Legjövedelmezőbb növény 2019-ben
Növénytermesztés - 2020.06.04
Az idei évi recesszió teljesen átrendezheti a világpiacot
Az időjárási körülményektől, a felvásárlási áraktól és egyéb tényezőktől függően minden évben más-más növény hozza a legnagyobb hasznot: 2019-ben is érvényes az, ami az előző években, hogy leginkább a napraforgó, a kukorica és a repce térült meg a legjobban– mondta kérdésünkre Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
Régiós eltérések
A kukorica termőterülete az utóbbi években valamennyit csökkent, a napraforgóé és a repcéé viszont nőtt, a szójáé, illetve a cukorrépáé pedig stagnált. Az egyes növények jövedelmezősége nagyban függ attól, hogy az ország mely régiójában termesztik őket: a búzatermesztés például az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2016-os adatai alapján a Közép-Dunántúl régióban volt a legjövedelmezőbb, itt a búza önköltsége 25 százalékkal volt alacsonyabb, mint a legrosszabb eredményű dél-alföldi régióban. A két dunántúli régióban négy évvel ezelőtt a hektáronkénti 100 ezer forintot is meghaladó ágazati eredményt realizáltak a gazdák. A repce hagyományosan szintén a Dél-Dunántúl sikeres növénykultúrája, és a legtöbb jövedelmet a Közép-Dunántúlon hozta a gazdáknak: itt 229 718 Ft/ha átlagos eredmény született 2016-ban. A búza mellett a másik, több mint 1 millió hektár betakarított területtel rendelkező növény, a kukorica esetében a legjobb eredmények a Közép-Magyarország régióban születtek közel 185 ezer Ft/ha értékkel. A napraforgó termesztése az Észak-Alföld régióban volt a legjövedelmezőbb 2016-ban, ahol a vetésterület is a legnagyobb. Itt közel kétszer annyit hoz a termelőnek (188 898 Ft/ha), mint a Dél-Dunántúl régióban (96 339 Ft), annak ellenére, hogy a régiós átlaghozamok nem sokkal térnek el egymástól. Az őszi árpa esetében 2016-ban a régiós átlagjövedelmek között közel háromszoros volt a különbség a legeredményesebb Észak-Alföld (100 145/ha) és a legrosszabbul teljesítő Dél-Dunántúl (38 966/ha) átlagai között. Érdekes, hogy a legmagasabb, hektáronként 6,16 tonna átlaghozamú területen volt a legkisebb az ágazati eredmény – írja az Agrárgazdasági Kutató Intézet felmérését ismertető összefoglaló.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: szója, repce, búza, kukorica, napaforgó, GOSZ, őszi árpa, cukorrépa
Döntött a minisztérium – visszaáll a megszokott működési rendre ...
Magyar szakember az európai ökogazdálkodás élén
A Bizottság kijelöli a virágzó állattenyésztési ágazat és az ...
Az Európai Bizottság 540 millió eurós támogatást nyújt a ...
A jövő meggyültetvényét mutatta be a KITE Derecskén
Nemzeti parki programajánló július 3–5.
A csalánlé ereje a biokertben: Készítsünk ingyen csodaszert a ...
Aszálystratégiák (1. Rész) – Növényvédelem stresszhelyzetben
Júliusi kerti bakancslista
Áfonyatermesztés házikertben: Útmutató lépésről lépésre