhatták már a gazdálkodók a barkók növekvő egyedszámát, helyenként célzott védekezést is végre kellett hajtani ellenük, azonban komolyabb bajt egyelőre nem okoztak.

Szokatlanul erős levéltetű-fertőzés

A megelőző év kukoricatermesztésének egyik meglepetése volt a helyenként igen komoly levéltetű-fertőzés (5–6. kép) kialakulása.

5. kuk kep 477

5. kép: Kiugróan erős levéltetű-fertőzés

A címert, de akár az egész növényt is ellephették a különböző levéltetűfajok egyedei, amelyek a legtöbbször a fekete répalevéltetű, a zselnicemeggy-levéltetű, a zöld kukorica-levéltetű vagy a zöld gabona-levéltetű lehettek.

6. kuk kep 052 2

6. kép: A levéltetű-fertőzés által érintett címerek

Kártételük a növény szívogatásán, valamint a kukorica vírusos megbetegedéseinek terjesztésében merül ki, de ritkán okoz látványos tüneteket.

A molyokról beszélni kötelező

A kukorica molykártevőiről akkor is kötelező beszélnünk, ha éppen a kártételük nem bizonyult kiugrónak az elmúlt évben. A párásabb, csapadékosabb évjárat általában a kukoricamoly (7. kép) számára kedvező, így felszaporodására, kártételére számítani lehetett a tavalyi évben is.

7. kuk kep 125 2

7. kép: Fiatal kukoricamoly-lárvák a fejlődő címeren

Azonban jelen volt a gyapottok-bagolylepke (8. kép) is, amely inkább a száraz, hőségnapokkal tarkított, meleg időjárást kedveli. Kártétele nem volt kiugró, de az ország déli, délkeleti részén jelentős egyedszámával találkoz­hattunk.

8. kuk kep 028 2

8. kép: Gyapottokbagolylepke-hernyók a kukoricacsövön

Az ok, amiért mindenképpen beszélnünk kell ezekről a kártevőkről, a kártételük nyomán fellépő gombás eredetű csőfertőzések és a betakarított termés esetleges káros toxinszennyeződése. Ezek a humán- és állategészségügyi szempontból fontos, de akár a bioetanol-gyártás kihozatalát is befolyásoló veszélyes szennyeződések egyre nagyobb figyelmet kapnak, így a gombafertőzéseknek kaput nyitó molykártétellel szemben elvárt a védekezés, akár áru-, akár silókukoricát termesztünk.

Visszatekintés sorozatunk következő, utolsó részében a cukorrépa-termesztés tavalyi, növényvédelmi szempontból fontos történéseit dolgozzuk fel.

 

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

Szerző: AgrárUnió

Tags: levéltetű, kukoricamoly, drótféreg, kukorcia, kukoricabarkó

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom