Nemesítés: válasz a változásra
Növénytermesztés - 2019.01.07
Kukorica- és napraforgó-fajtaminősítés Magyarországon II.
A hazai fajtaminősítés rendszerét bemutató, kétrészes írásunk első részét októberi számunkban közöltük. Akkor végignéztük a fajtajelöltek útját az állami elismerésig, és kitértünk a hazai fajtaregisztrációs rendszerhez kapcsolódó legfőbb ismeretekre: a regisztrációs kísérletek menetére, a vizsgált tulajdonságokra, az értékelés módjára, a vizsgálatok helyszíneire.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
Most összevetjük a hazai és más uniós tagországokban jellemző regisztrációs rendszert, szót ejtünk a Nemzeti Fajtajegyzékről, a vizsgálati eredmények közlési módjairól, a kukoricában és napraforgóban jellemző fajtaváltásokról és a jelenkor fő nemesítési céljairól. Az első részhez hasonlóan ezúttal is Joszt-Takács Nóra és Szekrényes Gábor, a Nébih fajtakísérleti referensei segítségével járjuk végig ezeket a témákat.
Magyar fajtaminősítés az EU-ban
– Az Európai Unió fajtaregisztrációs rendszere mennyire egységes? Vannak a magyar fajtaminősítésnek egyedi vonásai ezen a rendszeren belül?
Joszt-Takács Nóra
fajtakísérleti referens (kukorica)
Nébih
Joszt-Takács Nóra: – A DUS (megkülönböztethetőség, egyneműség, állandóság) vizsgálat az unió minden tagországában egységes módszertan szerint történik az UPOV (Nemzetközi Növényfajta-oltalmi Szervezet) és a CPVO (Közösségi Növényfajta-hivatal) irányelvei alapján, így ezen a területen nincs eltérés. A gazdasági értékvizsgálatban azonban jelentős eltérések lehetnek, amit a különböző országok eltérő természeti, gazdasági és társadalmi környezete indokol.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: nemesítés, fajtaminősítés, fajtaregisztráció
Permetezőgépek finomhangolása – Hatékony permetezés a ...
Gombák kalászon, zászlóslevélen
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
A jégkármérséklő rendszer továbbra is védi az országot
A Nébih oldalán követhető, mikor kell az egyes vármegyékben ...
Alternatív hüvelyesek (1. rész) – A szegletes lednek és ...
30 éve KRONE BiG M – A világ első önjáró szársértős kaszája ...
Fito kalauz napraforgóban
Méhészeti növekedés: Rekordot döntött a méhkaptárak száma az ...
Így indítsd a júniusi másodvetést a rekordtermésért
