Búzatermesztés: az élvonal a cél?

Petőházi Tamás, NAK-osztályvezető

A rendezvényen a magyar búza versenyképességének helyzete mellett átfogó képet kaphattunk az idei őszi kalászosvetőmag-helyzetről, a tudásalapú mezőgazdaságról és a rendezvényszervező Sumi Agro 2020-as terveiről is. Petőházi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szántóföldi növénytermesztési osztályának elnöke megnyitójában felvázolta, hogy milyen főbb javaslatokat terjesztettek idén a kormány elé. Ezek egyike 
a működési és adózási formák átalakítása: átlátható adózási formarendszert alakítanának ki az őstermelők, a kistermelők és egy új cégforma, a családi mezőgazdasági vállalkozások pénzügyi működésének szabályozására. Átalakítanák az öröklési rendszert is azzal a céllal, hogy megakadályozható legyen az osztatlan közös tulajdonban lévő földterületek újratermelődése, a gazdaságok átadása pedig ne egy-egy haláleset következtében menjen végbe, hanem élő személyek közötti, átlátható folyamatok keretében.

Az öntözésben idén két újdonságot is bevezettek: meghosszabbították az ön­­­tözési idényt (2019. március 1-től október 31-ig), a tartósan vízhiányos időszakokban pedig a vízhasználó bejelentése alapján vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tervei között szerepel még a nitrátrendelet módosítása, amelynek célja többek között a trágyakijuttatás tilalmi idejének felülvizsgálata a téli időszakban, valamint a nitrogén hatóanyag határértékének felülvizsgálata az össznitrogén kijuttatható mennyiségének növelése érdekében. A szakemberek emellett a kukorica mintájára az őszi búzára is kidolgozták az ajánlati fajtalistát, a gazdák így objektív eredmények birtokában választhatnak fajtát.

Versenyképes-e a magyar búza?

Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgató

Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója a búza termésátlagairól osztott meg többféle adatot: a szakember szerint az utóbbi néhány évben megfigyelhető, 5 tonna körüli hektáronkénti termésátlagoknál akár 30-40 százalékkal is többet termelhetnénk, ha a termelők gazdaszervezeteket hoznának létre.

„A rendszerváltást követően a földek felosztásával sajnos 20-25 éves visszalépés történt a termésátlagok tekintetében, amit csak mostanában kezdtünk el utolérni – hangsúlyozta dr. Lakatos Zoltán. – Az ország szükségleteit ez természetesen bőven kielégíti, exportban azonban érdemes lenne feljebb jönnünk. A szomszédos Ukrajnában nem ritka az sem, hogy 
a földek 2-3 méteres humuszréteggel rendelkezzenek, és ha ők igazán elkezdenek termelni, akkor a jelenlegi 4,2 tonnás termésátlagot jóval meghaladva akár egész Európát képesek lesznek majd ellátni. Mi jelenleg Olaszországba exportáljuk a legtöbb búzát, és itt Oroszország, valamint Ukrajna mellett Romániára és Bulgáriára is oda kell majd figyelnünk, hiszen 
a Fekete-tengeren keresztül ez a két ország is olcsón tud Olaszországba szállítani” – mondta a szakember.

A jövőre vonatkozó kilátásokkal kapcsolatban dr. Lakatos Zoltán hangsúlyozta: a magyar búza versenyképességét a már említett gazdaszervezetek létrehozásán kívül gazdaságosabb üzem- és táblaméretek kialakításával, a termelési cél tudatosabb megválasztásával, a fémzárolt vetőmagok jelenleginél nagyobb arányú alkalmazásával, a terménytárolás színvonalának javításával, valamint a bú­­­­­zatermesztés időjárás-függőségének öntözéssel történő csökkentésével lehetne számottevően növelni.

Jobb lett a vártnál a termésátlag

Ju­­hász Zoltán, a Vetőmag Szövetség kalá­szosszekciójának elnöke

Lakatos Zoltán előadását követően Ju­­hász Zoltán, a Vetőmag Szövetség kalá­szosszekciójának elnöke tartott előadást az őszi kalászosok 2019-es vetőmaghelyzetéről. A szakember kiemelte: már 2013-ban is élénk gondolkodás folyt arról, hogy melyek lennének azok a fő szempontok, amelyek mentén a vetőmag-fajtatulajdonosok, -szaporítók és -forgalmazók 
a lehető leghatékonyabban tudnának egymással együttműködni. Ezek között szerepelt, hogy a szaporítási és forgalmazási jogokat tisztázni és koncentrálni kell, a szaporítóanyagok okszerű kihelyezésével el kell kerülni a vetőmag-túltermelést, valamint ellenőrzött forgalmat kell biztosítani a kihelyezett fajtáknak. „Ezen célok elérésében az elmúlt hat évben jelentős előrelépések történtek, ami pedig még valamelyest jelenleg is hiányzik, az a zárt árutermelő rendszerek nagyobb mértékű elterjedése” – hangsúlyozta Juhász Zoltán.

„A búzánál idénre hektáronként 5,8 tonnányi termésátlagot tippeltünk, ez a 25 000 hektárnyi termelésre alkalmas terület átlagában 6,25 tonna lett. A fuzárium problémája ugyan jelen van, de a vetőmag-előállító gazdaságoknál idén azt láttuk, hogy ez a gond kevésbé érintette őket, mint a búzatermő területeket. Így rendelkezésünkre áll a megfelelő fajtafelújításhoz szükséges vetőmagmennyiség, és pozitívum, hogy míg az évtized elején 23-27 százalékos volt a felújítási arány, addig a tavalyi évben már 33-35 százalékos” – emelte ki a szakember.

Technológiai hiányosságok

Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója

Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója kiemelte: mára elértük azt a technológiai fejlettséget, amivel a 7 tonna/hektáros búzatermésátlagok nem emelhetőek tovább jelentősen. Az igazán nagy kihívást napjainkban világszerte az jelenti, hogy miként fogunk a jövőben 11-12 milliárd ember számára elegendő élelmiszert biztosítani.

„Az őszi búza öttonnás hektáronkénti hazai termésátlaga sikerként könyvelhető el, viszont azt is hozzá kell tenni, hogy tőlünk nyugatabbra a hazánkénál sokkal kedvezőtlenebb adottságok mellett is egy-két tonnával többet tudnak termelni. A magyar mezőgazdaságban ezen a területen tehát még bőven van kihasználatlan lehetőség: a termésátlagok növekedésének elmaradása elsősorban a technológiai hiányosságainkból adódik, például 
a talajművelés területén. Ezt a területet már csak azért is sürgősen fejlesztenünk kellene, mert a klímaváltozás üteme egyre gyorsabbá válik: kevesebb lesz a csapadék, a hőmérséklet-emelkedéssel párhuzamosan pedig egyre inkább nőni fog a párolgási veszteség. Emiatt lenne kiemelten fontos azoknak a talajművelési technológiáknak a bevezetése, amelyek lehetővé teszik a nedvesség talajban történő, jelenleginél nagyobb hatékonysággal történő megtartását” – hívta fel a figyelmet egy alapvető hiányosságra Gyuricza Csaba. A csapadékmennyiséggel kapcsolatos várható problémák indokolják az öntözési rendszer fejlesztését is: jelenleg az ország területének körülbelül 2 százalékát, nagyjából 87 000 hektárt öntözünk, pedig nagyjából 200 000 hektárt kellene öntözni a következő néhány évben. Mire van mindenképp szükség ahhoz, hogy a hazai agrárium az elvárt ütemben fejlődhessen? „Alapvetően fontos a mezőgazdasági kutatások és a felsőoktatás fejlesztése, a megváltozott klímafeltételekhez történő alkalmazkodást elősegítő technológiák alkalmazása, a pre­­­­cíziós mezőgazdálkodás elterjesztése, a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítása és a kedvezőtlen termőhelyeken történő gazdálkodás megvalósítása” – foglalta össze dr. Gyuricza Csaba.

Biosild: a Sumi Agro fejlesztése

Jáger Ferenc, a SumiAgro Hungary Kft. fejlesztési és engedélyezési igazgatója

A rendezvény zárásaként Jáger Ferenc, a SumiAgro Hungary Kft. fejlesztési és engedélyezési igazgatója foglalta össze az általuk fejlesztett és forgalmazott kalászos gombaölő csávázószer, a Biosild fejlesztésének állomásait. A jelenleg forgalmazott Biosild Top összetevői között szereplő tiofanát-metil hatóanyag alkalmazásának további engedélyezése jelenleg európai uniós felülvizsgálat alatt áll, és bár 2020-ban még biztosan használható lesz, a cég már a jövőre készül.
„Bevezetjük a Biosild DUO névre ke­­resztelt új termékünket, amely idén még nem kerül piaci forgalomba, de már több csávázóüzem illetve termelő is kipróbálhatja, mert engedélyezett”.

A Bio­­­­sild DUO tritikonazolt, valamint pro­­­­­­­­­kloráz-rézklorid komplexet tartalmaz, így szisztemikus, mélyhatással is 
bír. A készítmény kórokozó spektruma széles, kiváló hatékonysággal véd a fuzárium, a porüszög és minden más maggal terjedő kórokozó ellen, ugyanakkor markáns hatása van számos fiatalkori kalászos betegségre is. Minden Agrár-környezet Gazdálkodási Programban korlátozás nélkül használható – foglalta össze Jáger Ferenc.

Szerző: AgrárUnió