Szőlővédelem 2016 – Szőlős Bayer Légyott Cegléden

A korábbi Szőlős Légyottok sikerének köszönhetően több mint 200 érdeklődő érkezett Magyarország egyik legnagyobb szőlészeti és borászati rendezvényére. 
A szakmai programokat követően Lovász Csaba, a Bayer marketing menedzsere összegezte az AgrárUniónak az idei év növényvédelmi tanulságait, a Bayer által javasolt technológiák eredményét és a még hátralévő növényvédelmi kihívásokat.

– Az idei év időjárása komoly kihívások elé állította a szőlőtermesztőket. A szezon vége felé közeledve hogyan értékeli ezek hatását?

– 2016 valóban bővelkedett időjárási anomáliákban. Az év jelentős csapadékhiánnyal kezdődött, aztán szeszélyes időjárással folytatódott: a hűvös időszakot szinte nyárias idő váltotta fel, majd április végére hirtelen borzongató hideggé változott, fagykárokat okozva. A május az átlagosnál hűvösebb és csapadékosabb volt, mint az átlag, a beköszöntő nyarat pedig a hosszabb száraz, forró időszakok helyett továbbra is a szélsőségek jellemezték. 
A forróságba hajló meleget mindig heves viharokkal járó hidegfront váltotta fel jégesőkkel, orkánerejű széllel.

– Milyen növényvédelmi problémákat okozott ez?

– A bőséges csapadék hatására a hajtásnövekedés hosszabb ideig volt intenzív, a zöldmunkával sok helyen elmaradtak. A sorközi gyep és a gyom is gyorsabban nőtt, többszöri kaszálásra, gyomszabályozásra volt szükség. A nedves talajból a kipárolgás az esős időszakok között is biztosította az optimális páratartalmat a kórokozók fejlődéséhez.

– A betegségek közül a három legfontosabb hogyan terjedt ilyen feltételek között?

– A lisztharmat jelent meg először április végén, és primer tünetének gyakorisága jelentős járványt sejtetett. A konídiumok okozta tünetei május végén már mind a virágbimbókon, mind a leveleken megtalálhatók voltak. Június közepére pedig általános volt az előfordulása. A hónap végére egyes területeken – Eger, Balaton-felvidék – már járványhoz közeli állapot alakult ki, amelyet csak a július második dekádjában érkező lehűlés és csapadék lassított le. A peronoszpóra első tünetei a lisztharmathoz képest hetekkel később jelentek meg, bár az időjárás ennek a kórokozónak kedvezett jobban. A jelenség oka a kis mennyiségű év eleji fertőzőanyag lehetett, az utóbbi évek peronoszpóra számára kedvezőtlen körülményei következtében. Az első nemzedéket azonban gyorsuló ütemben követték a többiek. Július második felére átvette a stafétabotot a lisztharmattól, és látványosabban terjedt, megtizedelve mind a lombot, mind a fürtöket. A környezeti feltételek ezután is kedveztek ezeknek a kórokozóknak, sőt félő volt, hogy a botritisz is megtizedelheti a virágzó, az éppen kötődő vagy a bogyónövekedés stádiumában lévő fürtöket.

– Mennyire sikerült megvédeni a szőlőket?

– Megfelelő technológiával, időben elvégzett védekezésekkel a virágzás és a kötődés a nehéz körülmények ellenére rendben lezajlott, és nem következett be jelentős terméskiesés a kórokozók miatt. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem láthatunk peronoszpóra által leszárított fürtrészeket, levélhullástól szenvedő hónaljhajtásokat, lisztharmat lepte lombot vagy éppen élő botritisztől szürkülő bogyót, de ez nem meglepő egy ilyen nehéz évben. Az elkövetkező időszak azonban még tartogathat nehézségeket. Nagyon fontos odafigyelni a szürkepenészre, különösen a – jégverés, szélverés stb. miatt – sérült ültetvényrészeken és a botritiszre érzékeny fajtáknál.

A Bayer palettájáról a Teldor egyszeri alkalmazását az érés időszakában mindenképpen javasoljuk.

– A Bayer a korábbi szőlős rendezvényein és idén is figyelmet szentelt a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmájának, amelynek feltartóztatásához a kulcsot egy rovarkártevő elleni védekezés adja. Hogyan állunk ezen a fronton?

– A rettegett „fitoplazma-terjesztő” amerikai szőlőkabóca a védekezéseknek, no meg valószínűleg a kevésbé kedvező időjárásnak köszönhetően lényegesen kisebb egyedszámban fordult elő. Persze ez nem azt jelenti, hogy elhárult a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma berobbanásának a veszélye, de talán nyertünk egy kis időt. Bízhatunk abban, hogy ha a következő években is megfelelően védekezünk, akkor nem, vagy csak később tizedeli meg az ültetvényeket ez a veszélyes kórokozó. Az amerikai szőlőkabóca mellett egy másik kártevőre is kitérnék egy gondolat erejéig, ez pedig a „halottaiból feltámadó” tarka szőlőmoly. Egyedszáma és kártétele például Eger környékén egy közepesen molyos évet idézett meg.

– A Bayer szőlővédelmi technológia hatékonyságáról bemutatóparcellákon is meggyőződhettek a rendezvény résztvevői. Milyen tapasztalatokat, tanácsokat adtak a szőlőtermesztőknek?

– Két különféle védekezési módszert mutattunk be. Az első parcellánál a védekezési technológiát a szőlőlisztharmatra igen érzékeny kékfrankos fajtához adaptáltuk. A korai, erős lisztharmatfertőzési nyomást peronoszpórajárvány követte, ezért már korán, jóval a virágzás előtt el kellett kezdeni a felszívódó és kontakt hatóanyagú kombinációk alkalmazását.

A Luna Privilege-nek és a Falconnak köszönhető lisztharmatmentesség párosult a Melody Compact és a Profiler által elért peronoszpóra elleni jó hatékonysággal, ami megalapozta a későbbi védekezések biztonságát is.

A második parcellában a szürkepenész elleni védekezésre hívtuk fel a figyelmet. A virágzás elején alkalmazott Luna Experience nemcsak a lisztharmat ellen volt kiváló hatású, de botritisz ellen is jól szerepelt, és egészségesen tartotta az érzékeny állapotban lévő szőlőt. Az így kezelt, szürkepenészre nagyon érzékeny chardonnay fajtán a fürtbotritisz csak elvétve fordult elő, míg a kezeletlen kontrolltőkéken jelentős volt a kár. 
A bemutatón arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a későbbiekben a szürkepenésszel még meggyűlhet a szőlőtermelők baja, ezért a Teldor alkalmazását az érési időszakban mindenképpen javasoljuk.

XIII. Bayer Borverseny

A Légyott a XIII. Bayer Borversennyel kezdődött. Az ország összes borvidékéről érkező 311 borminta öt kategóriában versengett az elsőségért. 
A borbírálatot hét bizottság végezte, döntésük alapján az első helyezéseket száraz és félszáraz fehérborok kategóriában a Frittmann Testvérek Kft. Generosa 2015, vörösborok kategóriában a Bodri Pincészet Kft. Szekszárdi Bodri Cuvée „Gold Optimus” 2012, rozé/siller borok kategóriában az Iváncsics Zoltán Soproni Merlot Rozé 2015, édes fehérborok kategóriában a Patricius Borház Katinka 2013, botritizálódott borok és tokaji borkülönlegességek kategóriában a Tápió-Vin Kft. Tokaji aszú 5 puttonyos 1999 kapta. A hagyománynak megfelelően az eredményt a Szőlős Légyott napján hirdették ki. A borversenyen 9 nagyarany-, 67 arany-, 171 ezüst- és 57 bronzérem született.

Kökény és Fia Családi Borászat

A rendezvény vendéglátó borászata a Kökény és Fia Családi Borászat volt, amelyet Kökény Benő mutatott be a résztvevőknek. Mint elmondta, a háború előtt Cegléden jobbára minden gazdának volt szőlője. A család a háború után három kishold szőlőt művelt, az 1950-es években azonban a szántókkal együtt a szőlőt is elvették. Az újrakezdésre 1986-ig kellett várni. Először szakcsoportban, majd néhány nehéz év után már saját pincében a borkészítéssel is megpróbálkoztak. A siker nem maradt el, és a 0,6 hektárból hamarosan 12 hektár szőlőbirtok lett a Gödöllői-dombság déli lankáinak meszes, löszös talajain, Cegléd és Ceglédbercel legkiválóbb dűlőin. 2003-ban készült el a szőlőfeldolgozó, és azóta is folyamatosak a fejlesztések. A Kökény és Fia Családi Borászat nemcsak jól hangzó szlogen, mert az üzemeltetéséből az egész család tevékenyen kiveszi a részét. Boraik korszerű technológiával és kézműves gondossággal készülnek.
„Minden munkaművelet a családtagok személyes felügyelete mellett történik, így tudjuk garantálni a pincénkből kikerülő termékek magas minőségét” – mondta Kökény úr nem kis büszkeséggel.

Bayer Hungária Kft.

Szerző: AgrárUnió

Címkék:
MEGOSZTÁS
-
Szőlővédelem 2016 – Szőlős Bayer Légyott Cegléden