Kalászosok őszi gyomosodása, gyomirtása – Mit előzhetünk meg vele, mikor, hogyan alkalmazzuk?

Amikor a kalászosainkban megjelenő gyomnövényekről beszélünk, le kell szögeznünk: az, hogy egy adott táblán mely gyomnövények jelennek meg és okoznak problémát, az termőtájanként, de akár táblánként is változhat. Egyes helyeken a tömegesen megjelenő egyszikűek (pl. nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, perjefélék), míg máshol a „szőnyeggyomokként” emlegetett kétszikűek (pl. veronika-félék (1. kép), tyúkhúr, árvacsalán-fajok, pipacs, szarkaláb- és zsombor-félék) jelentik a problémát. Jól érzékelhető az említett gyomnövények növekvő borítása, ami egyre több táblán okoz gondot. Minek köszönhető ez a tendencia?

1. kép: Veronikák tömeges kelése

Az egyik legfontosabb tényező ebben az esetben is a környezetünkben tapasztalható változás, éghajlatunk egyre nyilvánvalóbb átalakulása. A mind hosszabb és melegebb őszi és az enyhe téli időjárás kedvező feltételeket teremt e gyomnövények számára a keléshez, a gyors kezdeti fejlődéshez, valamint az átteleléshez. Az okok között azonban termesztéstechnológia elemeket is találhatunk, mint például a forgatás nélküli talajművelés terjedése, amely nagy tömegű gyommagot tart csírázási pozícióban. De ide sorolhatjuk azt a nem túl szerencsés, ám kalászos gabonáinkban széles körben alkalmazott gyomirtási technológát is, amely az egyszeri, de kései gyomirtást preferálja. Amivel lehetséges, hogy megspórolunk egy gyomirtási kört, de engedjük, hogy a fentiekben említett gyomnövények közül több – többek között a veronika-félék – is tömegesen képezhessen magot.

Hirdetés

A mind hosszabb és melegebb őszi és az enyhe téli időjárás kedvező feltételeket teremt e gyomnövények számára a keléshez, a gyors kezdeti fejlődéshez, valamint az átteleléshez.

A gyomnövények okozta károk

A gabonatáblán ősszel megjelenő gyomnövények kedvező körülmények mellett gyakorlatilag bármikor csírázhatnak. Az egyre enyhébb téli időjárás az áttelelésüket problémamentessé teszi, sőt ilyen viszonyok között csírázásuk és kelésük akár még a tél során is megtörténhet. Együtt kelnek és fejlődnek a kultúrnövénnyel, így már a kezdetektől konkurenciát jelentenek számára a vízért és tápanyagokért folytatott versengésben (2. kép).

2.kép: Vegyes gyomkelés korai konkurenciája a néhányleveles gabonában

A mind szárazabb termesztési körülmények közepette leginkább az első, a gyomnövények által kultúrnövényünk elől elhasznált víznek van kiemelt jelentősége. A nem megfelelő víz- és tápanyagellátás természetesen negatívan befolyásolja növényeink fejlődését, így a bokrosodás folyamatát is, ami pedig meghatározó fontosságú a jó termés elérésében. Ezen túl a korán és nagy tömegében megjelenő gyomnövények extrém esetben akár tőpusztulást, az állomány kiritkulását is okozhatják.

Hirdetés

A gyomkonkurencia káros hatása a növények tél végi-tavaszi fejlődésénél is megmutatkozhat. A generatív szervek fejlődése korán megkezdődik, a kalászdifferenciálódás folyamata január végére, februárra akár le is zárulhat. E szöveti szinten zajló folyamat már korán meghatározza a maximálisan elérhető hajtás- és kalászszámot, de ekkor dől el az is, mekkora lehet a maximális kalászméret. Ha ebben a korai időszakban a gyomkonkurencia miatt víz- és tápanyaghiány éri a kultúrnövényt, az e tényezőkön keresztül közvetlen módon hat majd a termés mennyiségére. A hozam alakulását természetesen sok más tényező fogja még befolyásolni, de ezek a szöveti szinten zajló folyamatok teremtik meg a nagy termés alapját. Ha azok kárt szenvednek, azt a későbbiekben már a legintenzívebb technológia sem tudja kompenzálni.

Ez a korai, az őszi és téli időszakot (3. kép) egyaránt érintő gyomkonkurencia azt jelenti, hogy a tavaszi gyomirtás elvégzésekor a káros hatásokat már nem, vagy csak kismértékben tudjuk mérsékelni.

3. kép: Terméscsökkentő gyomtömeg a tél végén

Miközben a gyakrabban kialakuló piaci zavarok, a felvásárlási árak kiszámíthatatlansága – gyakorta alacsony szintje – miatt egyetlen kalászt sem veszíthetünk el, egyre inkább ki kell használnunk a termesztett fajtában rejlő genetikai potenciált. Mindezek elkerülésére az őszi gyomirtás elvégzése nyújthat megoldást.

Védekezés a korai gyomosodással szemben

Az őszi időszakban kialakuló gyomosodással szemben a vetés után-kelés előtt végrehajtott, azaz preemergens, valamint a néhány leveles korban elvégzett, azaz korai posztemergens gyomirtás nyújthat védelmet. Mára már több olyan hatóanyag és még több olyan készítmény került engedélyezésre, amellyel ezt hatékonyan és a kultúrnövény számára biztonságosan elvégezhetjük. Sajnos ezen a téren változás várható, mivel az egyik, egyszikű gyomok elleni védekezésre gyakorta használt hatóanyag, a flufenacet felhasználási engedélye visszavonásra kerül. Pillanatnyilag a pontos nemzeti szabályozás, a visszavonás menetrendje még nem ismert, de várhatóan az idei, esetleg a jövő évi gyomirtási szezonban lehet már csak alkalmazni.

Hirdetés

A leggyakrabban alkalmazott hatóanyagok (diflufenikán, flufenacet) hatása elsősorban gyökéren keresztül érvényesül. Ez azt jelenti, hogy jó gyomirtó hatás csak akkor várható, ha a kijuttatást követő 2-3 héten belül legalább 10-15 mm mennyiségű bemosó csapadék érkezik a kezelt területre. A hatékonyság azonban nem csupán a külső körülményeken, hanem rajtunk is múlik! A jó gyomirtó hatáshoz a talajfelszín permetlével való egyenletes befedésére van szükség, amely durva, rögös magágy esetén nem érhető el. Ezért a magágykészítés során törekednünk kell arra, hogy a magágy aprómorzsás, jó minőségű legyen. Ha a kedvezőtlen, száraz körülmények között ez nem elérhető, akkor tekintsünk el az őszi gyomirtástól, mert felesleges pénzkidobás lehet a kiszórt gyomirtó szer. Ilyen esetben célszerű inkább a kora tavaszi gyomirtásra koncentrálni. Ez a gyomnövények őszi és téli károkozását természetesen nem fogja megakadályozni, de korai gyomirtással még megszüntethetjük a kalászdifferenciálódást és szárbaindulást fenyegető káros konkurenciájukat, valamint megakadályozhatjuk, hogy magot képezve tovább növeljék a talaj gyommagkészletét. Erre a korai gyomirtásra több kontakt, perzselő hatású hatóanyag (például karfentrazon-etil, piraflufen-etil) is rendelkezésre áll.

A gyakrabban kialakuló piaci zavarok, a felvásárlási árak kiszámíthatatlansága miatt egyetlen kalászt sem veszíthetünk el, egyre inkább ki kell használnunk a termesztett fajtában rejlő genetikai potenciált.

Az őszi gyomirtás haszna

A gyomkonkurenciát korán kikapcsoló őszi gyomirtás számos területen juttatja előnybe alkalmazóit. A legfontosabb, hogy ennek segítségével megszüntethető a gyomok által támasztott, a vízért és tápanyagokért folytatott versengés, ami lehetővé teszi a kultúrnövény intenzív és folyamatos növekedését. Ez különösen fontos lehet a kora tavaszi időszakban, amikor a generatív szervek – szöveti szinten zajló – fejlődése már korán meghatározza a maximálisan elérhető termés mennyiségét.

Az őszi gyomirtás elvégzése segítséget jelenthet a tavaszi munkák során is, amikor egyéb kultúráink is sok munkát adnak. Ha jól csináltuk és a bemosó csapadékkal is szerencsénk volt, akár el is felejthetjük az ősszel kezelt kalászosainkat, azok gyomirtásával ráérünk később foglalkozni, amikor megjelennek bennük a melegkedvelő gyomok. Ez a tavaszi munkacsúcs idején nagy segítséget jelenthet, de az sem mellékes, hogy az őszi gyomirtás elvégzésével kevésbé vagyunk kiszolgáltatva a tavaszi időjárás szeszélyének.

Az őszi gyomirtás több ponton is előnyhöz juttatja a kezelt gabonát, de a technológiát alkalmazó gazdálkodót is. Ezek közül a legfontosabb, hogy elvégzésével olyan korai segítséget adhatunk növényeinknek, amelyet azok nagy terméssel hálálhatnak meg.

Szerző: AgrárUnió