Fenntartható növényvédő szer használat – Kiemelt figyelem a beporzó rovarok kockázatcsökkentésére

A felhasználó felelőssége
A fenntartható mezőgazdaság egyik alappillére a háziméhek és a vadon élő beporzó rovarok populációjának megőrzése, hiszen ezeknek a mezőgazdasági termelésben a rovar porozta haszonnövények terméseredményére közvetlen hatásuk van. A méhek védelmében hozott intézkedések szigorú betartása a mezőgazdasági termelés minden szereplőjének alapvető érdeke.
A már hosszú idő óta forgalomban és használatban lévő készítmények az újraengedélyezés során az egységes értékelési követelményrendszer szerint új előírásokat, korlátozásokat kaphatnak a biztonságos felhasználás érdekében. A címkeszöveg informálja a felhasználót az új előírásokról és esetleges korlátozásokról.
A felhasználó számára is fontos, hogy megismerje az új okiratok biztonsági mondatait, és az ennek alapján hatóságilag jóváhagyott címkeszöveget helyesen értelmezze.
A felhasználó felelőssége, hogy a felhasználási időpontokra és dózisokra vonatkozó előírásokat a címkeszövegnek megfelelően pontosan kövesse, és megfelelően értelmezze a méhek és beporzó rovarok védelmére vonatkozó speciális biztonsági mondatokat. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a felhasználás során azon készítmények biztonsági mondatainak betartására, amelyek a méhekre kifejezetten kockázatos besorolásúak.
A 2015-ben megkérdezett termelők többsége tudta, hogy a felhasználó felelőssége a méhészek tájékoztatása 
(1. ábra).

Az engedélyokiratok előírásai
Speciális biztonsági mondatok (SPe 8) a méhek védelmére:

„SPe 8 Méhekre kifejezetten kockázatos!
Tilos méhek közelében felhasználni! 
A méhek és egyéb beporzást végző rovarok védelme érdekében virágzási időszakban és az azt megelőző öt napon belül nem alkalmazható!" A méhek aktív gyűjtési időszaka idején nem alkalmazható! Virágzó gyomnövények jelenléte esetén nem alkalmazható! Mézharmat jelenléte esetén nem alkalmazható."
„SPe 8 Méhekre mérsékelten kockázatos!
A virágzó kultúrában a méhek aktív gyűjtési időszaka idején nem alkalmazható. Kizárólag méhkímélő technológiával használható."
A méhkímélő technológiára vonatkozó előírásokat a 43/2010 (IV. 23.) FVM-rendelet szabályozza, de a pontos technológiai leírás az engedélyokiratban és a termékcímkén is megtalálható:
„Virágzó kultúrákban vagy mézharmat és virágzó gyomnövények jelenléte esetén, illetve ha a területet bármely okból a méhek látogatják, kizárólag méhkímélő technológiával juttatható ki. Ilyenkor a védekezés csak a méhek repülési időszakának befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg. A kezelést 23 óráig be kell fejezni, illetve 23 órától a következő nap alkonyatáig szüneteltetni kell.”

A csávázott vetőmag vetése
 során felmerülő kockázatok
A legújabb engedélyeztetési követelmények szerint a csávázó szerekre a méheket és a beporzó rovarokat érő kockázat csökkentése érdekében szigorú előírások vonatkoznak, amelyek a vetéskor kötelezően betartandók. A csávázott magról vetés közben ledörzsölődő por elsodródása a pneumatikus vetőgépek alkalmazása esetén kockázatot jelent a tábla szomszédságában lévő, virágzó növényeket látogató méhekre és beporzó rovarokra. A vetési munkálatok során feltétlenül gondoskodni kell a por talajszintre, barázdába vezetéséről. Ez speciális csővezetékkel, deflektorral oldható meg. Ezek alkalmazása a kukorica és napraforgó csávázására engedélyezett készítmények engedélyokirataiban kötelező előírásként szerepel, nemcsak a rovarölő csávázó szerek, de a gombaölő csávázó szerek esetében is.
A deflektor használatára vonatkozó kötelező előírás elsőként a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek okiratában jelent meg 2010-ben, majd fokozatosan bekerült valamennyi csávázószer okiratába is, amely napraforgó és/vagy kukorica csávázásra engedélyezett. A deflektorhasználat az engedélyokiratok kötelező előírása ellenére nagyon lassan terjedt Magyarországon, a termelőkhöz lassan jutott el az információ. Az elmúlt években a biztonságos növényvédő szer használatról szóló poszterbemutatóinkon, a felhasználók számára szervezett tréningeken és az Interra Farm projekt képzésein nagy hangsúlyt helyeztünk arra, hogy minél több partnerünket informáljuk a kötelező deflektorhasználatról és a deflektorhasználat fontosságáról a környezet megőrzése érdekében.

A Syngenta Beporzó Program
A méhek és a vadon élő beporzó rovarok egészségi állapota összefüggésben van a rendelkezésre álló táplálékkal. A Syngenta Beporzóprogram keretében telepített beporzó területek nagysága 2015-re elérte az 1000 ha-t.
Az Interra Farm magyarországi bevezetése óta közel 500 felhasználó partnerünk vett részt a biztonságos növényvédő szer használatról szóló képzéseken, ahol a deflektorhasználat fontossága és a beporzósávok létesítése kiemelt téma volt. A méheket és a beporzó rovarokat érő kockázat a rovarölő szerek esetében a legkritikusabb. A korábban engedélyezett rovarölő szerek új szabályozásnak megfelelő felülvizsgálatával gyakran együtt jár a méhveszélyesség szempontjából szigorúbb kategóriába történő átsorolás. Ezek a változtatások a növényvédelmi technológiai előírásokban is szigorítást jelenthetnek, előfordulhat, hogy felhasználási területeket kell törölni a méhek és beporzók kockázata miatt, vagy meg kell változtatni a kijuttatási időpontra vonatkozó előírásokat.
Az információátadás ezekben az esetekben is rendkívül fontos. A termelők sokszor a korábbi ismereteikre alapozva, „rutinszerűen” alkalmazzák a növényvédő szereket, a címke átolvasása nélkül. Emiatt a képzéseken mindig kiemeljük a címkeszöveg fontosságát a sok éve használt és jól ismert készítmények esetében is.
A kockázatcsökkentő intézkedések csak akkor érik el céljukat, ha a felhasználó rendelkezik a megfelelő ismeretekkel, és be is tartja az előírásokat.
A képzések célja, hogy a felhasználó a fenntartható mezőgazdaságért vállalt felelősséggel, a kockázatcsökkentő előírások fontosságát átérezve szigorú ellenőrzések és a szankciók nélkül is kövesse az előírásokat. Magyarországon – az Európában még ma is egyedülálló – magas szintű növényvédelmi képzés a növényvédő szerek biztonságos felhasználásának záloga.

Szerző: József Csilla, Horváth Boglárka Syngenta Kft.